A film az inváziós sci-fik egyik klasszikusa (és sokak szerint minden idők egyik legjobb remake-je - az eredeti 1956-ban készült), bár több mint 40 év távlatából kicsit már elavultnak tűnik, hosszabb is talán 10-20 perccel a "kelleténél", de azért így sem válik unalmassá, meg hát egy filmben látni Donald Sutherlandet, Jeff Goldblumot és Leonard Nimoyt nem mindennapi élmény (plusz cameozik Don Siegel, az eredeti mozi rendezője, és Robert Duvall is).
Külön érdekesség, hogy ez egyike azon kevés "idegenes" sztoriknak, melyben a támadók nem hörgő-morgó, pikkelyes, karmos-csápos lények, hanem gyakorlatilag növények, ami egészen egyedülálló, hiszen a nyugati popkultúra évtizedek óta ijesztgeti a nagyérdeműt a különféle ilyen-olyan kinézetű, de mégis csak kvázi-humanoid (egyértelmű fej és végtagok) földönkívüliekkel, holott egy idegennek egyáltalán nem "muszáj" így kinéznie - bár teljesen érthető, hogy így képzelik el őket, hiszen egy rémisztő izétől jobban lehet félni és persze látványosabb is (na, meg több munkát ad a trükkmestereknek).
A téma is elgondolkodtató; már 40 éve is aggasztotta az embereket a társadalom tagjainak elidegenedése, a lélektelen fogyasztói masszává alakulás, amely végső soron ugyanolyan, embernek tűnő, kommunikáló, ám mégis érzelemmentes bábukat hoz létre, mint amiket a filmben látunk. Nem sok minden változott, sőt sokkal rosszabb lett (szerintem).
Az elgondolkodtató mondanivaló és persze a színészek miatt is
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése