Godzilla

Öreg sárkány nem vén sárkány

A város, amely sosem alszik, a "Nagy Alma", ez New York. A betondzsungel már sok mindennek tanúja volt eddigi életében, kezdve King Kong tombolásaitól egészen J és K ügynökök űrlény-hajkurászásáig á la Men In Black. Most azonban olyasvalamivel kell szembenéznie, aminek láttán még a horrormester, Wes Craven is sírva követelné a mamáját.

Esőkabátos rendőr szolgál és véd a leendő polgármester kampánygyűlésén, mikor megremeg a föld, hullik az üveg és a tégla, a törmelékfelhő mögül pedig előbukkan a maga több százlábnyi valóságában a szörnykirály/nő, GODZILLA.

Na ne!!! Már megint?!?!?! - mordulnak fel az Alma-lakók, akik éppen hogy csak kiheverték Roland Emmerich és Dean Devlin legutóbbi tombolását a Függetlenség Napján, mikor pár éve egy rakás E.T.-t bíztak meg a metropolisz lerombolásával, ezúttal viszont egyvalakivel írattak alá szerződést Manhattan földdel egyenlővé tételéről. A második generációs Süsü pedig derekasan tarja magát a megállapodáshoz, és módszeresen átrendezi a város arculatát, aminek talán csak Szaddám Husszein örül, no meg Bill Clinton, mert végre elterelődött a figyelem a sliccéről.

Mialatt mindenki a fenébe kívánja az őrült német rendezőt, az amerikai hadsereg minden erőfeszítést megtesz, hogy valahogy megfékezze Godzilla látszólag esztelen pusztítását, miközben egy kölyökképű atomtudós (Matthew Broderick) rácsobban, hogy mi van, ha a kissé nagyocska hüllő fészekrakás céljából látogatott el a csodás New York-ba. Nosza, evakuálják a várost és megindul a hajtóvadászat a gigantikus gyík után, aki méretei ellenére úgy fúrja bele magát a csatornarendszer mélyébe, akár egy vakond. Előcsalogatásához nagy rakás halat pakolnak le a Time Square kellős közepére, miközben a Melrose Place-ből kiebrudalt Doug Savant, alias O'Neill őrmester, feszülten várakozik mordállyal a kezében, készen arra, hogy visszadugja Godzie-t a terráriumába, de közben sejtelme sincs arról, hogy ő és emberei minden mozdulatát figyelemmel kiséri egy titokzatos francia pasas, Jean "Leon" Reno, a gall titkosszolgálat ügynöke.

Miután Godzillát végighajkurásszák a félszigeten, a bunyó helyszíne áttevődik az East River-be, ahol három tengeralattjáró gondoskodik róla, hogy kedvenc sárkányunknak a víz alatt se legyen nyugodalma. - We are the champions! - ordítják a matrózok diadalmasan azután, hogy sikerült taccsra tenniük az óriás hüllőt, aki úgy süllyed el, mint a Titanic. Az emberek kezdenének fellélegezni, hogy végre vége az egész balhénak, de akkor Tatopoulos doki, aki időközben összehaverkodott a francia ügynökökkel - igaz, nem önszántából -, kisüti, hogy mi van, ha Godzilla már le is rakta a tojásait? Később beigazolódik, hogy igaza volt és találnak is egy jó nagy rakás tojglit a Madison Square Gardenben, amik természetesen éppen akkor kezdenek kikelni, mikor Jean Reno és csapata épp a megsemmisítésükön fáradozik.

Fussunk, fussunk, rohanjunk, hadd lobogjon a hajunk!! - kurjant az atomdoki és Carl Lewis-t is lepipálva menekül a sok apró Godzilla-baba elől, akik a stadionban mászkálva el-elkapnak egy-egy embert és desszert gyanánt elfogyasztják őket a hal és pattogatott kukorica után.

A kezdet kezdete óta Tatopoulos nyomában loholó riporterpalánta-lány (Maria Pitillo) és eszméletlenül mázlis operatőre segítségével a túlélők értesítik a hadsereget, majd uzsgyi, kifelé az épületből. Három F-18-as gondoskodik arról, hogy a New York Giants ezentúl kénytelen legyen máshol labdázgatni, mivel a stadionjukat porig rombolják.

Most már talán vége van? - kérdezhetik a nézők, hiszen a tudósgyerek és a tévéslány egy smár erejéig összebújnak és a French secret agent is megkönnyebbülve piheg a földön. Hirtelen, nagy robaj kíséretében, előbukkan Godzilla, aki egyáltalán nem dobta fel hatalmas talpait, sőt nagyon is eleven, és cseppet sem örül neki, hogy bébijeit kicsinálták.

Anyuci irtó pipa - mondaná a Jurassic Parkos Ian Malcolm, és igaza is lenne, hiszen a feldühödött óriás keresztül-kasul üldözi taxiba szorult hőseinket, majd olyan szituációba kényszeríti őket, amiben ez idáig csak Dennis Quaidnek volt része a Sárkányszív-ben.

A hajsza a Brooklyn Bridgeen ér véget, ahol Godzilla belegabalyodik a tartókábelekbe, és a vadászgépek szitává lövik. A hatalmas hüllő a földre rogy, és - akár az 1976-os King Kong-ban - szívverése egyre szaggatottabbá válik, majd leáll.

A Godzilla egy szórakoztató és ugyanakkor rendkívül izgalmas kalandfilm, ami újabb gyémánt a látványcentrikus filmek koronáján. Az biztos, hogy Roland Emmerich és Dean Devlin ezúttal is bedobtak mindent, hogy megcsinálják negyedik közös filmjüket, de úgy tűnik, ez csak a kezdet, és még korántsem szándékoznak visszavonulni a moziiparból.