A vízköpők kőből faragott, bizarr kinézetű fantáziaalakok, melyek elsődleges funkciója az esővíz elvezetése, amely így nem károsítja az épületek falait, és ezzel az építmény anyagát. Az angol gargoyle szó a francia gargouille-ból ered, egyik jelentése: torok, ami a kőalakok tátott szájára utal, amin a víz eltávozik. A francia kifejezés a latin gurgulio szóból származtatható, ami szintén torkot jelent, de egyben a gargarizálásra is utaló hangutánzószó.
A vízköpőket általában a középkorból eredeztetik, azonban már az ókori Egyiptomban és Görögországban is voltak vízelvezető funkcióval bíró kőfaragványok, melyek például oroszlánfejet formáztak, de az etruszk és római időkből is vannak ilyen régészeti leletek.