2020. január 6., hétfő

Törvénytelen

Ez a film afféle 90-es évekbeli Kojot, a Dögkeselyűhöz hasonlóan Cserhalmi Györggyel a főszerepben, Munkácsi Miklós forgatókönyve alapján, András Ferenc rendezésében, csak épp annyira ismeretlen alkotás, hogy még plakátot sem találtam hozzá, így jobb híján egy jelenetfotót használok illusztrációnak.

Sajnos, mi, magyarok nem nagyon értünk a műfaji filmekhez, legalábbis régen így volt (bár azóta sem sokat változott a helyzet, tisztelet a kevés kivételnek), a finanszírozás sem megy zökkenőmentesen, tehetségnek, mondanivalónak, vizualitásnak, normális díszleteknek és jelmezeknek is gyakran híján van egy-egy ilyen hazai produkció, és sajnos ez alól a Törvénytelen sem kivétel, ami különösen annak fényében sajnálatos, hogy a sztoriban bőven benne volt egy izgalmas, érdekes film lehetősége. Ehhez azonban három dolog kellett volna: pénz és egy olyan rendező, ill. operatőr, akik már nem a régi iskola szerint dolgoznak.

Mivel nem ez volt a helyzet, a Törvénytelen Szomszédokosan egyszerűcske lett; a dialógok néhol igencsak életszerűtlenek, a karakterek nem túl kidolgozottak, felesleges és kilógó Madár úr vicceskedése, a képi világ semmilyen, a rendezés stílustalan, az "akciójelenetek" pedig megmosolyogni valók.

Bár Cserhalmi György rutinosan odateszi magát, a pálmát megint Bács Ferenc viszi, aki magasan leiskoláz mindenkit, még úgy is, hogy figurája roskadozik a klisék tömege alatt. Rajta kívül csak Szakácsi Sándor szinkronja említésre méltó; ő a fő-fő rosszfiút alakító Daniel Olbrychski lengyel színésznek adta a hangját.

Bájos érdekesség, hogy az alkotókat nyilván megihlette a pár évvel korábbi Terminátor 2, így fordulhatott elő, hogy a főszereplő ruhája hasonlít a T-800-aséhoz, motoron közlekedik (nyilván nem Harley-n, de azért poén a benzintartályon a szponzormatrica), és van egy olyan jelenet is, amiben ugyanúgy injekciós tűvel tartanak sakkban valakit, mint Sarah Connor Dr. Silbermant a Pescadero diliházban. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése