A Hangya

 

A Marvel Hangyája a kevéssé ismert szuperhősök közé tartozik, és bár alapítótagja a Bosszúállóknak, sosem szerzett olyan kultikus népszerűséget, mint pl. Amerika kapitány, Rozsomák, vagy Deadpool.

Ennek részben az lehet az oka, hogy a Hangya képessége nem túl látványos, hiszen azon kívül, hogy képes rovarméretűre zsugorodni, semmi mást nem tud. Na jó, briliáns tudós, feleségül vette a Darázst, és egy ügyes szerkezettel képes parancsolni a hangyáknak (nem a gatyájában...), de mivel az átlagember alapból utál mindent, aminek négynél több lába van és mászik, Hank Pym és Scott Lang nem tudott igazán komoly babérokra szert tenni.
Persze, azért az elmúlt 50 évben a Hangya stabilan jelen volt a képregények lapjain, így aztán két Avengers és Captain America között a Marvel Studios eddigi talán legmerészebb húzásával mozikba küldte a pöttöm szuperhőst, aki a nehéz szülés ellenére és sokak meglepetésére nem is hasalt el.

Ex Machina

Nemrég olvastam egy cikket, melyben arról volt szó, hogy ha mondjuk, a Facebook vagy a Google bejelentené, hogy sikeresen létrehozott egy valódi, működő mesterséges intelligenciát, akkor a világ ugyan meglepődne, de annyira azért mégsem.

Ennek részben talán az az oka, hogy a mesterséges értelem kérdése már évtizedek óta benne él a köztudatban, és most nem csak az olyan filmekre kell gondolni, mint a Terminátor meg általában a "robotos mozik", bár kétségtelen, hogy a(z amerikai) popkultúra sokat tett a téma népszerűsítéséért.

Az első fiktív "A.I.-lény" talán a hírhedt prágai Gólem volt, igaz, ez a teremtény még nem bírt teljes értékű öntudattal, Pinokkió viszont már garantáltan megfelel ennek a kitételnek.

Az önálló gondolkodásra képes (pláne humanoid) gépek tehát már hosszú ideje izgatják az emberi fantáziát, nem is beszélve arról, hogy az ilyen történetek micsoda kiváló lehetőséget biztosítanak alapvető etikai és erkölcsi kérdések boncolgatására is.

Cartoon Chicks - Firka-csajok - VIDEÓ

E cikkben nem célom a nemek (animált) alá- és fölérendelt viszonyainak taglalása vagy minősítése, viszont szeretnék bemutatni egy csokornyit a legismertebb rajzolt lányokból és nőkből, akikbe generációk kis- és nagyfiúi le(he)ttek szerelmesek, valamint kisebb és nagyobb lányok tekint(h)ették őket követendő példának - akár megjelenésük, akár viselkedésük alapján.

Engedd el!

Egy közeli hozzátartozó halálát követő időszak sohasem könnyű. Meg kell szokni az illető hiányát, és persze nem csak fizikai értelemben. A lakásban minden rá emlékeztet; a ruhái és használati tárgyai mind azt sugallják, hogy bármelyik pillanatban hazatérhet, és persze nem múlik el nap, hogy az ember ne gondoljon az együtt töltött időre, így aztán hónapok, de akár évek múltán is ugyanolyan "furcsa" érzés, hogy a rokon nincs többé.
Az emberek zöme ismeri mindezt, mert legalább egyszer átélte, így aztán John Cameron Mitchell filmje nem sok magyarázatra szorul.

Taare Zameen Par

Bár a 9gag nevű viccoldal tartalmának 90%-a szemét, de az ember olykor belefuthat egy-két érdekes filmajánlóba, ezek pedig sokszor olyan produkciókat hirdetnek, melyek ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el nemzetközi, pláne magyar forgalmazásba. Így szereztem tudomást a jelen bejegyzésem tárgyául szolgáló alkotásról is.

Aamir Kahn egyike India legnagyobb filmsztárjának, bár ezzel nem mondok sokat, hiszen Bollywoodban csak úgy hemzsegnek a sztárok, akik viszont nem csupán színészek, de énekesek és táncosok, meg persze forgatókönyvírók, rendezők, producerek is, gyakran van saját tévéműsoruk, szóval elég széles skálán mozog a karrierjük.

Khan még gyerekként állt a kamera elé, és több évtizedes színészkedés után vágott bele első és eleddig egyetlen rendezésébe.

Interjú

Blue Dream, Bodom, Perihelion. Az oldal rendszeres olvasói ezekből már tudhatják, hogy a veszprémi Elekes Pictures-ről van szó.

Gergőék 2013-ban egy thrillert tettek le az asztalra, és némi túlzással hiánypótló alkotásról is beszélhetünk, hiszen a magyar "filmiparról" sok mindent el lehet mondani, de hogy tobzódna a műfaji produkciókban, azt pont nem.

Kivételek persze akadnak, noha nekem most csak a Defekt jut eszembe, ami bár közel 40 éve készült, még napjainkban is megállja a helyét, az Interjút látva viszont komolyan elgondolkodtam azon, miért nem készül több ehhez hasonló hazai alkotás a bárgyú romkomok és önmarcangoló múltba révedések mellett. Igény biztosan volna rá, Gergőék részéről pedig a tehetség és a mondanivaló is megvan, már csak profi eszközökre és néhány valódi szakemberre volna szükségük.

Gru - Gru 2

Mivel a legjobb rajzfilm-forgatókönyvírók a Pixarnál és a DreamWorksnél dolgoznak, a Universalnak nem volt könnyű dolga, amikor 2010-ben belevágott legújabb animációs produkciójának készítésébe. Értem én, hogy egy stúdió sem akar lemaradni a versenyben, viszont tény, hogy az ugráló lámpácskás cég és Spielberg vállalata (no meg a Disney) mellett tényleg csak a lepotyogó morzsákból lehet falatozni.

Persze, akadnak olykor kivételek (pl. Lorax), de a kritikai és anyagi szempontból egyaránt sikeres Universal-rajzfilmeket tényleg egy kézen meg lehet számolni - esetleg kettőn, amennyiben beleszámítjuk a két Grut (és a Minyonokat, amiből nyilván szintén lesz majd folytatás).

Megmaradt Alice-nek

Nem ez az első film (és valószínűleg nem is az utolsó), melynek főszereplője Oscar-díjat kap, nálunk mégsem mutatják be moziban (oké, a Titanicon vetítették, de országosan nem forgalmazták), "csak" DVD-n jelenik meg (lásd még Jeff Bridges és az Őrült szív).

A film minősége nem indokolná a mellőzést, Julianne Moore sem valami ismeretlen színésznőcske hazánkban, szóval inkább a téma lehet az, amire a nagy forgalmazók nemet mondhattak (a kicsiknek meg esetleg nem volt elég pénzük mozis kópiát gyártatni), de persze az is lehet, hogy mivel a Columbiát ért állítólagos hackertámadás során e film is kikerült a netre, a magyar forgalmazók úgy gondolhatták, hogy értelmetlen volna jegyet árulniuk egy olyan mozira, amit már úgyis mindenki látott ingyen.