Daniel Radcliffe egy fingó vízihullát játszik ebben a csupaszív filmben, melynek megnézésével a VOX Magazin szerint jobb emberré lehet válni. Hogy ez tényleg így van-e, nem tudom, de tény, hogy ennél furcsább értekezést az életről még sosem láttam.
Hank éppen öngyilkosságra készül egy lakatlan szigeten, amikor meglát egy holttestet, amit a víz sodort ki a partra. A fiatalember hamarosan felfedezi, hogy a folyamatosan szellentő tetemet számtalan módon fel tudja használni a túléléshez, így első dolga, hogy jetskiként használva visszatérjen a kontinensre, de az időközben Manny névre elkeresztelt halott zuhanyként, fejszeként és puskaként is képes hasznossá tenni magát.
A lassan beszélni is tudó Manny mindent elfelejtett a korábbi életéről, ezért Hank nekilát megtanítani őt az evés élvezetére, bulizni, filmet nézni, stb. Amikor a szerelemre kerül a sor, Hank megmutat barátjának egy fényképet, amit még odahaza készített egy Sarah nevű lányról, akivel gyakran buszozott együtt, de sosem merte megszólítani. Manny beleszeret Sarahba és eltökélten segít Hanknek visszajutni a civilizációba, hogy találkozhasson vele.
Hullajó
Azt hiszem, mindenképpen dicséretet érdemel Daniel Radcliffe ügynöke, amiért ezt a forgatókönyvet ajánlotta ügyfelének, és maga az ifjú színész is, amiért elvállalta a produkciót. Bár a szerepválasztásai nem mindig szerencsések, inkább játsszon ilyen blődlikben, mintsem Hollywood bedarálja, majd kiköpje, amikor már nem tud több pénzt kisajtolni az egykori Harry Potterből.
Persze ez nem csak Radcliffe filmje, ugyanennyire Paul Danoé is, noha neki inkább az arca lehet sokaknak ismerős, mint a neve; számomra viszont a kiváló alakításai miatt emlékezetes (pl. A család kicsi kincse, Vérző olaj, 12 év rabszolgaság, Ifjúság, stb.), ugyanakkor egyelőre nem gondolom, hogy képes lenne egymaga elvinni a hátán egy egész mozit, és bár társával remekül képes együttműködni, a Swiss Army Mant mégsem őmiatta fogják az emberek megnézni.
Sajnos, ez van; Daniel Radcliffe az erősebb húzónév, és hát a nehezebb színészi feladat is rá hárult, amit egyébként parádésan meg is oldott.
A finoman szólva sem hétköznapi megvalósítás ellenére a sztori szerintem átlagosnak mondható, sok újat nem igazán mond azon kívül, hogy az élet szép, egy csinos lány szerelme minden megér, stb., de tény, hogy mindezt meglehetősen szokatlan, néhol kifejezetten filozofikus módon és viccesen teszi.
Nem épp plázamozis alapanyag, de talán egy DVD- és/vagy Bluray-kiadást megér majd kishazánkban (és persze ezt is levetítették a Jameson Cinefesten Miskolcon).
Lehet, hogy én vagyok az értetlen és érzéketlen kőszívű, de engem valahogy nem érintett meg annyira Dan Kwan és Daniel Scheinert alkotása, kicsit többet, "mélyebbet" vártam, ám ezzel együtt elismerem a Swiss Army Man érdemeit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése