Batman vs Robin

Javában folynak a Superman vs Batman: Dawn of Justice munkálatai, de közben a DC animációs részlege sem ül a babérjain, hanem elkészítette a Batman fia folytatását, melyben Damien Wayne immár a Sötét lovag társaként tevékenykedik Gotham Cityben, ám az öntörvényű fiú továbbra sem találja a közös hangot apjával.

A történet:

Damien nem érzi jól magát sem a Wayne-birtokon, sem Robin álarcában, dühét és agresszióját ezért éjjelente titkos - és engedély nélküli - akciókban éli ki. A fiú betörhetetlennek tűnik, ezért Bruce Wayne felveti annak lehetőségét, hogy egy bentlakásos svájci magániskolába küldje.
Éppen ezt a nehéz időszakot választja ki egy titkos társaság arra, hogy korábbi rejtőzködéséből előbújjon, és átvegye az uralmat a város fölött; eközben pedig a fiút megkörnyékezi egy bagoly-álarcos harcos, és arra ösztönzi, hogy ha végleg le akar számolni a bűnözőkkel, akkor ölnie kell - vagyis át kell lépnie azt a határvonalat, ami ellenkezik Batman minden addigi tanításával.

Megvalósítás és konklúzió:

Sok hiba került kijavításra, melyek az előző filmben még viszonylag nagyobb számban fordultak elő; ezek alatt természetesen a történet döccenőit értem.

Eltűntek például a cselekmény szempontjából lényegtelen figurák, így tehát nem szerepel Gordon felügyelő vagy éppen a Macskanő, Dick Grayson/Éjszárny feltűnése viszont indokolt, és nem csak azért, hogy Damien verekedhessen vele egy sort.

Alfred is mellőzi a rá jellemző megjegyzéseket, helyettük viszont shotgunt ragad, hogy egy alkalommal Batman oldalán irtsa a nem kis számú ellent (ez talán a Gotham hatása).

Sokkal fontosabb viszont, hogy végre alaposabban ki van dolgozva a Damien és Bruce Wayne közötti viszony, így tehát beigazolódott az a feltevésem, miszerint "majd a folytatásban fog árnyaltabbá válni az apa-fiú reláció".

Az apa-fiú/mester-tanítvány vonulat egyébként több szálon halad, egyrészt Bruce és Damien, másrészt utóbbi és Talon (a bagoly-maszkos harcos) között, és mindeközben még flashbackekben is, amely tovább erősíti az egymásra olyannyira hasonlító jó és rossz szembenállását, melyek között csak árnyalatnyi, de annál fontosabb különbség van.

Technikai szempontból a film abszolút hozza a napjainkban elvárható átlagosan jó színvonalat. A stílus ugyanolyan, mint a Batman fiában, tehát van némi animés beütés, a nőknek pedig továbbra is látványosan mély a dekoltázsa.

Akad egy egész érdekes fordulat is a sztori végén, amikor a Baglyok (Court of Owls) nagymesteréről kiderül, kicsoda. Nem állítom, hogy a meglepetés felér pl. egy Közönséges bűnözőkével, de mindenképp váratlan, szóval ez újabb jópont.

Az akciójelenetek a korábbi DC-s animációs produkciókhoz hasonlóan intenzívek és véresek, és az ellenség ezúttal sem kíméli Damient - viszont ő sem azokat, így tehát mindkét oldalról láthatunk súlyos pofonokat és vágásokat karddal, pengével és bataranggal, sőt a történet legelején még egy pszichopata gyerekgyilkos szívét is konkrétan kitépik, szóval aki a rajzfilmeket továbbra is gyerekeknek valónak gondolja, az sürgősen gondolja át a dolgot.


Bár sok újdonsággal nem szolgál a Batman vs Robin, de hozza a szokásos szintet, ráadásul külön pozitívum, hogy képes volt kijavítani az előzmény hibáit. Kicsit ugyan futószalag-íze van olykor az egy kaptafára készülő Warner/DC-rajzfilmeknek, ám ha mindegyik "csak" olyan volna, mint ez, a filmkritikusnak nem sok dolga akadna.