Ha azt mondom, avatar, akkor az ember három dologra gondolhat: a szanszkrit eredetű szóra, ami főleg a hindu és buddhista vallásban fordul elő, és isteni újjászületést jelent, James Cameron grandiózus mozifilmjére a három méteres, kék macskákkal, vagy a 2005 és 2008 között a Nickelodeonon futó rajzfilmsorozatra.
Sokat elárul a széria színvonaláról, hogy az IMDb egyik, több mint félezer címet felvonultató animációs filmjeinek listáján a második helyen áll a maga 9,2 csillagával, ezt pedig annak köszönheti, hogy az alkotók igen magasra helyezték a lécet, a történet és a karakterek alaposan ki lettek dolgozva, és bár továbbra is "a jó harcol a gonosz ellen" képezi a dramaturgia alapját, képes mindezt újszerűen, érdekesen, szórakoztatóan, de ami a legfontosabb: elgondolkodtatóan bemutatni.
Háttér:
Az Avatar egy közelebbről meg nem határozott, de leginkább a feudális Ázsiára emlékeztető fantáziavilágban játszódik, melyben kínai, japán, koreai és indiai elemek egyaránt felfedezhetőek, és a ruháktól kezdve az eszközökön és építészeten át egészen a gondolkodásmódig és filozófiáig terjednek.
Ebben a világban négy nép, a négy alapelem - tűz, föld, víz és levegő - képviselői élnek egymás mellett; közülük emelkednek ki az ún. hajlítók, akik egyfajta harcművészeti ágként képesek az akaratukkal irányítani az elemeket.
A nemzetek között a mindenkori Avatár teremt egyensúlyt immár számos generáció óta, ám több mint 100 évvel korábban Roku avatár titokzatos körülmények között eltűnt, nélküle pedig felborult a harmónia, a Tűz népe megindította hadjáratát, a világ pedig azóta is az ő elnyomásuk alatt szenved.
A négy nép:
A négy nemzet külső megjelenésben és viselkedésüket tekintve is különbözik egymástól.
A víz a változás eleme, így e törzs sok mindenhez képes alkalmazkodni. Erős szeretetük és közösségi érzelmeik vannak, melyek összetartják őket.
A víz népének színe a kék, mozdulataik elegánsak és kecsesek, a tai chin alapulnak, ám miképp a csordogáló víz képes egy pillanat alatt őrjöngő folyammá alakulni, úgy a vízhajlítók védekezése is pusztító támadásba mehet át.Mivel a víz gyakorlatilag mindenütt jelen van - pl. a jégben, a levegőben páraként, de akár az emberben is -, a vízhajlítók félelmetes erővel rendelkeznek.
A föld az anyag eleme. A föld népe a zöld, sárga és barna színeit viseli, természetük kissé nehézkesebb, "földhözragadtabb", de közben változatosak, erősek, kitartóak és szívósak. Mozdulataik erőteljesek, a hung gar kung fut idézik.
Mivel a föld számos formában létezik - pl. sár, sziklák, homok -, a földhajlítók is komoly ellenfélnek számítanak.
A levegő a szabadság eleme. E nép elvonult a világi problémáktól, megtalálták a békét és a szabadságot. Színeik a sárga árnyalatai. Elmélyült meditációval és sok gyakorlással képzik magukat; harci mozdulataik légiesen könnyedek, gyorsak, a folyamatos mozgáson alapulnak, akár a pa kua kung fu.
A tűz a hatalom eleme, így a tűz népének vágyai, akarata van, és rendelkeznek azzal az energiával és ösztönző erővel, hogy elérjék céljaikat. E nemzet legfőbb színe a vörös. Küzdőstílusukban megtalálhatóak az északi shaolin kung fu látványos, széles mozdulatai: rúgások, ütések és ugrások.
Főszereplők:
Ebben a világban négy nép, a négy alapelem - tűz, föld, víz és levegő - képviselői élnek egymás mellett; közülük emelkednek ki az ún. hajlítók, akik egyfajta harcművészeti ágként képesek az akaratukkal irányítani az elemeket.
A nemzetek között a mindenkori Avatár teremt egyensúlyt immár számos generáció óta, ám több mint 100 évvel korábban Roku avatár titokzatos körülmények között eltűnt, nélküle pedig felborult a harmónia, a Tűz népe megindította hadjáratát, a világ pedig azóta is az ő elnyomásuk alatt szenved.
A négy nép:
A víz népének színe a kék, mozdulataik elegánsak és kecsesek, a tai chin alapulnak, ám miképp a csordogáló víz képes egy pillanat alatt őrjöngő folyammá alakulni, úgy a vízhajlítók védekezése is pusztító támadásba mehet át.Mivel a víz gyakorlatilag mindenütt jelen van - pl. a jégben, a levegőben páraként, de akár az emberben is -, a vízhajlítók félelmetes erővel rendelkeznek.
Mivel a föld számos formában létezik - pl. sár, sziklák, homok -, a földhajlítók is komoly ellenfélnek számítanak.
Főszereplők:
Bár viselkedése általában a korának megfelelő (pl. szeret tréfálkozni és gyermekien érzékeny), gondolkodása sok tekintetben érett és bölcs, ami az Avatár-lét felelősségtudatából is származik. Emiatt néha kételkedik önmagában és képességeiben, hiszen annyi mindent kell még tanulnia, ugyanakkor folyamatosan döntéskényszerben is van, hogy mi a fontosabb számára: a világ megmentése, vagy a barátai.
Katara népének egyetlen vízhajlítója. Bátyjával ő fedezte fel a jégbe fagyott Aanget, ezután határozták el, hogy elkísérik az Avatárt az Északi Víz Törzshöz, hogy ott vízhajlító-tanárt találjanak számára. Később, amikor képességei olyan szintre fejlődtek, Katara lett Aang mestere, de kapcsolatuk ennél is tovább jutott: Aang beleszeretett Katarába, és úgy tűnik, a lány is kedveli a fiút.
Sokka Katara testvére, de nem rendelkezik hajlító képességgel. Amikor apja a Tűz Nemzet ellen indult, ő is vele akart tartani, de túl fiatal volt még, ezért otthon kellett maradnia, és mivel rajta kívül nem volt idősebb fiú a törzsben, ő lett a nem hivatalos vezető.
A sorozatban Sokka az első számú humorforrás, a leggyakrabban valami viccesnek gondolt beszólás, vagy helyzetkomikum formájában, ugyanakkor a fiú komoly is tud lenni, sőt bátor harcos, és képes felelősséget vállalni másokért.
Zuko herceg a Tűz Nemzet uralkodójának fia. Feltűnő ismertetőjegye az arca bal oldalán lévő sebhely, amit akkor szerzett, amikor apjával párbajozott.
Veresége után száműzték a birodalomból, ám amikor tudomására jutott, hogy előkerült az új Avatár, elhatározta, hogy elfogja, és felajánlja apjának abban a reményben, hogy jutalmul a Tűzúr visszafogadja.
A fiú szinte megszállottként akar bizonyítani, ugyanakkor a sorozat folyamán az ő személyiségfejlődése járja be a legnagyobb utat, így fokozatosan átértékeli életét, és új célt talál magának.
Iroh, a Nyugat Sárkánya, Zuko herceg nagybátyja. A Tűz Nemzet tábornoka volt, ám fivére, a Tűzúr őt is száműzte, amikor nem sikerült bevennie a Föld Királysághoz tartozó Ba Sing Se városát.
A fiú szinte megszállottként akar bizonyítani, ugyanakkor a sorozat folyamán az ő személyiségfejlődése járja be a legnagyobb utat, így fokozatosan átértékeli életét, és új célt talál magának.
Bár Iroh látszólag ártalmatlan, vidám, pocakos figura, aki nagyon szeret teázni, óriási hatalma van a tűz fölött, emellett roppant tapasztalt és okos ember, aki tanácsaival segíti unokaöccsét, és még akkor is kitart mellette, amikor a fiú ellene fordul.
Azula hercegnő Zuko testvére. A lány kegyetlen, becsvágyó és hatalomittas, semmi és senki nem szent a számára, szó szerint tűzön-vízen át képes átgázolni céljai elérése érdekében.
Szemben fivérével, aki folyamatosan meg akar felelni apjának, Azula tökéletesen tisztában van önmagával, óriási önbizalommal rendelkezik, és még bátyját is képes eltiporni, ha az útjába áll.
Toph egy vak földhajlító lány, az egyik legerősebb az egész világon. Noha nem lát, talpán keresztül képes érzékelni a föld rezgéseit, ezzel tájékozódva a környezetében, de még azt is képes így megállapítani, ha valaki hazudik.
Gazdag családba született, úri nevelést kapott, ám fogyatékossága miatt a széltől is óvták, ezért titokban kijárt a birtokról, és autodidakta módon, ill. az ún. borzvakondoktól tanulta meg a földhajlítást, évekkel később pedig - szintén a szülei tudta nélkül - földhajlító-küzdelmekben vett részt, ahol hírnévre tett szert mint veretlen bajnok.
Azért csatlakozott Aangékhez, hogy végre szabadon, megjátszás és kötöttségek nélkül élhessen.
Ő fedezte fel a fémhajlítást, hiszen alapvetően az is a föld egy formája. A többi földhajlítóval ellentétben Toph az ún. Chu gar déli imádkozó sáska stílusú kung fut műveli.
Suki egy Kyoshi-harcos a Föld Királyságból.
Amikor Aangék a szigetükre érkeztek, elfogták őket, mert azt hitték, hogy Tűz Nemzet kémei, de végül kiderült az igazság és összebarátkoztak; különösen Sokka és Suki, akik eleinte nem kedvelték egymást, mert a fiú túlságosan lekezelően viselkedett a lánnyal, ám hamarosan gyengéd szálak kezdték összefűzni őket.
Mai a Tűz nemzetségéből való harcoslány, Azula hercegnő szövetségese, és Zuko herceg barátnője.
Maiban látszólag nincs semmilyen érzelem, nem lelkesedik semmi iránt, mindent un, és kizárólag a harcban lel némi örömöt. Ez abból fakad, hogy magas beosztásban lévő szülei mindent megadtak neki, de arra nevelték, hogy mindig viselkedjen visszafogottan, a véleményét pedig tartsa meg magának.
A lány kivételes harci képességekkel rendelkezik, legfőbb fegyverei hajítópengék, melyekkel halálosan pontosan céloz.
Ty Lee Mai és Azula társa, szintén jártas a harci technikákban, melyeket egyedi stílussal kombinál: mivel fiatalon elszökött otthonról és csatlakozott egy cirkuszhoz, akrobatikus képességeit használja ellenfeleivel szemben, fegyvert viszont nem, ám erre szüksége sincs, mivel ütéseivel a test chi-központjait támadja, ezzel átmenetileg megbénítva akárkit - és megakadályozva bármilyen hajlítást.
Maijal ellentétben Ty Lee mindig vidám, mosolygós, és imádja, ha foglalkoznak vele; gyaníthatóan ezért hajlandó teljesíteni Azula parancsait is. És persze mert élvezi a rá osztott feladatokat.
Appa egy hatlábú bölény, a Levegő népének gyakori haszonállata, ami léghajlítással képes repülni.
Erős kötelék van közte és Aang között, ami még onnan származik, amikor kölyökként először találkozott a fiúval, és úgymond kiválasztották egymást.
A sorozat folyamán Appa a csapat első számú "járműve".
Momo egy fehér lemúr, afféle majom, szintén a Levegő nemzet egyik állata, és repülni is tud, ám nem léghajlítással, hanem a karjai alatt feszülő szárnyszerű kinövésekkel (vagyis nem repül szó szerint, hanem inkább siklik).
Szinkronhangok:
Az alkotók elmondása szerint Aang szinkronhangját volt a legnehezebb megtalálni. A figurát amúgy 10 évesnek találták ki, a későbbiekben "öregítették meg" néhány évvel.
Katarát eredetileg Kyának hívták, ezen a néven szerepelt egy elkészült, de adásba végül nem került pilotban. Amikor átírták a szereplőket és a történetet, a Kya nevet Katara anyja kapta meg, aki visszaemlékezésekben látható.
A sokka szó zulu nyelven "szerelmes fiút" jelent, ami passzol is a figurához, hiszen az evés és kalandok mellett a csinos lányok nagy rajongója.
Suki eredetileg csak egyetlen epizódban tűnt volna föl, de annyira népszerűvé vált, hogy végül többször is visszatért.
Neve hasonlít az azul szóra, ami több nyelvben (pl. spanyol, portugál) kéket jelent. Ez megfelel annak, hogy általában nem tüzet, hanem villámokat szór, melyek kék színűek. A japán mitológiában a kék tüzet a rókadémonok használják, melyek tulajdonságai illenek Azula jelleméhez.
továbbá:
A főcím:
Habár a sorozat rendkívül hasonlít az animékhez, a főcím nem a japán rajzfilmekre jellemző, hosszú intro. Az Avatár megnyitója képileg mindhárom szezonban ugyanaz (viszont mindig más az alatta hallható zene), és alig egy perces; a narrációban Katara foglalja össze a kerettörténetet.
Az Avatar-cím felett látható négy kínai írásjel jelentése: "Az isteni lény, ki alászállt a halandók világába."
A földrészeket bemutató térkép felső részén lévő kínai szöveg jelentése: "Négy részre osztott hatalom", míg az alján lévőé: "Egy irányítja a világot".
A négy elem szimbólumai mellett látható kalligráfiák: víz - erény, föld - erő, tűz - vadság, levegő - békesség.
Az évadok:
A szériában három szezon van, összesen 61 epizóddal, melyeket három könyvre osztanak: Víz, Föld és Tűz.
Az első évad Aang utazását meséli el az Északi Víz Törzshöz, a másodikban a Föld Királyságba kell a szereplőknek eljutnia, hogy Aang földhajlító mestert találjon magának (ekkor találkoznak Toph-fal), és megvédjék Ba Sing Se városát, a harmadik szezonban pedig Aang tűzhajlító mester után kutat, hogy bevégezhesse sorsát: le kell győznie Ozai Tűzurat, aki az egész világra ki akarja terjeszteni uralmát.
Levegő könyve azért nincs, mert a történet szerint a Levegő Nemzet már nem létezik, Aang az utolsó léghajlító, és különben is 100 évvel korábban már elsajátította a léghajlítás művészetét.
Amerikai anime
Habár a produkció amerikai, az animékkel való rokonságát nem tagadhatja le. A tartalom mellett a külsőségek is igencsak jellemzőek, melyek dél-koreai rajzolók és animátorok munkáját dicsérik, így fordulhatott elő az is, hogy mangákban és animékben gyakran előforduló elemek, pl. karikatúraszerű grimaszok, sebességvonalak és hasonlók tűnnek fel szinte mindegyik epizódban (lüktető ér, nagy izzadságcsepp, stb.).
Ehhez kacsolódik, hogy bár a sorozat témája komoly, a hangvételt könnyedre vették, így aztán rengeteg képi és verbális geg látható-hallható; ez leggyakrabban valamelyik jelenet végén lévő poén formájában mutatkozik, de ugyanide sorolható egy visszatérő komikus mellékszereplő, a káposztaárus is.
A humor szerencsére nincs zavaró vagy stílustörő módon eltúlozva, egyáltalán nem telepszik rá a történetre és a szereplők közötti viszony alakulására.
Természetesen az alkotók nem hagyhatták ki az erotikus vonalat sem, persze csak amolyan kedvesen ártatlan, gyermeki módon tálalva.
Többször is láthatók a szereplők lenge ruházatban, sőt Katara kétszer fehérneműben is megjelenik. (És ami azt illeti, nem lehet nem észrevenni, hogy az idő múlását - a cselekmény egy évet ölel fel - a lány vonalainak egyre nőiesebbé válásával is érzékeltetik az alkotók.)
A produkció:
Michael Dante DiMartino és Bryan Konietzko a Family Guy csapatát hagyta ott, hogy az Avatáron dolgozhasson.
Konietzko elmondása szerint a sorozat ötletét egy vázlat ihlette, amely egy középkorú, kopasz férfit ábrázolt, később pedig elképzelte ezt a figurát kisfiúként, ahogy egy repülő bölényen ül.
Megmutatta a rajzot DiMartinonak, aki ez idő tájt éppen egy dokumentumfilmmel volt elfoglalva, ami a déli sarkon rekedt expedíciókról szólt.
"Arra gondoltunk" - meséli Konietzko -, "hogy itt van ez a repülő figura, aki csapdába esik a vízi népeknél egy jégvilágban, tüzes fickók pedig el akarják kapni őket."
A két író ötletét alig két héttel később megvásárolta a Nickelodeon csatorna.
A széria látványvilágára, zenéjére és cselekményére egyaránt hatással volt a buddhizmus, a hinduizmus, a taoizmus, a jóga, az animék és a hongkongi akciófilmek, de leginkább az ázsiai mitológia és a kínai művészet.
Az akciójelenetekhez külön harcművészeti konzultánst alkalmaztak, hogy a mozdulatok minél valósághűbbek legyenek, de a különféle feliratok autentikusságára is szakértő felügyelt.
A jelenetek többnyire megfelelnek az átlagos rajzfilmeknek, de azért több mozis jellegű beállítás is látható, ill. vannak ún. átélezések is, amikor a kamera fókuszt vált pl. az előtérben és háttérben álló szereplők között, ezzel erősítve a tér mélységének illúzióját.
További érdekesség, hogy igen sok állat látható, melyeket több (általában két) állat tulajdonságaiból gyúrtak össze. Ilyen formán előfordul pl. jávorszarvas és kardfogú tigris keveréke, de vannak teknős-kacsák és víziló-tehenek is.
Bemutatásának idején az Avatár korosztályának legnézettebb rajzfilmsorozata lett; átlagosan több mint 3 millió nézővel epizódonként, a sorozatzáró részt viszont több mint 5 millióan látták.
A szériát a világ 105 országába adták el, és listavezetővé vált a helyi Nickelodeon-csatornákon, emellett számos díjat is nyert.
A tévé után:
Nem meglepő módon az Avatárból is készültek képregények; az első 2011-ben, a Dark Horse Comics gondozásában. Az Elveszett kalandok rövidebb történeteket tartalmaz, melyek kiegészítő információkat adnak a sorozatban látott eseményekhez (pl. hogyan találkozott ismét Zuko és Mai).
Ezt megelőzően kiadtak egy albumot a sorozat vázlatairól és terveiről (The Art of the Animated Series).
Ezt egy újabb folytatás követett 2012-ben Az ígéret címmel, melynek cselekménye a rajzfilmsorozat után egy évvel játszódik. A Tűz Birodalom és a Föld Királyság szembe kerül egymással, amikor egy béketerv keretében fel akarnak számolni egy Tűz nemzetbeli kolóniát a Föld Királyság területén, Aangnek pedig meg kell találnia a megoldást, mielőtt újra háború törne ki a két nép között.
A kutatás egy évvel játszódik Az ígéretet követően, a cselekmény pedig Zuko és Azula kutatását meséli el anyjuk után.
A szakadék A kutatás folytatása. Míg utóbbiban Toph nem szerepelt, ebben a történetben igen, és nem csupán Aang segítésére van, de egy rég nem látott családtagjával is újra találkozik.
A Füst és árnyék alcímű sorozat a legújabb; első része 2015 szeptemberében jelent meg, míg a folytatás decemberben, ill. 2016 elején érkezik.
Az Avatár mára hasonló márkanévvé vált, mint pl. a Star Wars; lehet kapni ruhákat, Lego-készletet, videojátékokat, akciófigurákat, stb.
2007-ben jelentették be, hogy M. Night Shyamalan rendezésében élőszereplős film készül Aangék kalandjairól.
Az eredeti elképzelés szerint egy trilógiában dolgozták volna fel a három könyv eseményeit, ám végül csak egyetlen mozit fejeztek be, amit napjainkban minden idők egyik legrosszabb rajzfilm-adaptációjának tartanak (de a szintén nem túl megtisztelő "a világ egyik legrosszabb filmje" címmel is szégyenkezhet).
A sikertelenség egyik oka, hogy a főcímből elhagyták az Avatár-szót, nehogy az emberek összekeverjék a szintén ekkoriban mozikba kerülő James Cameron-produkcióval.
Az sem tetszett a rajongóknak, hogy a főbb szerepeket fehér színészek játszották, emiatt tiltakozólevelek ezreit küldtek a gyártó stúdiónak, rasszizmussal vádolva a producereket, de még tüntetést is szerveztek. Talán emiatt cserélték le a Zuko szerepére kiválasztott Jesse McCartney-t az indiai Dev Patelre.
Az általános vélemény szerint a cselekmény a rajzfilmhez képest érthetetlen volt, több történetszálat is kihagytak (pl. Sukit és a Kyoshi-harcosokat, bár a jeleneteiket leforgatták), a színészek borzalmasak, a rendezés pedig lelketlen iparosmunka, ennek eredménye, hogy a mozi több Arany Málnát is "nyert" 2010-ben, köztük a legrosszabb film díjával, ennek ellenére anyagilag nyereségesnek tekinthető (150 milliós gyártás - 320 milliós profit világszerte).
A rajzfilmsorozat alkotói hivatalos nyilatkozatokban "nem létezőnek" titulálják Shyamalan feldolgozását, és több szinkronszínésznek is állítólag azt ajánlották, hogy ne nézzék meg.
Hogy végül miként oszlik meg a kritikai bukás felelőssége a rendező és a Paramount Puctures között, alighanem sosem tudjuk meg, mindenesetre a tervezett trilógiából (eddig) nem lett semmi.
Amíg az élőszereplős film csak a rajongók utálatát váltotta ki, az animált folytatás jóval nagyobb sikert aratott. A Korra legendája 70 évvel az Avatar után játszódik, főszereplője pedig egy 17 éves lány, Aang inkarnációja, akinek egy jóval modernebb környezetben kell helytállnia.
Mivel az Avatar - Az utolsó léghajlító egy folyamatos, egységes történetnek mondható, melynek epizódjai közvetlen kapcsolatban állnak egymással, nem igazán lehet kiemelni belőle részeket, hiszen mindegyik továbbviszi valamilyen módon az alapcselekményt, ezért inkább néhány emlékezetes momentumot mutatok be.
Szemben fivérével, aki folyamatosan meg akar felelni apjának, Azula tökéletesen tisztában van önmagával, óriási önbizalommal rendelkezik, és még bátyját is képes eltiporni, ha az útjába áll.
Gazdag családba született, úri nevelést kapott, ám fogyatékossága miatt a széltől is óvták, ezért titokban kijárt a birtokról, és autodidakta módon, ill. az ún. borzvakondoktól tanulta meg a földhajlítást, évekkel később pedig - szintén a szülei tudta nélkül - földhajlító-küzdelmekben vett részt, ahol hírnévre tett szert mint veretlen bajnok.
Azért csatlakozott Aangékhez, hogy végre szabadon, megjátszás és kötöttségek nélkül élhessen.
Ő fedezte fel a fémhajlítást, hiszen alapvetően az is a föld egy formája. A többi földhajlítóval ellentétben Toph az ún. Chu gar déli imádkozó sáska stílusú kung fut műveli.
Amikor Aangék a szigetükre érkeztek, elfogták őket, mert azt hitték, hogy Tűz Nemzet kémei, de végül kiderült az igazság és összebarátkoztak; különösen Sokka és Suki, akik eleinte nem kedvelték egymást, mert a fiú túlságosan lekezelően viselkedett a lánnyal, ám hamarosan gyengéd szálak kezdték összefűzni őket.
Maiban látszólag nincs semmilyen érzelem, nem lelkesedik semmi iránt, mindent un, és kizárólag a harcban lel némi örömöt. Ez abból fakad, hogy magas beosztásban lévő szülei mindent megadtak neki, de arra nevelték, hogy mindig viselkedjen visszafogottan, a véleményét pedig tartsa meg magának.
A lány kivételes harci képességekkel rendelkezik, legfőbb fegyverei hajítópengék, melyekkel halálosan pontosan céloz.
Maijal ellentétben Ty Lee mindig vidám, mosolygós, és imádja, ha foglalkoznak vele; gyaníthatóan ezért hajlandó teljesíteni Azula parancsait is. És persze mert élvezi a rá osztott feladatokat.
Erős kötelék van közte és Aang között, ami még onnan származik, amikor kölyökként először találkozott a fiúval, és úgymond kiválasztották egymást.
A sorozat folyamán Appa a csapat első számú "járműve".
Szinkronhangok:
Zuko az egyik utolsó karakter volt, akit kitaláltak a sorozathoz. Az eredeti elképzelés szerint nem ő, hanem Ozai Tűzúr lett volna a negatív főszereplő, ám az írók belátták, hogy nem lehetett volna tovább gördíteni a cselekményt egy olyan főgonosszal, aki végig a trónján ül, és nem jár Aangék nyomában.
Toph-t eredetileg egy 16 éves fiúnak találták ki. A sorozat szereplői közül egyedül neki van vezetékneve is: Beifong.
A korai elképzelés szerint Iroh nem Zuko nagybátyja, hanem a tanítómestere volt.
A japán születésű amerikai színész, Mako, a második évad hangfelvételei során elhunyt, emiatt megcsúsztak a harmadik szezon munkálatai is, amíg megfelelő utódot találtak a szerepre (Iroh ezért sem szólal meg több epizódban). Végül Greg Baldwin lépett a helyére, akinek hangja annyira hasonlít elődjééhez, hogy alig lehet hallani a különbséget.
továbbá:
- Mark Hamill
- Olivia Hack
- Cricket Leigh
- Dee Bradley Baker
- Clancy Brown
- Rene Auberjonois
- Clyde Kusatsu
- Brian George
- Phil LaMarr
- Robert Patrick
- George Takei
- Hector Elizondo
- Ron Perlman
- Dwight Schultz
- Serena Williams (igen, a teniszező)
A főcím:
Az Avatar-cím felett látható négy kínai írásjel jelentése: "Az isteni lény, ki alászállt a halandók világába."
A négy elem szimbólumai mellett látható kalligráfiák: víz - erény, föld - erő, tűz - vadság, levegő - békesség.
Az évadok:
Az első évad Aang utazását meséli el az Északi Víz Törzshöz, a másodikban a Föld Királyságba kell a szereplőknek eljutnia, hogy Aang földhajlító mestert találjon magának (ekkor találkoznak Toph-fal), és megvédjék Ba Sing Se városát, a harmadik szezonban pedig Aang tűzhajlító mester után kutat, hogy bevégezhesse sorsát: le kell győznie Ozai Tűzurat, aki az egész világra ki akarja terjeszteni uralmát.
Levegő könyve azért nincs, mert a történet szerint a Levegő Nemzet már nem létezik, Aang az utolsó léghajlító, és különben is 100 évvel korábban már elsajátította a léghajlítás művészetét.
Amerikai anime
Ehhez kacsolódik, hogy bár a sorozat témája komoly, a hangvételt könnyedre vették, így aztán rengeteg képi és verbális geg látható-hallható; ez leggyakrabban valamelyik jelenet végén lévő poén formájában mutatkozik, de ugyanide sorolható egy visszatérő komikus mellékszereplő, a káposztaárus is.
A humor szerencsére nincs zavaró vagy stílustörő módon eltúlozva, egyáltalán nem telepszik rá a történetre és a szereplők közötti viszony alakulására.
Természetesen az alkotók nem hagyhatták ki az erotikus vonalat sem, persze csak amolyan kedvesen ártatlan, gyermeki módon tálalva.
A produkció:
Konietzko elmondása szerint a sorozat ötletét egy vázlat ihlette, amely egy középkorú, kopasz férfit ábrázolt, később pedig elképzelte ezt a figurát kisfiúként, ahogy egy repülő bölényen ül.
Megmutatta a rajzot DiMartinonak, aki ez idő tájt éppen egy dokumentumfilmmel volt elfoglalva, ami a déli sarkon rekedt expedíciókról szólt.
"Arra gondoltunk" - meséli Konietzko -, "hogy itt van ez a repülő figura, aki csapdába esik a vízi népeknél egy jégvilágban, tüzes fickók pedig el akarják kapni őket."
