Hang nélkül

A világban vérszomjas szörnyek garázdálkodnak. Ugyan vakok, de hiperérzékeny hallásuknak köszönhetően senki sincs előttük biztonságban.
Egy amerikai család szinte teljes csöndben éli az életét; egymás között jelbeszéddel kommunikálnak, házukban van hangszigetelt helyiség, vagyis minden tekintetben alkalmazkodtak a körülményekhez. Ám ettől még ugyanúgy meg kell küzdeniük a mindennapok konfliktusaival, például a két gyerek közül a nagyobbik bűntudatával; a kamasz - hallássérült - lány ugyanis önmagát hibáztatja kisebb öccse haláláért. Eközben lassan betelnek az ismét gyermeket váró anya napjai, a ház környéken azonban legalább három gyilkos lény kószál.

Míg a Bird Boxban nem szabadott nézni, ebben a filmben tilos zajongani, különben elkapja az embert egy randa szörny. Az ugyan se ott, se itt nem derül ki, honnan jöttek a lények és mit keresnek az emberek között, mi csak higgyük el, hogy ez így van.
Fura módon, John Krassinski filmjében ez valahogy mégsem zavart annyira, noha utálom, ha egy ennyire alapvető dolgot nem fejtenek ki. Nálam ilyenkor kb. dől az egész film, mert elveszíti a hitelességét. Másik kérdés, hogy miért gyilkolnak a szörnyek. Áldozataikat nem eszik meg, csak ott hagyják lekaszaboltan. Ennek mi értelme van? Pl. az Aliensben van ok a pusztításra, itt azonban nincs rá logikus magyarázat. Szóval nekem eléggé hiányzott a szörnyek motivációja.

A film mintegy felééig, kétharmadáig amúgy igen jól működik a dráma és feszültség, ám ekkor szólhattak a rendezőnek, hogy "Te, John, ez eddig tök oké, de figyelj már, kéne több akció meg vér. Érted... legyen már egy kis izgalom!".
És John szót is fogadott, felpörgette a cselekményt, ám itt meg is bicsaklik az addig összerakott építmény, a sztori ugyanis átmegy - kétségkívül hatásos, bár inkább hatásvadász - klisékbe, kezdve a lépcsőből kiálló szöggel, amire természetesen pont a legrosszabb pillanatban lép rá valaki (és ugye nem ordíthat fájdalmában), egészen a vajúdó anyával, miközben egy szörny mászkál az alagsorban.
A végén persze van hősi önfeláldozás, és még arra is rájön a család, mivel lehet fájdalmat okozni a lényeknek - és így elpusztítani őket (itt azonban van egy elég nagy logikai baki).

A Hang nélkül, érdekes alapötlete miatt, az értelmesebb thriller-drámák közé tartozik, de azért kár, hogy nem is keres új utakat a már kitaposottak helyett, és a felénél túlságosan is átmegy közhelyesbe. Ettől még