A Croft című rajongói film a Tomb Raider-játékok által ihletett történet alapján készült. Írója és rendezője az a Trevor Addie, aki kaszkadőrként dolgozott például az X-Men 3.-ban, A majmok bolygója - Lázadásban, vagy az Arrowban. Fontos leszögezni, hogy azért, mert valaki ilyen produkciókban dolgozik, még nem feltétlenül válik szakemberré, pláne ha "csak" kaszkadőr az illető, akinek nincs köze a forgatókönyvhöz és a rendezéshez, hiszen egészen más a feladata. Ezzel együtt mégis egy csomó dolgot el lehet lesni egy-egy forgatáson, például a kamerák elhelyezését, és az is biztos, hogy össze lehet haverkodni a megfelelő emberekkel, akikre lehet a későbbiekben számítani technikai és művészi tanácsok tekintetében.
A Croft esetében a legelsőtől a legutolsó képkockáig meglátszik, hogy Addie kiváló szakemberekkel vette körbe magát.
A Croft esetében a legelsőtől a legutolsó képkockáig meglátszik, hogy Addie kiváló szakemberekkel vette körbe magát.
A történet igen egyszerű: egy bűnöző csoport túszként tart fogva egy kislányt és annak apját egy erdőben, ám egy fiatal nő a nyomukban van, és egyesével kezdi levadászni a rosszfiúkat.
A gengszterek főnöke közben végez a kislány apjával, és akár a gyereket is képes lenne megölni. Egyre fogy az idő, a nő pedig fegyverestől fegyveresig verekszi át magát, egyre közeledve a túszejtők rejtekhelyéhez.
Miután elfogynak a zsoldosok, a főnök kegyetlen jobbkeze ered a nő után, de ő sem állíthatja meg a bosszúálló fúriát, akinek sikerül kiszabadítania a kislányt, ám menekülésüknek egy magas sziklaorom vet véget, ahol a gengszterek vezetője már várja őket, a végső összecsapásnak pedig csak egyetlen túlélője lehet.
A gengszterek főnöke közben végez a kislány apjával, és akár a gyereket is képes lenne megölni. Egyre fogy az idő, a nő pedig fegyverestől fegyveresig verekszi át magát, egyre közeledve a túszejtők rejtekhelyéhez.
Miután elfogynak a zsoldosok, a főnök kegyetlen jobbkeze ered a nő után, de ő sem állíthatja meg a bosszúálló fúriát, akinek sikerül kiszabadítania a kislányt, ám menekülésüknek egy magas sziklaorom vet véget, ahol a gengszterek vezetője már várja őket, a végső összecsapásnak pedig csak egyetlen túlélője lehet.
A Croftot tekinthetjük egyfajta átmenetnek az amatőr és a profi filmek között, mert ugyan a kivitelezés minősége valóban nagyon magas színvonalú, ám nyoma sincs drága díszleteknek vagy effekt-orgiának; a költségek nagy része az akciójelenetekre ment el, és ami azt illeti, minden dollár és cent jó helyre került.
A filmben semmi felesleges vagy oda nem illő momentum nincsen, csak és kizárólag a cselekményre koncentrál, ami tulajdonképpen olyan, mintha egy átlagos akciómozi egyik jelenete volna.
A szereplők a lehető legegyszerűbb karakterek, a negatív figurák csúnyán néznek, a kislány sikít, a főhősnő pedig feltartóztathatatlan terminátorként intézi el az ellenfeleit.
Sok akciófilmes közhely is fel van sorolva, kezdve a fa mögött való elbújástól (amikor a néző látja a rejtőzködőt a kép előterében, de a háttérben elhaladók nem), a fegyverszerzésen át (többek között két Desert Eagle-t is) egészen a nagy leszámolásig, és persze hiába verik agyba-főbe a fiatal nőt, ha egy gyerek életének megmentéséről van szó, semmi nem állhat az útjába.
A szereplők a lehető legegyszerűbb karakterek, a negatív figurák csúnyán néznek, a kislány sikít, a főhősnő pedig feltartóztathatatlan terminátorként intézi el az ellenfeleit.
Sok akciófilmes közhely is fel van sorolva, kezdve a fa mögött való elbújástól (amikor a néző látja a rejtőzködőt a kép előterében, de a háttérben elhaladók nem), a fegyverszerzésen át (többek között két Desert Eagle-t is) egészen a nagy leszámolásig, és persze hiába verik agyba-főbe a fiatal nőt, ha egy gyerek életének megmentéséről van szó, semmi nem állhat az útjába.
Ami a dramaturgiát illeti, Trevor Addie közel sem találta fel a spanyolviaszt, ám az alkalmazott fordulatok mind remekül működnek, és még a végére is sikerült egy olyan csattanót odabiggyesztenie, amihez hasonlót bár nem egy filmben lehetett látni, de így is nagyot üt, és ezzel lényegében minden addigi eseményt teljesen új megvilágításba helyez. Nem forradalmi ötlet ugyan, de tökéletesen ellátja a funkcióját, és létrehozza a szükséges érzelmi hatást.
A címszereplő egy ifjú kaszkadőrnő, Cassandra Ebner, aki esik, lő, rúg és pofoz, ahogy kell, és akár sziklákon és fákon is ugrál. Színészi játéka ehhez mérhető, ne várjunk tőle átütő teljesítményt, de erre igazából nincs is szükség. Jól hozza a figurát, egy fiatal, szép nőt pedig bármikor szívesen elnézeget az ember, pláne úgy, hogy férfiakat megszégyenítő módon bánik a fegyverekkel és az ökleivel.
A bűnözők főnökét alakító Liam Carter, és az első emberének szerepében látható Nickolas Baric (ő is kaszkadőr, pl. Watchmen, X-Men-filmek, Riddick) átlagos alakítást nyújtanak, így kijelenthető, hogy színészileg a legmagasabb szintet a kislányt játszó Devyn Dalton képviseli (aki amúgy szintén kaszkadőr és színésznő, pl. A majmok bolygója - Lázadás, Godzilla).
Szépen fényképezett, tömör és rendkívül dinamikus film a Croft, ami simán jobb, mint az eddigi két Tomb Raider-mozi, és noha messze nem kínál forradalmi újdonságokat (sem tartalmi, sem formai szempontból), így is nagyon hangulatos, az érzelmekre ügyesen ható, kellemes 20 percnyi szórakozás.
(A filmhez van magyar felirat.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése