A panda közbelép
Vége a bareszos lazulásnak, az Őrjöngő ötösnek újból fel kell vennie a harcot egy pusztító ellenséggel. Mozikban a nagydarab panda és barátainak újabb kalandja.
A Dreamworks 2008-as sikerfilmje volt a Kung fu panda, melynek főszereplője a roppant lelkes, ámde testméreteiből adódóan kissé kétbalmancsos fekete-fehér medve, Po volt. A történet szerint hogy valóra váljon egy ősi prófécia, Po bekerül a kung fu titokzatos világába, és sárkányharcossá válik az Őrjöngő ötös – Tigris, Daru, Sáska, Kígyó, Majom (a shaolin kung fu stílusai) és mesterük, Shifu – oldalán.
Po harcossá való kiképzése persze közel sem egyszerű, de némi motiváló kaja, no meg pár bölcs tanács hatására sikerül elsajátítania a harcművészeteket, így a furcsa kompánia sikeresen le is győzi a Béke Völgyét fenyegető alattomos hópárducot, Tai Lung-ot. A folytatásban Po és társai egy titokzatos gonosztevővel, Shen-nel veszik fel a harcot, akinek célja meghódítani Kínát és elpusztítani a kung fut. Tervében egy különleges fegyver segíti, amely – úgy tűnik – ellenállhatatlan erőt biztosít számára. Po-ra és barátaira hárul a feladat, hogy elüldözzék a félelmetes zsarnokot, de a siker érdekében Po-nak fel kell tárnia eredetének rejtélyes titkait, hogy képes legyen felszabadítani magában azt az erőt, amelyre szüksége lesz a mindent eldöntő végső harcban.
Bár az első Kung fu panda jól teljesített a mozikban, a nézők és kritikusok is szerették, nem állíthatom, hogy átütő újdonsággal szolgált volna. Úgy is mondhatnám, csak egy variációt láttunk a régi, jól bevált sémára, ami már velőig lerágott csont. Adott egy nagy kihívásra látszólag tökéletesen alkalmatlan valaki, aki a történet során elsajátítja a szükséges készségeket a nagy feladat elvégezésére, és ezek, no meg persze a társai segítségével végül győzedelmeskedik a gonosz felett, jöhet a hepiend, öjöm van, és bódottá.
Alapvetően a Kung fu panda 2 is hajszálpontosan ezt a sablont követi, az egyetlen különbség csupán az, hogy más a történet, tehát elementáris újszerűségre senki ne számítson. Fontos persze hangsúlyozni, hogy egy kisgyerekek számára készült filmről van szó, nekik pedig alapvetően mások az elvárásaik, így tehát amennyiben szigorúan csak ezen célcsoport szintjén vizsgálódunk, akkor Po maci újabb csihipuhija tökéletesen hozza azt a szintet, amit a gyerekek az első részben már láthattak és megkedveltek.
Ha nagyon kukacoskodni akarok, akkor viszont el kell mondanom, hogy a filmben alig van valamirevaló poén (a moziban néhány erőtlen vihogáson kívül csak a popcornos zacskók zörgését lehetett hallani), a legfőbb humorforrást főleg Po lassított esései és pofavágásai jelentik, meg néhány olyan szellemesség, amiket a felnőttek érthetnek, de a kisgyerekek szinte bizonyosan nem (pl. mikor Sáska a leendő feleségéről mesél, aki majd leharapja a fejét). Kapunk még továbbá pár – szerintem nem éppen kisgyerekek számára való – verekedést és akciójelenetet, egy rondán néző gaz-pávát, és egy csokor szép anime-stílusú flashback-et.
Felnőtt szemmel nézve a Kung fu panda 2 tehát elég vérszegény és átlagos alkotás, ami nélkülöz bármiféle eredetiséget és újdonságot (közel sem egy Pixar, ami minden korosztály számára élvezhető), azonban ha kisgyerekekkel megyünk moziba, nekik kellemes 80 percnyi szórakozást nyújt, és mi is kibírjuk valahogy, végső soron pedig ez a lényeg.
A Dreamworks 2008-as sikerfilmje volt a Kung fu panda, melynek főszereplője a roppant lelkes, ámde testméreteiből adódóan kissé kétbalmancsos fekete-fehér medve, Po volt. A történet szerint hogy valóra váljon egy ősi prófécia, Po bekerül a kung fu titokzatos világába, és sárkányharcossá válik az Őrjöngő ötös – Tigris, Daru, Sáska, Kígyó, Majom (a shaolin kung fu stílusai) és mesterük, Shifu – oldalán.
Po harcossá való kiképzése persze közel sem egyszerű, de némi motiváló kaja, no meg pár bölcs tanács hatására sikerül elsajátítania a harcművészeteket, így a furcsa kompánia sikeresen le is győzi a Béke Völgyét fenyegető alattomos hópárducot, Tai Lung-ot. A folytatásban Po és társai egy titokzatos gonosztevővel, Shen-nel veszik fel a harcot, akinek célja meghódítani Kínát és elpusztítani a kung fut. Tervében egy különleges fegyver segíti, amely – úgy tűnik – ellenállhatatlan erőt biztosít számára. Po-ra és barátaira hárul a feladat, hogy elüldözzék a félelmetes zsarnokot, de a siker érdekében Po-nak fel kell tárnia eredetének rejtélyes titkait, hogy képes legyen felszabadítani magában azt az erőt, amelyre szüksége lesz a mindent eldöntő végső harcban.
Bár az első Kung fu panda jól teljesített a mozikban, a nézők és kritikusok is szerették, nem állíthatom, hogy átütő újdonsággal szolgált volna. Úgy is mondhatnám, csak egy variációt láttunk a régi, jól bevált sémára, ami már velőig lerágott csont. Adott egy nagy kihívásra látszólag tökéletesen alkalmatlan valaki, aki a történet során elsajátítja a szükséges készségeket a nagy feladat elvégezésére, és ezek, no meg persze a társai segítségével végül győzedelmeskedik a gonosz felett, jöhet a hepiend, öjöm van, és bódottá.
Alapvetően a Kung fu panda 2 is hajszálpontosan ezt a sablont követi, az egyetlen különbség csupán az, hogy más a történet, tehát elementáris újszerűségre senki ne számítson. Fontos persze hangsúlyozni, hogy egy kisgyerekek számára készült filmről van szó, nekik pedig alapvetően mások az elvárásaik, így tehát amennyiben szigorúan csak ezen célcsoport szintjén vizsgálódunk, akkor Po maci újabb csihipuhija tökéletesen hozza azt a szintet, amit a gyerekek az első részben már láthattak és megkedveltek.
Ha nagyon kukacoskodni akarok, akkor viszont el kell mondanom, hogy a filmben alig van valamirevaló poén (a moziban néhány erőtlen vihogáson kívül csak a popcornos zacskók zörgését lehetett hallani), a legfőbb humorforrást főleg Po lassított esései és pofavágásai jelentik, meg néhány olyan szellemesség, amiket a felnőttek érthetnek, de a kisgyerekek szinte bizonyosan nem (pl. mikor Sáska a leendő feleségéről mesél, aki majd leharapja a fejét). Kapunk még továbbá pár – szerintem nem éppen kisgyerekek számára való – verekedést és akciójelenetet, egy rondán néző gaz-pávát, és egy csokor szép anime-stílusú flashback-et.
Felnőtt szemmel nézve a Kung fu panda 2 tehát elég vérszegény és átlagos alkotás, ami nélkülöz bármiféle eredetiséget és újdonságot (közel sem egy Pixar, ami minden korosztály számára élvezhető), azonban ha kisgyerekekkel megyünk moziba, nekik kellemes 80 percnyi szórakozást nyújt, és mi is kibírjuk valahogy, végső soron pedig ez a lényeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése