VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan

A film író-rendezőjével és főszereplőjével készült interjú ITT olvasható.

"Egy nap Eszter kivette a hajszálait a lefolyóból és elhagyott. Azt mondta, hogy életképtelen vagyok. Nem tudom, milyen az életképes. Az anyám annyira szeretné, hogy felnőjek, hogy inkább megírja az önéletrajzomat helyettem, csak történjen már valami."

Itt tart most a 29 éves Áron. Átlagos, furcsa srácként számtalan kortárs komplexus birtokosa; frissen végzett az egyetemen, barátnője elhagyta, a szülei tartják el, amíg munkát és alkalmanként motivációkat keres, ráadásul miközben az elmúló szerelmen agonizál, valami külső, bizarr tényező mindig felülírja elképzeléseit és megszakítja intim pillanatainak eltervezett linearitását.

Reisz Gábor munkája egyszerre szól Budapestről, napjaink magyar mentalitásáról, egy generációs életérzésről, azokról a nemzedékekről, akik beszorultak a felnőtté válás és az elkényeztetett állapot közé, arról, hogy mi is akarunk lenni, mit akarunk az életben.

Mindez kicsit szkeccsfilm-szerű jelenetekben ábrázolva, olykor mágikus realizmusba vagy abszurdba hajlóan, sok improvizációval, egy remek főszereplővel, cseppet sem unalmasan, mosolygásra késztetve mindazokat a nézőket, akik képesek azonosulni Szentesi Áron téblábolásával Budapesten és az életben, hiszen ez a srác kicsit mindenkiben ott van, aki próbált már leválni a szüleiről, megtenni az első önálló lépéseit a nagybetűs felnőttségben.

Egy amatőr profi film. Egy Színház- és Filmművészeti Egyetemes vizsgafilm. Egy első egész estét mozi. Egy felnövéstörténet. Sok mindent lehet mondani a VAN valamire, ami az elmúlt évek egyik legérdekesebb magyar filmje, melyhez hasonló - és furcsább - talán még nem igazán készült.