Harc az Endor bolygón

A Star Wars-trilógia anno akkorát durrant, hogy azt még talán az Androméda galaxisban is hallották. Lehet, hogy filmjeivel George Lucas - tudtán kívül - popkulturális jelenséget alkotott, ám a Csillagok háborúja emellett szórakoztatóipari termék is, vagyis az amerikai üzleti modell szerint az utolsó fillért is ki kell préselni belőle, így A Jedi visszatér után Lucas a televízió felé próbált nyitni (a hírhedt Hollyday Special után újra), így született meg az Ewok-kalandok című kétrészes minisorozat, melynek első része, A Bátrak Karavánja 1984-ben készült el, folytatása, a Harc az Endor bolygón pedig egy évvel később.

A nagyfilmekhez képest alaposan megnyirbált költségvetés és faék-egyszerűségű sztori miatt egyik rész sem ért el átütő sikert, de tény, hogy ha nem vagyunk idősebbek 5-6 évnél, akkor ez pont nem fog érdekelni minket.

A történet:

A Bátrak Karavánja után járunk a Jediből megismert Endoron. Cindel családja életét veszti, amikor banditák megtámadják az ewok falut, ahol vendégeskednek, miközben sérült űrhajójukat próbálják megjavítani. Wicket segít megszökni az árván maradt kislánynak, és együtt barangolnak az erdőben, amikor rábukkannak egy kunyhóra, melyben a zsémbes remete, Noa él. Az idős férfi eleinte el akarja zavarni a két "betolakodót", ám idővel megkedveli őket, és még a segítségét is felajánlja nekik, hogy kiszabadítsák a fogságba esett ewokokat a gonosz Terak és a boszorkány, Charal karmai közül.

Hat éven felülieknek nem ajánlott!

Manapság már Star Wars spinoffként tekintenek erre a tévéfilmre, de anno még nem így reklámozták, az eredeti posztereken sem hivatkoztak a Csillagok háborújára - igaz, ettől még a filmsorozat "hivatalos" mellékhajtásáról van szó, amire viszont manapság már felkerül a jól ismert logó (hiszen így jobban eladható).

Akik ugyanolyan Star Wars "fílingre" számítanak, mint a klasszikus trilógia esetében, alighanem nagyot fognak csalódni, a Harc... ugyanis csak laza szálakkal kapcsolódik az eredeti szériához; Wicket az egyedüli, aki összeköti ezt a produkciót azokkal, de pl. semmilyen utalás nincsen a Lázadásra, a Birodalomra, sem bármi másra.

Mi tehát akkor a Harc az Endor bolygón? Ezt könnyű megválaszolni: scifi mese, ami történetesen a Star Wars-univerzumban játszódik, kifejezetten gyerekek számára készült, és bár felnőttként is meg lehet nézni, ehhez elkél némi türelem, mert a célközönség életkorának felső határát tényleg valahol 6-7 évnél húzhatták meg az alkotók.

Jobban megnézve, a cselekmény akár a Csillagok háborújának is beillene, miszerint a magára maradt főhősnek egyedül kell helytállnia, majd segítőtársaival legyőz egy hatalmas ellenfelet; de azok sem tévednek, akik a klasszikus meseelemeket fedezik fel e leírásban, hiszen a jó és gonosz harca, a különböző archetípusok ugyanúgy felbukkannak itt is, mint a messzi-messzi galaxis egyéb mozgóképes termékeiben.

Ez amúgy abszolút beleillik George Lucas elképzelésébe, aki már a Star Warst is egyfajta hétvégi matinéfilmnek képzelte el, ahol ravasz űrcsibészek, szépséges hercegnők, gonosz uralkodók és jóságos varázslók harcolnak egymással.

A Wheat-testvérek alkotása pontosan megfelel ennek, csak a kicsik számára, és ha ekként kezeljük, akkor nem is fogjuk idegesen vakarni a fejünket, hogy ez meg mi a jó banthatrágya?!

A tempó folyamatos, bár a rendkívül fapados cselekmény eleinte mintha sehova sem tartana, egyre csak peregnek a filmkockák, de nem derül ki, hogy mit akarnak kihozni a sztoriból - mondjuk, a néhol rajzfilmhumorral operáló történetvezetés ezzel együtt le tudja kötni a gyerekeket, bár manapság már lehet, hogy mégsem, miután az elmúlt évtizedekben azért nekik is emelkedett némileg az ingerküszöbük.

A szereplők kivétel nélkül egydimenziósak, vagyis a jók nagyon jók, a rosszak pedig nagyon rosszak - átmenet nincs.
Wicket beszél. Mármint erősen törve, de emberi nyelven. Ennél nagyobb tévedés csak Jar Jar kitalálása volt, a magyar szinkronban Józsa Imre pedig bár tisztességgel teszi a dolgát, a végeredmény egyszerűen iszonyú, és ezen az is ront, hogy a figurák szájába olykor egészen életszerűtlen mondatokat adtak az írók. (Tudjátok: papíron leírva jól hangzik, de hangosan kimondva...)


George Lucas túlburjánzása nem a Special Edition-verziókkal kezdődött, hanem amikor nem bírt leállni a Jedi után, mert "muszáj volt" folytatnia a showt. Biztosan jó szándék vezérelte, de mégsem kellett volna ennyire lebutítania a Star Warst, mert így épp annak lényege sikkadt el. Manapság hasonlót tapasztalhatunk a Rebels című animációs sorozattal, ami szintén a legfiatalabb korosztályt célozza. Igazából nem kéne ennyire alárendelni a franchise-t a pénznek, mert a mennyiség nem feltétlenül jelent egyet a minőséggel. Alapvetően az Ewoks-filmekre semmi szükség nem lett volna, de ha már mindenképp le kellett őket forgatni, akkor sokkal jobban ki kellett volna dolgozni, legalább azért, hogy tényleg kapcsolódjon a Csillagok háborújához.