A Helix című széria kapcsán már említettem, hogy "az HBO, a Netflix és az AMC mellett igencsak nehéz labdába rúgni tévésorozatok terén, de azért persze a többi médiacég és tévécsatorna is próbálkozik", szóval a SyFy is, csak neki kevésbé megy, mint a versenytársaknak. Hogy ennek mi az oka, azt kivülállóként nyilván nem tudom, de találgatni ettől még lehet. Talán nekik van a legszerényebb költségvetésük, a riválisok már elszipkázták a legjobb forgatókönyvírókat, producereket és showrunnereket, így a scifis csatornának "csak a resztli" jutott, stb. Külsőségeiket tekintve amúgy a SyFy sorozatai sem rosszak, és ötletekből is sok jó akad, valami azonban mégis hiányzik, és amíg ezt nem találják meg, addig a legfényesebb állócsillaguk továbbra is a Battlestar Galactica marad.
A távoli jövőben az emberiség benépesítette a Naprendszert. A két legerősebb hatalom az egymással rivalizáló Föld és Mars; ezek számára készül a legtöbb nyersanyag, melyeket az Övnek nevezett, távolabbi területeken állítanak elő. Míg a két fő bolygó dúskál a javakban, addig az Öv szinte nyomorog, ami egyre fokozódó társadalmi feszültségeket, Föld- és Mars-ellenességet idéz elő.
Amikor egy jégszállító hajót megsemmisít egy - mint később kiderül - hamis segélykérő jelet sugárzó, ismeretlen űrjármű, a gyanú a marsiakra terelődik, ami felkorbácsolja a gyűlöletet az Övben. A támadás túlélői az egyedüliek, akik tudják, hogy nem a Mars áll az eset mögött; eközben a Föld politikai vezetése megpróbálja megakadályozni az egyre inkább elkerülhetetlennek tűnő háború kirobbanását a két bolygó között.
Ezzel párhuzamosan az Övben egy Joe Miller nevű rendőrnyomozó megbízást kap egy dúsgazdag iparos eltűnt lányának felkutatására. Hamarosan kiderül, hogy földi származása ellenére Julie Mao egy Övbéli földalatti szervezet tagja volt, és köze van ahhoz az űrhajóhoz, amely a jégszállítót felrobbantotta.
A kiterjedés
A képi világ és hangulat alapján nekem a Total Recall - Az emlékmás és az Alien keverékének tűnik a sorozat, amit olyan szempontból lehet akár űroperának is nevezni, hogy megtalálhatók benne az erre a műfajra jellemző motívumok (pl. űrhajók, űrcsaták), de közben nem is állhatna messzebb pl. a Star Warstól és Star Trektől, az űroperák legnagyobb képviselőitől.
Miller karaktere után akár űr-noirnak is hívhatnánk a The Expanse-t, hiszen a nyomozó megjelenése, személyisége és viselkedése is hasonló az 1940-es évek magánkopós filmjeihez.
Külsőségeit tekintve a sorozat aprólékosan végig lett gondolva, sőt némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy napjaink ismét egyre kétpólusúbbá váló világára próbál reflektálni (Föld: USA/EU vs Mars: Oroszország/Kína, Öv: mindenki más), szóval a kerettörténet, ill. háttér rendesen ki van dolgozva.
A probléma - szerintem - azzal van, hogy kissé túlbonyolították a cselekményt, amin az sem sokat segít, hogy a figurák igazából nem túl szimpatikusak, túl sok a rejtély, így a nézés során kevés dologba lehet csak kapaszkodni - ez viszont nem biztos, hogy elég a figyelem és érdeklődés tartós fenntartásához.
Egyszerűbben fogalmazva: kissé egydimenziós karakterek beszélnek olyan dolgokról és csinálnak olyasmiket, amik nem biztos, hogy érdeklik a nézőket - vagy engem, mert itt is nyilván sokat számít az én saját, szubjektív benyomásom; lehet, hogy - megint - csak bennem van a hiba, hogy nem tudtam megfelelően követni az eseményeket, de menstégemre szóljon, hogy mindig nyitottan állok egy-egy új filmhez és sorozathoz, nem blokkolom le az agyamat, ám a The Expanse-nak valamiét mégsem sikerült megütnie azt a bizonyos mércét.
Tényleg lehet, hogy én tévedek, és annak a - jelenleg - 23554 szavazónak van igaza, aki 8,2 csillagra értékelte a szériát az imdb-n, nem tudom.
Egy idő után - nekem legalábbis - összefolynak az újabb és újabb információk, egyre kevésbé követhetőek a történések és a főbb szereplők közötti viszonyok alakulása, emiatt pedig már nem is különösebben érdekel, bár az igaz, hogy odáig nem jut el a sorozat, hogy elkezdjen idegesíteni és inkább lezárjam, semmint tovább nézzem.
A színészek közül minden bizonnyal Thomas Jane a legnagyobb húzónév, jól is hozza a lecsúszott rendőrt, aki a Mao-lány keresésével talán végre megmutathatja, hogy ér még valamit emberként - bár szerintem ez sem akkora ötlet ám, sok filmes nyomozófigurának volt hasonló motivációja, csakúgy, mint a Shohreh Aghdashloo, iráni színésznő által alakított ENSZ-politikusnak, aki saját pecsenyéjét sütögeti az egyre forróbbá váló "űrközi" helyzetben.
Bár az évad végére megtudjuk, mi történt Julie Maoval, a valódi rejtélyek csak ez után következnek, én azonban eddigre már olyannyira elveszítettem az érdeklődésemet, hogy nem különösebben töröm magam azért, hogy többet megtudjak róla.
Nyilván az én véleményem másodlagos, a kedvező fogadtatás pedig arra sarkallta a megrendelő SyFy-t, hogy bekérje a folytatást, vagyis lesz második szezon, ám én azt már biztosan nem fogom követni, mert az első sem tudott megfogni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése