2015. december 20., vasárnap

TRON: Uprising - Marvel's Jessica Jones

TRON: Uprising
A két mozifilm között játszódó animációs sorozat főszereplője egy Beck nevű fiatal program, akit Tron kiválaszt, hogy legyen a tanítványa. A Lázadó ténykedése alaposan felforgatja Argon városát, és nem kerüli el Clu figyelmét sem.



Egy az egyben Batman Beyond-nyúlás, persze már annak sem volt világraszóló az alapötlete, de az elég gáz, hogy az amerikai rajzfilmgyártás (hasonlóan az élőszereplős produkciókhoz) képtelen vagy nem hajlandó semmi eredeti ötlettel előrukkolni.

Hagyományos rajzoknak tűnő 3D-s figurák vannak, akiknek állati hosszú a fejük és a lábuk, a lányok pedig kivétel nélkül csinosak és darázsderekúak.

A Tron-hangulat ugyan megvan, felsorolják az összes kötelező elemet (fénymotorozás, lassított bunyók, stb.), de a történetek és konfliktusok közepesek, nincsenek rendesen kidolgozva, ezért is fordulhatott elő, hogy a nézőknek nem igazán tetszett a széria, így 19 rész után a Disney el is kaszálta.

Elijah Wood a húzónév, no meg Bruce Boxleitner, aki Tront játszotta az első mozifilmben. Az egyik epizódban Quorra is vendégszerepel, és ahogy az Örökségben, úgy itt is Olivia Wilde alakítja.

Kár érte, sokkal jobb is lehetett volna.



Marvel's Jessica Jones
Míg az elmúlt évek amerikai mozifilmjei jellemzően a nézhetetlen hulladékok és a közepes iparosmunkák között mozognak, addig a tévésorozatok szárnyalnak. De komolyan, a kisképernyőn lényegesen színvonalasabb és eredetibb tartalmakkal találkozni, mint a mozivásznon.
A tévében kevesebb a korlát és a kockázat, és bár a költségvetés is alacsonyabb, jobban lehet kísérletezni, így aztán a showrunnerek is bátrabbak. Persze, előfordulnak bukások (pl. Constantine), és a minőség is hullámzó (pl. S.H.I.E.L.D.), mégis jobban megéri tévésorozatot nézni, mint mozifilmet.

A Jessica Jones a Marvel Cinematic Universe legújabb tévés brandje. Az alkoholista, egykori szuperhős, most magánnyomozó Jessica New York ugyanazon városrészében "praktizál", mint a Fenegyerek.
Amikor feltűnik egy régi ellenség, a bárkit irányítani képes Kilgrave - akiről azt hitte, hogy meghalt -, Jessica megpróbálja elkapni, ám a férfi senkit nem kímél célja elérése érdekében, ami pedig nem más, mint hogy Jessica belészeressen. Önként, és nem azért, mert ezt a parancsot kapja.

Szuperhős-noir. Borongós hangulat, egy tragikus sorsú antihős, cinikus egysorosok, csúnya beszéd és vér. Vagyis mintha egy 1940-es évekbeli fekete-fehér krimit látnánk.
Szemben pl. a DC/Warner Gothamjével, a Jessica Jones cselekménye egyetlen szálon halad, nem kell a rengeteg karakternek biztosítani a műsoridőt, így aztán a történet is jóval egységesebb, folyamatosabb és dinamikusabb.

Jó a fényképezés és a zene, és a színészek is remekelnek, igaz, azért e téren a Gotham sem rossz (pl. Robin Lord Taylor), de pl. egy Arrowhoz és The Flash-hez képest - melyek tele vannak idegesítőbbnél idegesítőbb szereplőkkel - ég és föld a különbség.

Krysten Ritter egyszerre csinos és szerethetően sajnálható, bár nem túl szimpatikus főszereplő, Mike Colter, azaz Luke Cage, majd a Kilgrave-et alakító David Tennant feltűnése pedig csak hab a tortán, de Carrie-Anne Moss is látható.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése