Talán sokak számára újdonság, hogy néhány Marvel-filmből anime-verzió is készült, vagyis nem sima rajzfilm, hanem japán stílusú animációs változat. Igaz, a címek és figurák között nincs túl nagy zsúfoltság: eleddig mindössze a Vasember, Rozsomák, az X-Men és Penge kalandjai kerültek feldolgozásra, a páncélfejű főszereplésével viszont már a második film készült el, ami a kütyüfil japánoktól talán nem is akkora meglepetés.
A történet a mozifilmekkel mutat párhuzamot, szóval aki szerette Robert Downey Jr. szélesvásznú ökörködéseit, az most is megtalálhatja a számítását - viszont olyan mellékszereplők is akadnak, mint például Nick Fury, a Fekete Özvegy vagy Sólyomszem, de feltűnik még a Megtorló, és persze Pepper Potts is.
A sztori szerint az első mozifilmből megismert Obadiah Stane (őt játszotta Jeff Bridges) fia, Ezekiel kifejleszt egy különleges techno-organikus öltözetet, amivel meg akarja semmisíteni a Stark Vállalat által épített, Howard nevű megfigyelő műholdat, és ezzel együtt minden műszaki eszközt a világon. Végső célja nem kevesebb, mint egy új korszak megteremtése, és ezért akár az egész emberiséget is hajlandó eltörölni. Rhodey, azaz War Machine súlyosan megsérül a fiú akciója közben, a S.H.I.E.L.D. pedig a Vasemberre vadászik, hogy védőőrizetet nyújtson számára, hiszen Ezekiel technovírusai gyakorlatilag feltartóztathatatlannak tűnnek. Tony Stark azonban felveszi a harcot - pláne úgy, hogy személyes érintettsége is van már az ügyben.
Sajnos, a film nem jó. Három helyen csúszik meg igazán: egyrészt a máskor, más animékban jól működő filozófián, ami ebben az esetben túl bonyolult (tegye fel a kezét, aki Nietzschét akar hallgatni egy Vasember-moziban), ez pedig azt eredményezi, hogy nem igazán érteni meg Ezekiel cselekedeteinek mozgatórugóit, az pedig már csak hab a tortán, hogy egy idő után az egész elmegy Akirás irányba, ami szintén nem szerencsés.
Másodszor: túl sok az akció, ami alapból nem lenne akkora baj, csak épp ebben az esetben a szükségesnél több van belőle, így viszont olyan érzése van az embernek, hogy csak azért tették bele ezeket a jeleneteket a filmbe, hogy legyen zúzás, na meg hogy menjen vele az idő (ugyanezért látjuk amúgy Peppert is olyan sokáig bikiniben napozni, mielőtt Vasember megérkezne, hogy a segítségét kérje).
És végül három: a legtöbb mellékszereplő, különösen a Megtorló teljesen felesleges, mivel érdemben nem tesznek hozzá semmit a történethez, úgyhogy ennyi erővel akár ki is lehetett volna hagyni őket.
.jpg)
Az Özvegy és Sólyomszem, és persze Nick Fury is csak azért szerepelnek, hogy Tony Starknak/Vasembernek legyen kihez szólnia, na meg persze legyen kik elől menekülnie, ami újabb jó indok az akcióra - lásd a második pontot. Az pedig nyilván csak véletlen, hogy Natashának akkora mellei vannak, mint egy-egy gyerekfej, de hát ennyi kell egy valamire való szuperhős-filmben... legalábbis a japán rendező szerint.
A technikai megvalósítás egész jó, de hát ezt már megszokhattuk az egész estés animéktől (lásd még Ghost in the shell stb.). Az arcok, a beállítások és a mozgások is mind-mind hozzák a szokásos magas színvonalat, van némi 3D-s animáció is, de átütő újdonságot ne várjunk. Nekem személy szerint az előszereplős filmekben látott "sisak-plán" tetszett a legjobban, amikor Tony arcát látni különféle kijelzőkkel és digitális ábrákkal.
Nem igazán sikerült tehát ebben az esetben az amerikai tartalom japán formával történő felruházása. Úgy tűnik, Vasember figurája vagy alkalmatlan az ilyetén való megfilmesítésre, mert annyira jellegzetesen nyugati, ami idegen a japán gondolkodásmódtól és stílustól, vagy pedig Hiroshi Hamazaki nem tudott mit kezdeni vele. Talán mindkettő. Meg lehet nézni, de igen hamar el is felejti az ember, mivel annyira nincs benne semmi emlékezetes. Az ember kontra technológia filozófiai szembeállítása más animéknél (és mozifilmeknél) sokkal jobban sikerült, itt viszont az átlagember számára érthetetlen, a külsőségek viszont nem elegendőek ahhoz, hogy elvigyék a maradékot a hátukon.
A sztori szerint az első mozifilmből megismert Obadiah Stane (őt játszotta Jeff Bridges) fia, Ezekiel kifejleszt egy különleges techno-organikus öltözetet, amivel meg akarja semmisíteni a Stark Vállalat által épített, Howard nevű megfigyelő műholdat, és ezzel együtt minden műszaki eszközt a világon. Végső célja nem kevesebb, mint egy új korszak megteremtése, és ezért akár az egész emberiséget is hajlandó eltörölni. Rhodey, azaz War Machine súlyosan megsérül a fiú akciója közben, a S.H.I.E.L.D. pedig a Vasemberre vadászik, hogy védőőrizetet nyújtson számára, hiszen Ezekiel technovírusai gyakorlatilag feltartóztathatatlannak tűnnek. Tony Stark azonban felveszi a harcot - pláne úgy, hogy személyes érintettsége is van már az ügyben.
Sajnos, a film nem jó. Három helyen csúszik meg igazán: egyrészt a máskor, más animékban jól működő filozófián, ami ebben az esetben túl bonyolult (tegye fel a kezét, aki Nietzschét akar hallgatni egy Vasember-moziban), ez pedig azt eredményezi, hogy nem igazán érteni meg Ezekiel cselekedeteinek mozgatórugóit, az pedig már csak hab a tortán, hogy egy idő után az egész elmegy Akirás irányba, ami szintén nem szerencsés.
Másodszor: túl sok az akció, ami alapból nem lenne akkora baj, csak épp ebben az esetben a szükségesnél több van belőle, így viszont olyan érzése van az embernek, hogy csak azért tették bele ezeket a jeleneteket a filmbe, hogy legyen zúzás, na meg hogy menjen vele az idő (ugyanezért látjuk amúgy Peppert is olyan sokáig bikiniben napozni, mielőtt Vasember megérkezne, hogy a segítségét kérje).
És végül három: a legtöbb mellékszereplő, különösen a Megtorló teljesen felesleges, mivel érdemben nem tesznek hozzá semmit a történethez, úgyhogy ennyi erővel akár ki is lehetett volna hagyni őket.
Az Özvegy és Sólyomszem, és persze Nick Fury is csak azért szerepelnek, hogy Tony Starknak/Vasembernek legyen kihez szólnia, na meg persze legyen kik elől menekülnie, ami újabb jó indok az akcióra - lásd a második pontot. Az pedig nyilván csak véletlen, hogy Natashának akkora mellei vannak, mint egy-egy gyerekfej, de hát ennyi kell egy valamire való szuperhős-filmben... legalábbis a japán rendező szerint.
A technikai megvalósítás egész jó, de hát ezt már megszokhattuk az egész estés animéktől (lásd még Ghost in the shell stb.). Az arcok, a beállítások és a mozgások is mind-mind hozzák a szokásos magas színvonalat, van némi 3D-s animáció is, de átütő újdonságot ne várjunk. Nekem személy szerint az előszereplős filmekben látott "sisak-plán" tetszett a legjobban, amikor Tony arcát látni különféle kijelzőkkel és digitális ábrákkal.
Nem igazán sikerült tehát ebben az esetben az amerikai tartalom japán formával történő felruházása. Úgy tűnik, Vasember figurája vagy alkalmatlan az ilyetén való megfilmesítésre, mert annyira jellegzetesen nyugati, ami idegen a japán gondolkodásmódtól és stílustól, vagy pedig Hiroshi Hamazaki nem tudott mit kezdeni vele. Talán mindkettő. Meg lehet nézni, de igen hamar el is felejti az ember, mivel annyira nincs benne semmi emlékezetes. Az ember kontra technológia filozófiai szembeállítása más animéknél (és mozifilmeknél) sokkal jobban sikerült, itt viszont az átlagember számára érthetetlen, a külsőségek viszont nem elegendőek ahhoz, hogy elvigyék a maradékot a hátukon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése