Folytatódik a Marvel különleges animációs sorozata, melyben a jól ismert képregényhősök fognak össze egy-egy kaland erejéig. Elsőnek a Hulk és a Vasember zúzta le közösen a gaz ellent, és aki végigvárta annak a filmnek a stáblistáját, láthatta, ahogy a Vörös Koponya Amerika kapitányt fenyegeti. Nos, a második részben többet is megtudhatunk arról, hogy a Hydra vezetője miként óhajtja ellátni a csillagos pajzsos szuperhős baját.
A történet röviden annyi, hogy Amerika kapitány és a Vasember egy barátságos párbaját követően bázisukon rajtaüt egy csapat Hydra-harcos Taskmaster vezetésével, a Kapitányt elrabolják, Tony Stark egyik páncélját és fegyver-prototípusát pedig ellopják. Vasember azonnal a támadók nyomába ered, és hamarosan rájön, hogy a Vörös Koponya áll az akció mögött, akinek szüksége van egy szövetmintára Steve Rogerstől, hogy saját szuperkatonákat gyártson, akikkel aztán lerohanhatja a világot. A két szuperhősön áll, hogy megakadályozzák a Hydra legújabb tervét.
Gyakorlatilag ugyanazt kapjuk ezzel a filmmel, mint az előzővel: Tony Stark/Vasember ontja a poénokat, bedöglik a páncélja, de aztán mégsem, van egy fő-fő ellenség, akit le kell győzni, és... tulajdonképpen ennyi.
A rajz- és animációs stílus immár nem számít újdonságnak, mint ahogy az sem, hogy a környezet szervesen illeszkedik a Marveles mozifilmek világába (lényegében azok spin-offjáról van szó), ezért aztán jó lett volna valami komolyabbat villantani a történet terén, ám az most eléggé közepes lett, különösebb izgalom és érdekességek nélkül. Kiszámíthatónak azért nem mondanám, abban az értelemben legalábbis, hogy előre meg lehetne jósolni bizonyos fordulatokat, ám a cselekmény így sem tartogat különösebb meglepetést, és persze megvan a kötelező hepiend is.
Nem unalmas, amit látunk, de nincs benne semmilyen eredetiség vagy újdonság; ugyanilyet-hasonlót számtalanszor olvashattunk már a képregények lapjain. (Oké, esetleg a Hulk viccelődése a film végén - főleg, amikor összekoppintja Steve és Tony fejét - szolgál némi újszerűséggel.)
A technikai megvalósítás ugyanolyan, mint az előző film esetében, tehát továbbra is egy elsőre kicsit furcsának ható, de könnyen megszokható karakterdizájn uralkodik, ami olyasmi, mintha hagyományos rajzokat 3D-sítettek volna. A mozgásokon látszik, hogy nem motion capture-ös animációról van szó, ám ez nem jelent hátrányt, még a verekedéseknél sem (pl. Amerika kapitány látványos ugrásainál).
Az effektek, lövések, robbanások egész jól néznek ki; természetesen ezek is számítógéppel készültek.
Semmi újat nem nyújt tehát a Marvel Animations idei produkciója, de azért gond nélkül végig lehet nézni. Aki kedveli a képregényeket, az biztosan jól fog szórakozni, csak komolyabb elvárásai ne legyenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése