2020. január 4., szombat

Dögkeselyű

Simon Józsefnek egykor jól ment a sora, de valami nagyon félrement; elvált, lecsúszott, jobb híján taxizásból próbál megélni. Egy alkalommal két idős hölgyet szállít, útjuk végeztével pedig döbbenten fedezi föl, hogy brifkójából eltűnt minden pénze. A taxivállalatnak járó bevételt és a saját bérét, tízezer forintot kellene összeszednie egy nap alatt, de mivel senki nem hiszi el neki, hogy kirabolták, saját kezébe veszi az ügyet. Simont senki és semmi nem állíthatja meg, mert elhatározza, hogy ha törik, ha szakad, ezt a dolgot végig fogja csinálni a volt feleségéért, kisfiáért, de főleg önmagáért, az egész elszúrt életéért és az igazságért.

András Ferenc filmje klasszikus magyar krimi a 80-as évek elejéről, afféle modern, városi Robin Hood története, a kisember szembenállása az őt semmibevevő társadalommal és rendszerrel, a bosszú Zsigulin száguldó szocialista angyala, aki nem akart azzá válni, ami lett belőle, módszereit is lehet bírálni, ám erkölcsi értelemben mégis az ő pártján állunk.
Külön érdekesség, hogyan kezeli a cselekmény a központi motívumot, vagyis a bűnt, ami a korabeli - hivatalos - felfogás szerint nem is létezett Magyarországon. Ehhez képest András profi tolvajokat, ügyeskedőket (Bács Ferenc üzletember-figurája zseniális), kurvákat, egyszóval a szocialista társadalom legalját mutatja meg. El lehet képzelni, milyen újszerű volt ez a maga korában - nem is beszélve a megvalósításról, a fényképezésről, a vágásról és a zenehasználatról, na meg a legutolsó jelenetről, amit sok helyen nem is engedtek bemutatni.

Ragályi Elemér kamerája (ami néha tükröződik Simon taxijának ablakán) egészen friss stílust hozott, sok a kézből rögzített jelenet is.
Cserhalmi György szokás szerint remekel, sok ismert hazai színész tűnik fel kisebb szerepekben, és van egy "vendégsztár" is, mégpedig Perczel Zita, aki az 1930-as évek egyik mozicsillaga volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése