Cha-cha-cha

Ami egyeseknek a Forró rágógumi, másoknak az Amerikai pite, netán az American Graffiti, az nekünk, magyaroknak a Cha-cha-cha, vagyis egy fiatal srác felnövéstörténete, amit manapság coming-of-age-nek nevez a filmes szakirodalom, bár kétséges, hogy 1982-ben Kovácsi János író-rendező tisztában volt avval, hogy így hívják ezt a műfajt.

Ő csak - talán saját fiatalságát felelevenítve - elmesélte, hogyan teszi meg első suta lépéseit a lányok felé Grúber Ernő, a naiv és tapasztalatlan, ámde reményekkel és illúziókkal teli gimnazista, hogyan hatja át a kor fiatalságát a nagymenőségre törekvés, hogy valakik legyenek a haverok előtt, a bizonyításra pedig - jobb híján - a vasárnapi tánciskola ad lehetőséget, ahol talán Ernő is végre közelebb kerülhet álmai és vágyai tárgyához, a gyönyörű szőkeséghez.
Aztán persze, ahogy az lenni szokott, szembejön a valóság, kiderül, hogy Fekete Virág egy kikapós ribi, a srácok idióták, Ernő pedig egy csalódott éjszakát követően kvázi felnőtté váltan támolyog haza, hogy a világa többé ne legyen olyan, mint az előtt.

A nemrég a Magyar Filmarchívum által online közzé tett, digitálisan felújított magyar filmek közül letöl... vagyis kikölcsönzött Cha-cha-cha klasszikus, tele jobbnál jobb - szemtelenül fiatal - színészekkel: Rudolf Péter, Eszenyi Enikő, Hollósi Frigyes, egy zseniális Usztics Mátyás, az akkor még főiskolai hallgató Kaszás Attila, Epres Attila, Besenczi Árpád, Kristóf Tibor, stb.