Szürke senkik

A vizsga, A  berni követ, Félvilág, stb. Manapság újra divat, ha lehet így mondani, a magyar tévéfilm. Lehet is, ha már a magyar mozifilmek annyira nyögvenyelősen készülnek - ha készülnek. A tévéfilmek jóval olcsóbbak, ezért könnyebb is megrendelést szerezni rájuk. Csúnya kifejezés, de attól meg így van. A tévéfilmeket általában egy tévécsatorna rendeli meg, ő finanszírozza, aztán forgalmazza. Meg persze ott vannak a pályázatok, amiken lehet indulni, aztán reménykedni, hogy a beadott filmterv, esetleg már kész forgatókönyv nyer. Köbli Norbert és Kovács István nyerhetett, így készult el a Szürke senkik című első világháborús tévédráma.

A történet:

Valahol Olaszországban, 1916-ban, egy néhany fős felderítőszakasz az ellenséges vonalak mögött teljesít szolgálatot. Feladatuk, hogy kifürkésszék az olasz csapatok mozgását, a hírt pedig postagalambbal juttassák el a parancsnokságra. Nemsokára rábukkannak egy táborra, amely affele információs központ; tucatnyi galamb var arra, hogy üzenetet vigyen a monarchia erőiről. A szakasz vezetője úgy dönt, hogy az eredeti paranccsal szembemenve megpróbálja megsemmisíteni az olasz tábort.

A csitári hegyek alatt...

Teljesen korrekt filmet keszített az író-rendező duó, ehhez hasonlóval ritkán lehet találkozni a hazai filmkínálatban. Persze, az nyilvánvaló, hogy Köbli és Kovács is nyugati típusú mozikon "nevelkedett", erre utal a téma és a megvalosítas módja is.
Előbbi abból látszik, hogy sok párhuzam fedezhető fel pl. az amerikai háborús filmekkel (Apokalipszis most, Ryan közlegény megmentése, stb.), utóbbiról pedig az árulkodik, hogy több beállítas és jelenet is olyan, amit már sokszor láthattunk korábban.

A figurák szintén ismerősek lehetnek, pl. a zöldfülű kölyök, aki meg nem volt valódi összecsapásaban, az őrmester, egykori főtiszt, aki lelkiismereti okokból szakított azzal az élettel, aztán ott van a sokat tapasztalt, cinikus profi, akit szinte a háború éltet...

Nincs tehát új a nap alatt, és a cselekmény, ill. a dialógok is követik a megszokott sémakat. Persze, pont ezért működik is a dolog; tőlünk kicsit nyugatabbra ilyen filmekkel szoktak a feltörekvő író- és rendezőpalánták bemutatkozni, hogy aztán kipróbálhassák magukat valami nagyobb, drágább, komolyabb produkcióban.

Köbliékre nyilván nem vár ilyesmi (bár miért ne?), annyi viszont igen, hogy a jövőben is számíthatunk tőlük hasonlóan színvonalas alkotásokra.

A film nem hosszú, alig több egy óránál, a karakterek bemutatásához és a cselekmény végigviteléhez azonban ennyi is elég. Persze, lehetett volna akár 120 percet is kerekíteni a történetből, siman elviselte volna, de így sincs az embernek hiányérzete, főleg azert, mert van akció, dráma és hangulat is, a szereplők szimpatikusak, jó a fényképezés, nincsen fölösleges szépelgés, sem monodrámázás.

A szerény költségvetésből nagyjából csak néhány jelmezre és korabeli kellékre jutott, ám ennél többre nincs is nagyon szükseg. Persze, több pénzből többet lehetett volna kihozni, de a produkció így is elérte a célját és a hatását.

A szereplők között Trill Zsolt a "húzónév", de a többi színész is megfelelően játszik, még ha picit az az érzése is az embernek, hogy amerikai filmeket utánoznak. Annyi baj legyen; kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk, és ez a lényeg.