2019. február 4., hétfő

Dominion

Nem könnyű objektívnek maradni e film után, ami az élelmiszeripar egyik szegmensét, a húsállatok (csirke, marha, disznó, stb.) tartását és feldolgozását vizsgálja - elsősorban Ausztráliában, de ugyanennyire világviszonylatban is. És hát ami egy szaftos hamburger mögött van, az enyhén szólva is riasztó, gyomorforgató, undorító, elszomorító... és még lehetne dobálózni a különféle jelzőkkel.
Én magam sosem voltam vegetáriánus, még kevésbé vegán, de Chris Delforce dokumentumfilmje után minimum elgondolgokodom nem csak a magam, de úgy általában az emberiség hozzáállását az állatokhoz - akár étkezésről, akár kedvtelésről van szó.

A számtalan aktivista jócskán 18+-os felvételei elkísérik a nézőket a vágóhidak barbár világába, ahol millió- és milliárdszámra ölik le az ilyen-olyan állatokat csak azért, hogy az emberiség húst egyen.
Hát mit mondjak... a film mindenképp eléri a célját, ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy hiába van igaza az alkotóknak, a Dominionba több módon is bele lehet kötni.
Öncélúan hatáskeltő, kezdve pl. a gyászos hangon narráló Joaquin Phoenix-szel, Rooney Maraval és Kat von D-vel, aztán ott van a drámai zene, ami felerősíti a véres jelenetek által amúgy is kiváltott hatást, ám a legnagyobb hiba szerintem az, hogy hiába mondják el és mutatják meg, hogy az ember mennyire kegyetlenül bánik a vágóállatokkal, kísérletezik velük, kedvtelésből házikedvenceket tart, stb., megoldást szemernyit sem kínál.
Nem ajánl alternatívát a hús kiváltására, nem dob fel ötletet arra, hogyan tápláljuk a bolygó 7 milliárdos lakosságát, sem arra, mihez kezdjen az a sok tízmillió ember, aki most közvetve-közvetlenül a húsiparból él.

Nem hiszem, hogy csak úgy egyik pillanatról a másikra abbahagyhatnánk a húsevést, aztán valahogy majd elleszünk. Ki tudja, talán tényleg ez a járható út, de akkor sem azonnal, ráadásul ez a probléma csupán egy a rengeteg közül... környezetszennyezés, társadalmi feszültségek, globális felmelegedés, szegénység, rasszizmus, stb. Hol kezdjük a rendcsinálást? Annyi a teendő, de melyik a fontosabb?...

Ha nem is nyújt tehát megoldást a Dominion, annyit mindenképp elér, hogy a direkt hatáskeltésével sokkolja az embert és gondolkodásra készteti, napjaink nézőinek megemelkedett ingerküszöbének pedig valószínűleg éppen ez kell.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése