November 4-én, 66 éves korában, hosszan tartó betegséget követően elhunyt Michael Crichton, amerikai regény- és forgatókönyvíró, rendező. Nevéhez olyan sikerkönyvek – és abból készült filmek – fűződnek, mint például Az Androméda-törzs, a Jurassic Park és folytatása, Az elveszett világ, a Kongó, A gömb, a Twister vagy a Zaklatás, míg filmrendezőként legismertebb filmjei az orvos-thriller Kóma, a western-sci-fi Feltámad a vadnyugat vagy a Gyilkos robotok. Crichton bábáskodott a ma már sokadik szezonjánál tartó világsikerű kórházsorozat, a Vészhelyzet létrejötte fölött is.
John Michael Crichton 1942. október 23-án született az Illinois állambéli Chicagoban. Gyerekéveit a new yorki Long Island-en töltötte két húgával és öccsével. Summa cum laude eredménnyel végzett a bostoni Harvard Egyetem irodalomszakán 1964-ben, majd egy éves angliai Cambridge-i kitérőt követően, 1969-ben orvosdoktori diplomát szerzett.
Már az egyetem alatt elkezdett álnéven (John Lange, Jeffrey Hudson) novellákat írogatni, és az első sikerekre nem is kellett sokat várnia. (Írói vénáját egyébként újságíró apjától örökölte.) A tudományos pályát elhagyva, a korai 1970-es években került Hollywood-ba, ahol előbb tévé, később viszont már mozifilmekben dolgozott, és persze szorgalmasan írta az újabb és újabb regényeit, immár a saját neve alatt.
Crichton írói témaválasztásainak a lényege, hogy valamilyen progresszív, még fejlődésben lévő tudományágat (pl. a Jurassic Parkban a mesterséges DNS-technológiát, az Idővonalban pedig a kvantumfizikát) mutat be annak ellentmondásain és dilemmáin keresztül, egy reális és minden (tudományos és emberi) részletéig kidolgozott történetbe ágyazva. Crichton minden regényének cselekménye és karakterei kitaláltak, ám a történetek logikáját és kiindulópontjait kivétel nélkül tudományos eredményekre, elméletekre és adatokra alapozta, amelyeket könyvei elő- vagy utószavában pontosan dokumentált.
E sajátos műfajt a szerző így foglalta össze: „Ez egy kitalált történet. A benne szereplő személyek, intézmények, vállalatok és szervezetek jórészt a képzelet szülöttei, vagy ha mégsem, kitalált helyzetekben szerepelnek, és a leírtak nem valós magatartásukat tükrözik. Ezzel szemben a lábjegyzetekben szereplő hivatkozások létező személyekre, intézményekre és szervezetekre mutatnak, azokat szöveghűen idézik. Ezek nem a képzelet termékei.”
Regényei alapján készült legismertebb filmjei a következők:
Az Androméda-törzs (1971)
Egy pályájáról letért műhold darabjai egy Új-Mexikói kisvároska mellett zuhannak le. Még mielőtt a NASA szakemberei a helyszínre érkeznének, a kisváros néhány felelőtlen lakója begyűjti és felnyitja a roncsot. Meggondolatlan tettük halálos veszélyt jelent közösségükre és az egész emberiségre is, a műhold ugyanis egy földönkívüli organizmust is magával hozott az űrből, amely percek alatt végez a település szinte összes lakójával. A hadsereg azonnal lezárja a fertőzött területet, és egy különlegesen felszerelt mozgó laboratóriumot telepítenek a városba. Légmentesen záródó védőruhába öltözött tudósok fésülik át a fertőzés helyszínét, begyűjtik a műholdat, és őrült versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a vért pillanatok alatt száraz, finom porrá változtató idegen organizmus ellenszerét, mielőtt elszabadul a kór, és órák leforgása alatt elpusztul az emberiség. A rejtély kulcsát minden bizonnyal a két túlélő rejti: egy alkoholista, és egy bömbölő csecsemő, akikre látszólag nem hatott a kór.
Gyilkos robotok (1984)
A nem túl távoli jövőben a robotok a mindennapok elválaszthatatlan szereplői. Egy zseniális gonosztevő azonban őrült tervet sző: ártalmatlan robotokból akar gyilkos hadsereget összeállítani. Itt csak egyvalaki segíthet: Jack Ramsey, a keménykötésű zsaru, akinek szakterülete a meghibásodott robotok ártalmatlanná tétele. Egy kettős gyilkosság felderítése során megdöbbenve tapasztalja, hogy az elkövető egy robot, azonban nem gyártási probléma vagy egyszerű üzemzavar okozta a balesetet, hanem bűncselekmény történt. A nyomozás szálai Lutherhez, az őrült feltalálóhoz vezetnek, aki éppen egy szörnyű fegyveren dolgozik: egy olyan chipet fejlesztett ki, amely gyilkológépekké változtatja a közönséges robotokat. Mielőtt azonban elkaphatnák, Ramseyre és segédjére, Thompsonra gyilkos robotok támadnak, Luther pedig kereket old. Az idő rohamosan fogy, hisz ha az őrült zseninek sikerül befejezni találmányát és vele megvalósítani gonosz tervét, akkor többé senki sem lesz képes megfékezni őt.
Jurassic Park (1993)
Egy kis szigeten, nem messze Costa Ricától az InGen vállalat különleges látványosságot hoz létre: őslényekkel teli parkot. Az egyik alkalmazottat támadás éri, miközben egy velociraptort szállítanak a speciálisan kialakított kifutójába, az eset pedig pert von maga után az áldozat családja részéről. Befektetői nyomást gyakorolnak John Hammondra, a vállalat vezetőjére, hogy a park megnyitása előtt szakértők véleményét kérje ki, a férfi így meghívja Alan Grant paleontológust, Ellie Sattler paleobotanikust és Ian Malcolm káoszelmélet-matematikust, hogy bemutassa a parkot, és meggyőzze a kétkedőket. A park tervezői áttörhetetlen biztonsági rendszert dolgoznak ki a majdani látogatók védelmére, arra azonban nem számítottak, hogy egyik emberük a konkurencia megbízásából kikapcsolja a rendszert. Az őslények elszabadulnak, s kiderül, hogy sokkal gyorsabbak, intelligensebbek és veszélyesebbek, mint ahogy azt a park megalkotói gondolták.
Zaklatás (1994)
Tom Sanders elégedett cégénél befutott karrierjével, ráadásul a tőzsdén kisebb vagyon vár rá, mi több, előléptetés előtt áll. Ám hamarosan nagyot változik a világ. Minden azzal kezdődik, hogy ahelyett, hogy ő léphetne előre a ranglétrán, új főnöke Meredith Johnson lesz, az agresszív, emancipált menedzsernő, akivel jó tíz évvel korábban viszonya volt. Egy este, a vonzó és céltudatos Johnson behívatja az irodájába, és megpróbálja elcsábítani a meglepett férfit. Sanders azonban ellenáll, és otthagyja a nőt. Másnap Johnson panaszt emel ellene, s azzal vádolja a férfit, hogy szexuálisan zaklatta a megbeszélésük során. Sanders élete pillanatok alatt a feje tetejére áll, és jó híre megmentése érdekében az egyetlen, korántsem könnyű megoldás, ha bepereli a főnökét. Megindul az izgalmas játék: a férfi részéről, hogy bizonyítsa ártatlanságát, a nő részéről pedig, hogy minél jobban bemártsa a férfit, és bosszút álljon rajta igazi macsó öntudattal, amiért az ellenállt neki.
Twister (1996)
Oklahomában az utóbbi ötven év legnagyobb vihara készülődik. Erre a viharra várt a két rivális tudóscsoport, akik most akarják beírni nevüket a tudósok nagykönyvébe. Mindkét viharvadász csapat elsőként akarja saját berendezését bejuttatni a tornádó belsejébe, hogy értékes adatokat nyerjenek a forgószél viselkedéséről. Amelyiknek sikerül, megfejtheti a tornádó rejtélyét, és számtalan életet menthet meg. Ehhez azonban egyenesen a szörnyeteg útjába kell állniuk, és mindig az örvénylő légoszlop előtt kell járniuk, megbecsülve kiszámíthatatlan mozgását.
Idővonal (2003)
A franciaországi Dordogne völgyében archeológusok fáradoznak egy XIV. századi vár romjainak feltárásán. A csapat vezetőjének, Johnston professzornak a számára ez a munka élete nagy álmának megvalósulása, hiszen nem csak a La Roque-i kastélyt, hanem a környező Castlegard falu épületeit és a monostort is fel akarja tárni. A nyugalmas ásatás azonban váratlan fordulatot vesz. A munkálatokat finanszírozó International Technology Corporation (ITC) és vezetője felkelti a professzor gyanúját, ezért a cég új-mexikói székhelyére utazik, hogy választ kapjon kérdéseire. Míg ő úton van, diákjai felfedeznek egy kamrát, amelyben több mint 600 éve nem járt senki. A kamra mélyén két döbbenetes dolog várja őket: egy bifokális lencse, amelyet még fel sem találtak a kamra lezárásakor, és egy kézzel írt segélykérés 1357-ből, Johnston professzortól! A diákok azonnal az ITC központba mennek, ahol kiderül, hogy a cég vezetője, Doniger feltalálta azt a gépet, amellyel tárgyakat lehet átsugározni a téren. Doniger azonban gondatlanul járt el, megnyitott egy féregjáratot, és így véletlenül átjáró nyílt a XIV. századba, Johnston professzor pedig, aki személyesen akarta megtapasztalni a felfedezést, a múltban rekedt, és éppen a százéves háború zűrzavaros világának foglya. A diákok haladéktalanul a segítségére indulnak, de vajon túlélik-e a világtörténelem egyik legbrutálisabb csatáját és visszajutnak élve a XXI. századba?
Szigorú munkarendjéről Crichton így nyilatkozott a Time magazinnak 1995-ben:
„Amikor nekilátok az írásnak, rendszerint már legalább öt éve érlelem az adott témát, és egészen konkrét elképzelésem van arról, hogy hogyan akarom megcsinálni. A legtöbb lehetséges problémát előre megoldom, írás közben nem nézek utána semminek – a kutatómunkát már korábban elvégzem. A könyv első verzióját általában 6-10 hét alatt írom meg, heti hét munkanappal számolva. Először reggel hatkor kelek, majd fél hatkor, ötkor, és így tovább, mindig egyre hamarabb. Amikor eltelik egy hónap és már fent vagyok hajnali kettőkor, elkezdek aggódni. Ilyenkor vagy nagyon hamar befejezem a vázlatot, vagy félre kell raknom a tervet.”
Crichton felelősségteljesen gondolkodott a siker elérése után is. Regényeiben a tudomány adta lehetőségek és a morál kapcsolatát feszegette a közönség számára is fogyasztható formában. Könnyed nyelvezete és jó témaválasztása több elismerést is hozott számára. A People Magazin 1992-ben a világ ötven legragyogóbb személyisége közé választotta, illetve egy új dinoszauruszfajt is róla neveztek el: Crichtonsaurus bohlini. Könyvei világszerte több mint 150 millió példányban keltek el.
Michael Crichton (1942 – 2008) nyugodjék békében!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése