Predators

Vadászok vadásznak a vadászokra

Robert Rodriguez, Antal Nimród, Adrian Brody, Danny Trejo és a híres-hírhedt Ragadozó egy filmben. Vajon melyik elvetemült mozifanatikus nem nyalná meg a szája szélét eme prominens lista olvasatán? Kemény beszólások, rengeteg akció, egy fegyveres csaj, és a vadászat izgalma. Mozikban a Predators.

Amikor az első másodpercben megláttam Adrian Brodyt a bolygó felé zuhanni (és pláne később, mikor láttam a fejét is, és rájöttem, hogy nagyon hasonlít rá), egyből a Discovery Channel bogárzabálós, tűzcsiholós, mindenhová felmászós, őrült kalandora, Bear Grylls jutott az eszembe. Ahogy a későbbiekben egyre tovább jutottam a film nézésében, határozottan arra gondoltam, hogy a Predators – Ragadozók szinte teljesen olyan, mint az angol ex-katona túlélési technikákról szóló sorozata… csak alaposan felturbózva, na meg persze megspékelve vérszomjas földönkívüli vadászokkal, és egy csapat marcona harcossal, akiknek mindegyike potenciálisan halálos fegyver. Még a látszólag ártalmatlan doki is…
Antal Nimród nem lacafacázik film eleji stáblistával; Brody, vagyis Royce „talajfogása” után azonnal nyom egy egész vásznat kitöltő, hatalmas Predators-főcímet, aztán máris indul a hajtóvadászat. Először is megérkezik a csapat többi tagja: Isabelle, az izraeli mesterlövész, Stans, a halálra ítélt gyilkos, Nyikolaj, az orosz nehéztüzér, Cuchillo, a mexikói gengszter, Hanzo, a yakuza-tag, Mombasa, az afrikai halálosztagos, és Edwin, az orvos (?). Egyikük sem tudja, hogy kerültek oda, és miért, egy dologra azonban nagyon gyorsan rájönnek: csak együtt van esélyük túlélni a kalandot, így hát összefognak és elindulnak kideríteni, hol vannak, és hogyan juthatnának haza. Ebben segítségükre van Noland, a kőkemény harcos, aki már 10 idény óta (túl)él a dzsungelben, innentől kezdve pedig a történet átfordul egy extrém túlélő show-ba, ahol hőseink egyre nehezebb helyzetekbe kerülnek, és közben apránként kiderül, mi is a helyzet velük és a bolygóval.

A film kapcsán a leggyakrabban használt jelző a „korrekt”, és ezzel én sem tudok vitába szállni. A Predators egy minden tekintetben korrekt iparosmunka, amely nem akar több lenni annál, ami: tiszteletteljes kalapemelés az első, klasszikus film előtt, másfelől pedig egy abszolút vállalható színvonalú és méltó folytatás, amely nem is egy helyen idézi meg a ’87-es előd némely momentumát, pl. Nyikolaj kéziágyúja (Jesse Venturának volt hasonló), Royce saras álcája (ahogy Schwarzi is csinálta), az idegen vadászok foszforeszkáló, zöld vére stb.
Korrekt, de ha feltétlenül kukacoskodni akarok, nem túl agyas, mondhatni: átlagosan zúzós akció-kalandfilm a Ragadozók. Színészi játék lényegében nincs, minden karaktere erősen sablonos, ami cselekmény meg van, az összefoglalható egyetlen mondatban: a prédák menekülnek, páran közülük fűbe harapnak, majd a végén a túlélők legyőzik az ellenséget. Szóval cseppet sincs túlbonyolítva… Ami azt illeti, az is látszik, hogy nem sok pénzből készült a film (pl. nincs komoly húzónév, 20 milliós dolláros szupersztár), a költségvetés nagy része azonban jó helyre került; az effektek elég jók lettek (pl. ragadozó „kutyák”), a földönkívüli vadászok még mindig kellőképp beszaratósak, a külső helyszínek (pl. Hawaii) pedig szépek.

Sokan fanyalogtak Adrian Brody főszereplővé tétele miatt, de játékával semmi gond nincs, kifogástalanul hozza a kemény zsoldost, ráadásul alaposan ki is gyúrta magát a szerep kedvéért, de mégsem vált olyan felfújt izomzsákká, mint az osztrák Governator az első filmben. A láncfűrésszel faragott arcú Danny Trejot mindig jó látni, és noha viszonylag hamar elpatkol, bőven kapunk majd belőle a Macheteben (a producer, Robert Rodriguez következő filmjében). Lawrence Fishburne, vagyis Noland is kisujjból rázza ki a szerepét, de sok vizet ő sem zavar. A többi szereplő, Oleg Taktarov, Alice Braga, Walton Goggins, Topher Grace, Louis Ozawa Changchien és Mahershalalhashbaz (na, ezt a nevet ejtsétek ki…) Ali szintén mind megbízhatóan hozzák papírmasé karaktereiket, melyeknek ugyanúgy egyedi fegyvereik vannak, mint az első film szereplőinek (minigun, kés, AK-47-es, távcsöves puska, szamurájkard stb).

Nem állítom, hogy Antal Nimródnak ez lesz a legjobb filmje karrierje során, de mégis nagyon fontos mérföldkőnek számít a továbbiakban. A Ragadozókkal (is) bebizonyította, hogy tud történetet mesélni, ért a színészvezetéshez, és a különleges effektek sem okoznak gondot számára. Nimród jó szakember, és ismét ügyesen felmondta a házi feladatát. Felélesztett egy klasszikus moziszörnyet, miközben hű maradt a rajongók elvárásaihoz, és nem próbálta felülmúlni az első Predator-filmet. Önmagában már ez a szándék megérdemel egy főhajtást.