Deadpool

A Messiást nem várták annyian, mint ahányan az önálló Deadpool-mozit, különösen az után, hogy kiderült a produkció korhatár-besorolása.
Szemben az elmúlt években a családbarátság jegyében felhígított szuperhős-filmekkel, a Deadpool felvállalta, hogy a trágárság és vér jegyében fog készülni, a 20th Century Fox pedig nem is hozhatott volna ennél jobb döntést (ha már annyi rosszat hozott a múltban...).
Persze, a kockázat minimális volt; ha a dolog nem jön be (bár ennek esélye, a rajongóknak hála, elhanyagolható volt), a veszteséget leírják, az X-Men: Apokalipszis úgyis behozza majd az elmaradt profitot, a vörös gúnyás idiótát pedig el lehet süllyeszteni.

Mondjuk, a hype szokás szerint kicsit el lett túlozva, legalábbis a végeredmény tekintetében, az viszont tény, hogy a reklámkampány zseniálisra sikerült, ám van egy sokkal fontosabb hozománya is a szájmenéses bérgyilok mozis debütálásának: a siker megmutatta, hogy van igény az ilyen figurákra, ez pedig a korábban kiherélt átdolgozott (pl. Rozsomák/Farkas) vagy elkaszált karakterek (pl. Dredd) számára is lehetőséget adhat a folytatásra vagy a rebootolásra.

A történet:

Wade Wilson foglalkozását tekintve problémamegoldó és bérgyilkos, szakmája egyik legjobbja. Egy nap megismerkedik a csodaszép Vanessával, akivel szenvedélyes szerelemre lobban, már a házasságot tervezik, ám kiderül, hogy a férfinak előrehaladott, többszörösen áttétes rákja van.
Nem sokkal később Wilsont megkörnyékezi egy furcsa alak, aki felajánlja neki, hogy meggyógyítja, sőt még annál is többet adhat neki, ám a kezelés során kiderül, hogy a program az alanyok meglévő mutációinak felerősítésével szuperkatonákat akar létrehozni. Wade teste eltorzul, de egyszersmind csodás öngyógyító képességre is szert tesz: lényegében akármilyen sérülésből regenerálódni tud.
Miután sikerül megszöknie, Wilson elhatározza, hogy megkeresi azt, aki felelős a vele történtekért. Hogy ijesztő kinézetét eltakarja, álruhát készít magának, felveszi a Deadpool nevet, és állig felfegyverkezve vág neki a kutatásnak.

Pofázunk és végzünk

Egyesek szerint a Deadpool a "feje tetejére állította Hollywoodot", ám ez finoman szólva is túlzás. Az igaz, hogy kevés a magas korhatár-besorolású képregény-adaptáció, de ettől még egyáltalán nem Tim Miller rendezte az elsőt. Spawn - Az ivadék, a Penge- és a Megtorló-filmek, na meg a Sin Cityk, hogy csak néhányat említsek, amik jóval korábban megkapták a maguk 16-os vagy 18-as karikáját a bemutatott erőszakos és/vagy szexjelenetei miatt.

Mondjuk inkább úgy, hogy amióta a Fox, de főleg a Marvel/Disney popcorn-szuperhősei uralják a piacot (vagyis jó 16 éve), a jelmezes igazságtevők nem beszélnek csúnyán, maximum csókolóznak (de azt is csak visszafogottan), és nem is végeznek senkivel látványosan, még akkor sem, ha a karakter pont ezt teszi a forrásul szolgáló füzetekben. (Számomra épp emiatt volt csalódás mindkét Rozsomák-mozi, mert amit Hugh Jackman művelt, annak alig volt valami köze a képregényekhez.)

Feje tetejére állítás alatt sokkal inkább azt kell érteni, hogy egy stúdió gondolt egy merészet és (végre) megkockáztatta, hogy az R-kategória miatt esetleg kevesebb nézőhöz jut el a film (ami általában egyet jelent a bukással), ám ez még mindig vállalhatóbb rizikó volt, semmint szembesülni a rajongók haragjával, amennyiben imádatuk tárgya nem úgy beszél és viselkedik, ahogy megszokták és elvárják tőle.

Pont Deadpool szélsőségesen összetett figurájával nem lehetett volna összhangba hozni, ha annyira kilúgozzák, mint ahogy a Fox tette Logannel/Rozsomákkal, aki azért nem mindig egy erőszakos vadállat, így elvileg - ismétlem: elvileg - belefér a karakterébe a finomítás -, Deadpool viszont mindig teljesen zakkant, így ha a mozivásznon nem lett volna ilyen, akkor az már nem Deadpool, hanem csak egy paprikajancsi Deadpool-jelmezben (lásd X-Men kezdetek: Farkas).

Megvalósítás, színészek és konklúzió:

Tisztességes iparosmunka, így lehetne leginkább jellemezni a produkciót, főleg azért, mert a történet annyira átlagos az összes konfliktusával és fordulatával együtt, hogy ha felütnénk egy értelmező szótárt a sablon szócikknél, akkor ott díszelegne mellette illusztrációként a Deadpool posztere.
Gyorsan hozzáteszem, hogy ez nem feltétlenül negatívum, hiszen a megszokott is tud szórakoztató lenni, csak ha már valaki a feje tetejére akarja állítani Hollywoodot, akkor célszerű a forgatókönyvvel kezdeni.

Ehhez képest Tim Miller szemernyit sem mozdult el a kitaposott ösvényről, ugyanakkor abból a szempontból mégis csak egyedivé tette a filmjét, hogy - Ryan Reynolds aktív közreműködésével - telepakolta egy rakás önostorozó poénnal és geggel, plusz még be is szólogatott a kenyéradó stúdiónak és más moziknak.
Érdekesség, hogy ahogy a képregényben Deadpool elvileg tisztában van azzal, hogy ő egy rajzolt figura, akit az olvasók figyelnek, úgy filmes megfelelője is ki-kikacsint olykor a nézőkre, "kibeszél a filmből".

Átlagos fényképezés, átlagos zene, átlagos Stan Lee-cameo, van tehát minden, amit már láttunk a korábbi Marvel-mozikban, most viszont akad sok véres hentelés és még annál is több trágárkodás, ami viszont olykor már kicsit sok is, mert néhol az öncélúság érzését kelti.

A szereplők jók, Ryan Reynoldsnak abszolút meg van bocsátva a Zöld Lámpás és az X-Men kezdetek, Morena Baccarint továbbra is kellemes élmény nézegetni a Firefly és a Gortham után, de a mellékszereplők (pl. Gina Carano, Stefan Kapicic, Brianna Hildebrand) is maradandót nyújtanak, főleg a CGI Kolosszus.


Habár alapjaiban nem fogja megreformálni a képregény-adaptációkat, a Deadpool mindenképp új stílust hozott a szuperhős-filmekbe, hiszen bebizonyosodott az, hogy nem kell teljesen átértelmezni egy karaktert ahhoz, hogy moziban, szélesebb közönség számára is eladható legyen, nyugodtan meg lehet hagyni olyannak, amilyennek az írói eredetileg megálmodták.
Persze ettől még nyilván vannak különbségek a rajzolt és az élőszereplős figura között, mint ahogy a történet is más egy képregényben, mint egy mozifilmben, ám ez esetben a határok sokkal jobban elmosódtak, mint sok korábbi esetben. Ez jó tendencia, mindenképp érdemes lenne követni, a rajongók biztosan meg fogják hálálni.