A két író ötletét alig két héttel később megvásárolta a Nickelodeon csatorna.
Az akciójelenetekhez külön harcművészeti konzultánst alkalmaztak, hogy a mozdulatok minél valósághűbbek legyenek, de a különféle feliratok autentikusságára is szakértő felügyelt.
A jelenetek többnyire megfelelnek az átlagos rajzfilmeknek, de azért több mozis jellegű beállítás is látható, ill. vannak ún. átélezések is, amikor a kamera fókuszt vált pl. az előtérben és háttérben álló szereplők között, ezzel erősítve a tér mélységének illúzióját.
Bemutatásának idején az Avatár korosztályának legnézettebb rajzfilmsorozata lett; átlagosan több mint 3 millió nézővel epizódonként, a sorozatzáró részt viszont több mint 5 millióan látták.
A szériát a világ 105 országába adták el, és listavezetővé vált a helyi Nickelodeon-csatornákon, emellett számos díjat is nyert.
A tévé után:
Ezt megelőzően kiadtak egy albumot a sorozat vázlatairól és terveiről (The Art of the Animated Series).
A képregények erről az oldalról tölthetők le.
Az eredeti elképzelés szerint egy trilógiában dolgozták volna fel a három könyv eseményeit, ám végül csak egyetlen mozit fejeztek be, amit napjainkban minden idők egyik legrosszabb rajzfilm-adaptációjának tartanak (de a szintén nem túl megtisztelő "a világ egyik legrosszabb filmje" címmel is szégyenkezhet).
A sikertelenség egyik oka, hogy a főcímből elhagyták az Avatár-szót, nehogy az emberek összekeverjék a szintén ekkoriban mozikba kerülő James Cameron-produkcióval.
Az általános vélemény szerint a cselekmény a rajzfilmhez képest érthetetlen volt, több történetszálat is kihagytak (pl. Sukit és a Kyoshi-harcosokat, bár a jeleneteiket leforgatták), a színészek borzalmasak, a rendezés pedig lelketlen iparosmunka, ennek eredménye, hogy a mozi több Arany Málnát is "nyert" 2010-ben, köztük a legrosszabb film díjával, ennek ellenére anyagilag nyereségesnek tekinthető (150 milliós gyártás - 320 milliós profit világszerte).
A rajzfilmsorozat alkotói hivatalos nyilatkozatokban "nem létezőnek" titulálják Shyamalan feldolgozását, és több szinkronszínésznek is állítólag azt ajánlották, hogy ne nézzék meg.
Hogy végül miként oszlik meg a kritikai bukás felelőssége a rendező és a Paramount Puctures között, alighanem sosem tudjuk meg, mindenesetre a tervezett trilógiából (eddig) nem lett semmi.
Mivel az Avatar - Az utolsó léghajlító egy folyamatos, egységes történetnek mondható, melynek epizódjai közvetlen kapcsolatban állnak egymással, nem igazán lehet kiemelni belőle részeket, hiszen mindegyik továbbviszi valamilyen módon az alapcselekményt, ezért inkább néhány emlékezetes momentumot mutatok be.
Toph "látása"
Akupunktúra!
Bummm!
Katarának hatalmában áll, hogy akár az esőt is megállítsa.
Azula villámai
Sokka
Aang "Avatar-állapota"
Suki veszélyben
Iroh tábornokot nem véletlenül nevezik a Nyugat Sárkányának
Ty Lee akcióban
Mai pengéi
Az Avatar - Az utolsó léghajlító egyesíti magában az amerikai és ázsiai rajzfilmek legjobb tulajdonságait, így aztán korosztálytól függetlenül bárkinek ajánlható. A kisebbek a mókás szereplőket kedvelhetik, míg az idősebbeket elsősorban a távol-keleti hangulat foghatja meg.
Mondjuk, nem biztos, hogy a gyerekek felismerik és megértik az orientális kultúra minden utalását és szimbólumát, ami a sorozatban előfordul, de akkor a szülők elmagyarázhatják nekik azokat, együtt olvashatnak utána ennek a végtelenül érdekes témának, ez pedig mindenkinek szélesíti a látókörét, és mélyíti az általános műveltséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése