Az ember a Fellegvárban - 1. szezon
Míg az ismert stúdiók egymást próbálják a tévében is legyőzni, aztán ez hol sikerül, hol nem, addig olyan vállalatok, mint például az online médiaszolgáltató, a Netflix, vagy a netes piactér, az Amazon szép csendben elhúz mellettük, de legalábbis az élre tör. Úgy tűnik, ez lesz a jövő, és a nézők ennek csak örülhetnek.
Az ember a Fellegvárban a kultikus scifi-író, Philip K. Dick regénye nyomán készült. A történet azt dolgozza fel, mi lett volna, ha a második világháborút a náci Németország és Japán nyeri meg, és az USA kapitulációja után megszállják annak területét; keleten létrejön egy német befolyási övezet, amely egészen a Sziklás-hegységig terjed, míg a nyugati rész a Japán Császársághoz tartozik - a kettő között pedig egy ún. Semleges Zóna húzódik.
A cselekmény egy fiatal nőt, Juliana Crane-t követi nyomon, akinek húga kapcsolatba került az ellenállókkal, ám egy akcióban életét veszti, így Julianára vár a feladat, hogy átvegye Trudy helyét, és eljuttasson a Semleges Zónába egy filmtekercset, melyen az látható, hogy a második világháborút a Szövetségesek nyerték meg.
A lány útnak indul, hogy átadja a filmet "az embernek a Fellegvárban", eközben ismerkedik meg egy Joe Blake nevű férfival, aki hasznos segítségnek bizonyul, ám nem tudja, hogy Joe náci titkosügynök, aki azt a parancsot kapta, hogy szerezze meg a tekercset.
Eközben a japán kereskedelmi miniszter, Nobusuke Tagomi együttműködik egy magas rangú német tiszttel, hogy kiegyenlítsék a két birodalom közötti erőviszonyt, és megpróbáljanak megelőzni egy küszöbön álló újabb háborút; Wegener átadja az ún. Heisenberg-eszköz, lényegében az atombomba tervrajzait.
Remek hangulat, kiváló díszletek és jelmezek, szép fényképezés, kellemesen borongós zene jellemzi a többek között Ridley Scott által producelt sorozat első évadját.
Az epizódok végig feszültséggel teliek, nincsenek felesleges körök és öncélú fordulatok, a cselekmény érdekes.
A színészek kivétel nélkül jól játszanak, Alexa Davalos nagyon csinos is, de a húzónév kétségkívül Rufus Sewell és Cary-Hiroyuki Tagawa; utóbbi alakítása kivételesen magas színvonalú.
Eközben a japán kereskedelmi miniszter, Nobusuke Tagomi együttműködik egy magas rangú német tiszttel, hogy kiegyenlítsék a két birodalom közötti erőviszonyt, és megpróbáljanak megelőzni egy küszöbön álló újabb háborút; Wegener átadja az ún. Heisenberg-eszköz, lényegében az atombomba tervrajzait.
Remek hangulat, kiváló díszletek és jelmezek, szép fényképezés, kellemesen borongós zene jellemzi a többek között Ridley Scott által producelt sorozat első évadját.
Az epizódok végig feszültséggel teliek, nincsenek felesleges körök és öncélú fordulatok, a cselekmény érdekes.
A színészek kivétel nélkül jól játszanak, Alexa Davalos nagyon csinos is, de a húzónév kétségkívül Rufus Sewell és Cary-Hiroyuki Tagawa; utóbbi alakítása kivételesen magas színvonalú.
Mr. Robot - 1. szezon
Míg a nagyobb/ismertebb stúdiók és tévétársaságok tartalmilag és formailag is nagyjából egy kaptafára húzható sorozatokat gyártanak, addig a kisebb csatornák megtehetik, hogy kockázatosabb projektekbe vágjanak. Ha egy széria jól sül el, az igen komoly presztízsemelkedést okozhat, de ha a közönség nem kíváncsi rá, a szerényebb büdzsé akkor sem taszítja csődbe a céget.
Mondjuk, ez lassan azt eredményezi, hogy a direkt nem konvencionális stílus lesz konvencionális, vagyis egyre inkább trenddé válik, hogy nem szokványos karakterek nem szokványos dolgokat csináljanak, az ilyen nem szokványos sorozatokat pedig nem szokványos módon gyártják le. Végül aztán mindenki így fog dolgozni, és amikor már a nézők ráunnak erre, ki kell találni valami újat.
A Mr. Robot főszereplője egy Elliot Alderson nevű fiatal férfi, aki nap közben egy kiberbiztonsági cégnél dolgozik, éjszakáit viszont hekkerként tölti, és gyakorlatilag nem létezik számára feltörhetetlen rendszer. Nem mellesleg nyolc évesen elveszítette az apját, ezért antiszociális, depressziós, morfinista, pszichiáterhez jár, és csak egyetlen közeli barátja van, egy lány, akivel gyerekkoruk óta ismerik egymást, mert Angelának az anyja halt meg ugyanazért, amiért a fiú apja.
Elliotot egy nap megkörnyékez egy furcsa férfi, Mr. Robot, aki egy hekkercsoport vezetője. A csapat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy kirobbantsanak egy globális forradalmat az által, hogy tönkreteszik az Evil Corp nevű óriási vállalat-konglomerátum adattárolóit, ezzel eltörölve a Föld lakosságának minden tartozását.
Erősen rétegműfajról beszélhetünk a Mr. Robot esetében, hiszen az emberek zöméről sok mindent el lehet mondani, de hogy az email-küldésen és a Facebookozáson kívül járatosabbak volnának a kibervilágban, azt nem igazán. DAT-fájl, honeypot, ilyen szerver, olyan redundáns információ meg ehhez hasonlók... az átlagember számára ezek egyenlőek a technoblablával, ez viszont rizikóval jár egy tévésorozatnál, hiszen ki akarna rendszeresen olyasmit nézni, aminek a felét sem érti?
Mivel én magam is a dilettánsok táborát bővítem, készséggel elhiszem, hogy a szériában látottak - legalább részben - megfelelnek a valóságnak, igaz, ugyanemiatt kissé nehezen követhető a cselekmény, bár a fő szál azért egyértelmű - volna, csakhogy a szezon végére jön egy nagy csavar, ami a feje tetejére állítja az addigiakat.
Furcsán dekomponált beállítások, Elliot fahangú, pszichologizáló belső monológjai képezik a forma alapját, a főszereplő Rami Malek viszont telitalálat, csakúgy, mint az Evil Corp becsvágyó technikai guruját alakító Martin Wallström, akinél tenyérbemászóbb ficsúrt elképzelni sem lehet. Természetesen vannakeyecandy-nek szánt csinos nők is, pl. Carly Chaikin, Frankie Shaw, Portia Doubleday és Stephanie Corneliussen, de látható egy kisebb mellékszerepben Gloria Reuben, és persze ott a húzónév, azaz Christian Slater, aki szintén jól játszik, de nem ér Malek nyomába, hiszen az egyiptomi származású színész milliószor jobb karakter nála.
Mivel az évad végére kirobban a beígért forradalom, lehet izgulni, mi történik ez után, ill. ki az, akinek Elliot a tizedik részben ajtót nyitott.
Mondjuk, ez lassan azt eredményezi, hogy a direkt nem konvencionális stílus lesz konvencionális, vagyis egyre inkább trenddé válik, hogy nem szokványos karakterek nem szokványos dolgokat csináljanak, az ilyen nem szokványos sorozatokat pedig nem szokványos módon gyártják le. Végül aztán mindenki így fog dolgozni, és amikor már a nézők ráunnak erre, ki kell találni valami újat.
A Mr. Robot főszereplője egy Elliot Alderson nevű fiatal férfi, aki nap közben egy kiberbiztonsági cégnél dolgozik, éjszakáit viszont hekkerként tölti, és gyakorlatilag nem létezik számára feltörhetetlen rendszer. Nem mellesleg nyolc évesen elveszítette az apját, ezért antiszociális, depressziós, morfinista, pszichiáterhez jár, és csak egyetlen közeli barátja van, egy lány, akivel gyerekkoruk óta ismerik egymást, mert Angelának az anyja halt meg ugyanazért, amiért a fiú apja.
Elliotot egy nap megkörnyékez egy furcsa férfi, Mr. Robot, aki egy hekkercsoport vezetője. A csapat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy kirobbantsanak egy globális forradalmat az által, hogy tönkreteszik az Evil Corp nevű óriási vállalat-konglomerátum adattárolóit, ezzel eltörölve a Föld lakosságának minden tartozását.
Erősen rétegműfajról beszélhetünk a Mr. Robot esetében, hiszen az emberek zöméről sok mindent el lehet mondani, de hogy az email-küldésen és a Facebookozáson kívül járatosabbak volnának a kibervilágban, azt nem igazán. DAT-fájl, honeypot, ilyen szerver, olyan redundáns információ meg ehhez hasonlók... az átlagember számára ezek egyenlőek a technoblablával, ez viszont rizikóval jár egy tévésorozatnál, hiszen ki akarna rendszeresen olyasmit nézni, aminek a felét sem érti?
Mivel én magam is a dilettánsok táborát bővítem, készséggel elhiszem, hogy a szériában látottak - legalább részben - megfelelnek a valóságnak, igaz, ugyanemiatt kissé nehezen követhető a cselekmény, bár a fő szál azért egyértelmű - volna, csakhogy a szezon végére jön egy nagy csavar, ami a feje tetejére állítja az addigiakat.
Furcsán dekomponált beállítások, Elliot fahangú, pszichologizáló belső monológjai képezik a forma alapját, a főszereplő Rami Malek viszont telitalálat, csakúgy, mint az Evil Corp becsvágyó technikai guruját alakító Martin Wallström, akinél tenyérbemászóbb ficsúrt elképzelni sem lehet. Természetesen vannak
Mivel az évad végére kirobban a beígért forradalom, lehet izgulni, mi történik ez után, ill. ki az, akinek Elliot a tizedik részben ajtót nyitott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése