Parfüm - Egy gyilkos története - Super 8

Parfüm - Egy gyilkos története

Jean-Baptiste Grenouille vékony, jelentéktelen külsejű fiatalember, a XVIII. sz.-i Franciaországban. Különleges képessége egyszerre átok és áldás a számára: hiperérzékeny a szaglása (orvosi nevén: hiperozmia), ugyanakkor saját testének illatát képtelen érezni (mint ahogy mások sem), ami önnön létezésébe vetett hitét is megingatja, ezért elhatározza, hogy bebizonyítja a világ előtt, hogy él, és megalkotja a tökéletes illatot, ami a legvégső hatalmat adja a kezébe. Útját fiatal lányok holttestei és az emberek rettegése övezi, de Grenouille eltökéleten tör célja felé.

Jane Austen magánélete - A 99-es paragrafus

Jane Austen magánélete

Az angol nyelvű irodalom legfontosabb művei közül hat Jane Austen nevéhez köthető; regényeit folyamatosan adják ki újra és újra, melyeket a tévé és a mozi is felfedezett magának (pl. Értelem és érzelem, Büszkeség és balítélet). Az alig 41 évesen elhunyt írónő élete szinte követelte a megfilmesítést, amire 2007-ig kellett várni.

A Pillangó cirkusz

Amerikában vagyunk, az 1930-as években, a nagy gazdasági válság csúcsán, amikor a munkanélküliség és szegénység aggasztó méreteket öltött. Mendez és válogatott mutatványosokból álló kis társulata az országot járja, hogy a Pillangó cirkusz fellépéseivel színt, vidámságot és örömöt csempésszen a mindennapok boldogtalanságába. Egy dél-kaliforniai mutatványos előadáson Mendez megismerkedik egy Will nevű férfival, akinek nincsenek végtagjai, és a folytonos megaláztatások miatt (torzszülött-bemutatókon kell szerepelnie) ugyanolyan boldogtalan és dühös, mint mások. Will csatlakozik a Pillangó cirkuszhoz, ahol elfogadják olyannak, ahogy kinéz, Mendez pedig arra biztatja, hogy találjon rá önmagára, és a testi különbözőségét alakítsa előnnyé.

Paperman

A remek Love you more után hadd osszak meg veletek egy másik rövid gyöngyszemet, ezúttal a Walt Disney Animationstől. A Paperman egy alig 6,5 perces animációs-film, ami idén Oscar-díjat nyert.

Bár jellegzetesen Disneys stílusról beszélhetünk (kicsit olyan, mintha újraértelmezték volna Roger és Anita találkozását a 101 kiskutyából), mégis van benne báj (nem giccs!) és kedves humor, miközben akár némi komolyabb mondanivalót is felfedezhetünk benne (monoton robotolás a munkahelyen vs. fuss a vágyaid és céljaid után stb.).

Jancsi és Juliska: Boszorkányvadászok - A 13. emelet

Jancsi és Juliska - Boszorkányvadászok

Jancsi és Juliska felnőttek. A szakmájukban ők a legjobbak. De a szakmájuk nem valami szép. Ugyanis boszorkányvadászok lettek.
Az utóbbi időben gyakorivá váltak Hollywoodban a Grimm-mesék alternatív feldolgozásai (már várok egy Piroska és a farkasembert...), ennek a sorozatnak a része a Hansel and Gretel: Which hunters is.

Vasember 3.

Végéhez ért a Vasember-trilógia, és azt kell, hogy mondjam, rendkívül stílusosan és jópofán sikerült elbúcsúztatni a páncélfejűt. Bár Jon Favreau filmjei sem voltak rosszak (főleg az első), új rendező és társíró, Shane Black (pl. Halálos fegyver-sorozat) kellett ahhoz, hogy igazán kihozzák Tony Starkból azt a karaktert, amit az első résszel megteremtettek az alkotók. Ez nyilván nem sikerült volna Robert Downey Jr. nélkül, akinek így a Vasember 1-2-3. olyanná lépett elő, mint mondjuk Keanu Reevesnek a Mátrixok; hiszen ez után már bármilyen sz@rt elvállalhat, a nézők akkor is a nagypofájú, szuperlaza milliárdos-szuperhőssel fogják azonosítani.

Superman Unbound - El Mariachi

Superman Unbound

Míg az élőszereplős képregényfilmek esetében a Marvel brillírozik, animáció terén a DC teljesít jobban; előbbi 1980 óta mindössze 12 filmet készített (ebből egy jövőre készül el), addig utóbbi már a 20-at is átlépte (amennyiben önálló alkotásoknak vesszük a négy Showcase-kisfilmet). Ami a tévésorozatokat illeti, a DC abban is ráver a Marvelre, mennyiség szempontjából legalábbis mindenképp. Meglátásom szerint amúgy a DC-s rajzfilmek jobbak is a konkurenciánál, de ez szubjektív vélemény; nekem egyszerűen jobban tetszenek pl. Batman és az Igazság Ligájának kalandjai, mint mondjuk a Bosszú angyalaié.