2012. február 10., péntek

Így készült a Star Wars - III. rész - A Sith-ek bosszúja


A klónok támadásával George Lucas Új trilógiája határozott fejlődést mutatott a Baljós árnyakhoz képest. Következetesebb rendezési stílus, jobb vizuális effektek, átgondoltabb dramaturgia és jóval kevesebb Jar Jar jellemezte a Star Wars II. részét, bár így is többen fanyalogtak pl. a korábban soha nem használt elektromos gitárért John Williams zenéjében (a film eleji nagy siklós üldözés alatt hallható), vagy éppen Anakin és Padmé néhol túlságosan negédes szerelmes jelenetei miatt.

A sith-ek bosszúja alcímet viselő harmadik rész 2005 nyarán került a mozikba, fő témája pedig az volt, ami a Star Wars-rajongókat addig leginkább foglalkoztatta: hogy miként vált Anakin Skywalkerből a félelmetes Sötét Nagyúr, Darth Vader. A három évvel A klónok támadása után játszódó film főszereplői Hayden Christensen, Natalie Portman, Ian McDiarmid, Samuel L. Jackson, Jimmy Smits, és Christopher Lee, valamint természetesen Anthony Daniels, Kenny Baker és Frank Oz, mint Thripio, Artu és Yoda mester.

Javában dúl a polgárháború a Köztársaság és a Dooku gróf vezette szeparatisták között. A Jedi lovagok galaxis szerte harcolnak a Köztársaság hadseregének élén a Független Rendszerek Konföderációjának droidserege ellen. Palpatine kancellár elrablása, majd sikeres kiszabadulása után Obi-Wan Kenobit megbízzák, hogy keresse meg és győzze le a szeparatisták drodiseregének vezérét, Grievous tábornokot.



A Jedi rendet nyugtalanítja Anakin Skywalker egyre szorosabb kapcsolata Palpatine-nal, amely a Jedikre is kezd veszélyessé válni, de azt sem sejtik, hogy az ifjú lovag házasságot kötött Padméval, aki gyermeket vár. Anakin nemsokára rájön a szörnyű valóságra: a klónháború értelmi szerzője, Darth Sidious, nem más, mint Palpatine. Anakinnak döntenie kell, és ő a Sötétséget választja; Palpatine a tanítványává fogadja, és a Darth Vader nevet adja neki, a Köztársaság pedig átalakul a Galaktikus Birodalommá.



Obi-Wan a Mustafarra követi egykori padawanját, ahol szembesíti tetteivel, de addigra a sötét oldal már teljesen magához ragadta a fiatal lovagot. Párbajuk során Anakin egy fortyogó lávapartra zuhan, ahol megcsonkított teste lángra kap. Az elkeseredett Obi-Wan nem képes végezni Anakinnal, ehelyett elhagyja a bolygót. A halál szélén lévő fiatalembert Palpatine találja meg, és orvosdroidjaival egy fájdalmas műtéttel átalakíttatja: károsodott és elveszített testrészeit gépi implantátumokkal cserélteti ki, és egy egész testet takaró, létfenntartó páncélöltözetet adat neki, amely nélkül rövid időn belül meghalna.
Ezalatt Padmé Amidala ikreket szül, Luke és Leia Skywalkert, de nem sokkal a szülés után meghal. Az ikreket elrejtik: Leiát az Organa-család fogadja örökbe az Alderaan bolygón, míg Luke-ot Owen és Beru Lars fogja neveli a Tatuinon. Obi-Wan megfogadja, hogy vigyázni fog a fiúra és Ben álnéven visszavonul a Jundland sivatagba, Yoda pedig eltűnik a Dagobah bolygón. A galaxis egy új, sötét időszakába érkezett.



A harmadik élőszereplős mozifilm alaposabb megértéséhez célszerű megnézni az ez idő tájt készült kétszezonos animációs sorozatot (Clone Wars), de a hasonló című következő sorozat (ill. annak a pilotja, melyet moziban is bemutattak) is A klónok támadása és A sith-ek bosszúja között játszódik, így látható többek között Palpatine kancellár elrablása is, aminek következményeivel a harmadik mozifilm cselekménye kezdődik, ill. megtudhatjuk azt is, hogy szerezte Anakin az arcán látható sebhelyeket.

Az Új trilógia legsötétebb tónusú epizódjával bezárul a kör és teljessé válik a Star Wars-történet. Ahogy George Lucas, író-rendező mondja: „A részek összeálltak, a kapcsolatok kiépültek, végre az utolsó fejezetet is elmesélhettük.” A film cselekménye fontos kapcsolóelem az Új reményhez (vagyis a Csillagok háborújához). Ez a rész az utolsó abban a történetben, melyet Lucas az 1970-es évek elején kitalált. „Felvázoltam a szereplők előtörténetét, főleg arról írtam, hogyan kerültek az Új reményben bemutatott helyzetükbe. Bár nem kezdtem el megírni az előzményeket húsz évig, az eredeti sztori szerkezete alig változott; mindig létezett ez az epikus történet, amelyben egy apát a gyermekei váltanak meg. A III. rész sok tekintetben meg fogja változtatni a közönség látásmódját, ami eddig az Új remény, A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér története alapján alakult ki bennük. Egészen más élmény lesz végignézni a filmeket. Végig az hajtott, hogy bemutassam Anakin teljes történetét, aki jó emberként kezdte, de gonosszá válik, végül pedig a gyermekei váltják meg. Izgalmas látni, ahogy ez az egész végre összeállt.”
„Ez az epizód messze a leggyorsabban pörgő, legdrámaiabb, legintenzívebb a Star Wars-filmek közül.” – mondja a film producere, Rick McCallum. Ezt a véleményt az Obi-Want játsszó Ewan McGregor is osztja: „Bámulatos, mennyi akció van ebben a filmben. Állandóan pörög, sosem áll le a cselekmény.” „Mivel a rajongók már régóta ismerik a film történetének mozgatóelemeit, George olyan élményt akart létrehozni, ami még őket is meglepi.” – teszi hozzá McCallum.



A befejező epizód elkészítése csak globális mércével mérhető – az alkotók szemében legalábbis mindenképp, akik szerint lehetetlen pontosan megjelölni, mikor kezdődött a film készítése. Bizonyos szemszögből nézve már majdnem 30 éve készült, amióta George Lucas először vetette papírra ötleteit a Skywalker családról, amely körül iszonyatos háború dúl egy távoli galaxisban. Az is biztos, hogy az Új trilógiával kapcsolatos monstre írói és rendezői munka Lucas életéből közel 10 évet ölelt fel, és a Baljós árnyakkal kezdődött valamikor az 1990-es évek közepén.

A tulajdonképpeni forgatás lényegében a legkönnyebb, legrövidebb munkafázist jelentették, az előkészítés és az utómunka ennél jóval több időt vett igénybe, nem csoda hát, hogy az alkotók nem ültek a babérjaikon a mozipremiereket követően sem, hanem szinte azonnal belefogtak a következő rész munkálataiba. Ennélfogva a 3 film készítése csaknem folyamatosan zajlott, ugyanakkor nagy könnyítést jelentett, hogy az I. résszel már lefektették az alapokat, így már kitalált dolgokat kellett finomítani, részletezni. Mindez A sith-ek bosszújával tetőzött, ami alig 20 évvel játszódik az Egy új remény előtt.



„A munka megkezdése a kedvenc részem az egész folyamatban.” – vallja Rick McCallum. „Úgy kezdünk dolgozni, hogy George még mindig írja a forgatókönyvet, és bármi, amit a művészeti részleg lerajzol vagy elképzel, benne lehet a filmben, hiszen George mindenre nyitott. Semmi sem végleges vagy megváltoztathatatlan.” Tizenkét tehetséges művész alakította ki a film látványvilágát, megtervezve Anakin és Obi-Wan végső fénykardpárbajától kezdve Utapau bolygóját vagy éppen Anakin hajviseletét.



A művészek majdnem egy évet töltöttek a különböző járművek, helyszínek, bútorok, egyenruhák megtervezésével, vagyis mindazzal, ami a közönség szeme elé kerülhet. A figyelmes nézők könnyen észrevehetik a Klasszikus és az Új trilógia közötti stílusbeli hasonlóságokat, ill. a fokozatos átmeneteket az egyes filmek között, ami leginkább a ruhák, épületek és űrhajók megjelenésében figyelhető meg. Míg a Baljós árnyakban még minden színes és csillogó, szépen ívelt, művészi megjelenésű, addig az idő múlásával a színek lassan kifakulnak, kevesebb díszítést és több szögletes formát látni, míg végül megérkezünk egy olyan korszakba, ahol a szépség és elegancia már szinte teljesen eltűnt, a rideg, szabályos vonalak és a funkcionalitás az uralkodó.



A forgatás – hasonlóan az előző filmhez – Sydneyben kezdődött 2003. június 30-án. „A III. rész készítése figyelemreméltóan simán folyt.” – meséli McCallum. „A forgatás alig 55 napig tartott, ami átlagosnak tekinthető, ha egy Star Wars-filmről beszélünk. Nagyon szerencsések voltunk, mert minden fennakadás nélkül zajlott.” Az ausztráliai műtermi forgatásokat külső helyszínek követték: a stáb elutazott Kínába, Thaiföldre, Svájcba és „természetesen” Tunéziába is, amely ismét a tatuini jeleneteknek adott otthont. (Érdekesség, hogy annak a képsornak több részét, amiben Obi-Wan átadja a fiatal Owen és Beru Larsnak a csecsemő Luke-ot, már A klónok támadásakor rögzítették, később Lucas mégis változtatásokat eszközölt a jeleneten, azért vettek újra több snittet.)
A stáb egy része még Olaszországba is elutazott, hogy felvételeket készítsen Szicíliában az Etna kitöréséről, amelyet a Mustafaron játszódó jelenetekbe illesztettek be az utómunkák során.



Lucasra amúgy jellemző, hogy a kész forgatókönyv mellett is hajlamos bizonyos rögtönzésekre a forgatások során, azaz nem ragaszkodik mindig foggal-körömmel a leírtakhoz, akár menet közben képes új jeleneteket vagy szövegeket kitalálni. „A forgatókönyv, ami alapján elkezdtünk forgatni, sokban különbözik a filmtől, amit a nézők végül a mozikban láthatnak.” – magyarázza. „Amikor megnézem a felvett jeleneteket, azok gyakran új ötleteket adnak a történet bonyolításához, így a vágás és az újabb felvételek folyamán kedvemre alakíthatom az anyagot. A filmkészítésben ezt élvezem leginkább: egyszerű vágással és az utómunkálatok sorával kezdődik a folyamat, aztán mindent a végletekig variálok.”


 

Ben Burtt, a Star Wars-filmek legendás hangeffekt-mágusa szerint „A Star Wars-mozik egyáltalán nem tükrözik a kortárs stílustechnikákat, jobban hasonlítanak az 1930-as, '40-es évek filmjeihez. George szereti ízekre szedni a filmet, majd újra összerakja a darabokat, és megnézi, mit sikerült alkotnia.” (Érdemes megjegyezni, hogy George Lucas pályája elején főleg vágóként dolgozott, és saját bevallása szerint is ezt a munkafázist szereti a legjobban a filmkészítésben.)


Az előre tervezett forgatási munkálatoknak már vége volt, és javában folytak már az utómunkák, amikor Angliában és Ausztráliában felvettek még néhány pót-jelenetet, végül a Star Wars-filmek történetek utolsó „Ennyi!”-je 2005 elején hangzott fel az Elstree Stúdió 8-as műtermében, ahol Lucas az első jelenetet vette fel az Új reményhez 1976-ban. „A kör ezzel teljes lett,” – mondja McCallum – „és ennek George mérhetetlenül örült.”



Az egyik legnagyobb kihívást Grievous tábornok külsejének megtervezése jelentette. Még mielőtt Lucas pontosan eldöntötte volna, hogy Grievous milyen is legyen, a művészeti részleg több ötletet kidolgozott a korábban kapott instrukciók alapján: legyen droid és idegen lény keveréke, és persze legyen félelmetes. „Ennek a lénynek a képe összecseng azzal, amivé Anakin válik majd.” – mondja Lucas, megmagyarázva, hogy miért is vonzotta annyira ez az elképzelés.



Gavin Bocquet, látványtervezőnek az volt a feladata, hogy megtervezzen és felépítsen több tucatnyi díszletet, kezdve Padmé Amidala szenátor pazar lakhelyétől a Kereskedelmi Szövetség űrhajóján át egészen a Mustafar tárgyalóterméig, ráadásul olyan elemeket is fel kellett vonultatnia, amelyek az I-II-II. részeket időrendben a IV-V-VI. részekhez kapcsolják.


 
 

Az egyik ilyen „kapcsolódó” díszlet egy Lázadó űrhajó főfolyosója, egy olyan hajóé, amilyenen az Egy új remény elején először látni Artut és Thripiot. „Imádtam ezt a munkát.” – mondja Bocquet. „Ez a helyszín lényeges kapcsolóelemként funkcionál a III. és a IV. rész között, ezért fontos volt mindannyiunk számára, hogy pontosan úgy nézzen ki, mint annak idején.” A jól ismert díszlet megépítése azonban nem volt egyszerű, az eredeti építményt a '70-es évek közepén, a forgatás után azonnal szétszedték, ezért Bocquet-nak csak néhány megmaradt tervrajza volt, amik alapján apránként kellett rekonstruálnia az egészet.



Trisha Biggar jelmeztervezőnek szintén újra kellett alkotnia valamit, amit a nézők először 1977-ben láthattak: Darth Vader jól ismert páncélját. Ennek a jelmeznek szintén nem csak nagyjából, hanem pontosan ugyanúgy kellett kinéznie, mint régen. „A páncél vadonatújnak látszik.” – mondja Biggar. „Mégis kicsit gépiesebbnek próbáltuk bemutatni, így a változtatások miatt kissé bizonytalanabb lett Vader mozgása is, ami érthető, hiszen Anakin először viseli ezt az öltözetet.”



Amikor Hayden Christensen először megjelent Darth Vader ruhájában, Rick McCallum emlékei szerint az egész stúdióban megállt az élet. Mindenki tanúja akart lenni a pillanatnak. „Több százan gyűltek össze a díszletnél, hogy megnézzék Haydent. Erre a pillanatra vártunk már régóta, és most ez lett az egész forgatás legjelentősebb napja.” Az élmény Christensen számára kicsit mást jelentett. „Eleinte rettentően izgatott voltam, hogy végre viselhetem az öltözéket, aztán pedig azért küzdöttem, hogy egyáltalán talpon maradjak, nehogy összetörjem.” – meséli nevetve. „Amikor viszont a kamerákat bekapcsolták, és George Felvétel!-t kiáltott, az valami hihetetlen érzés volt. Abban a ruhában tényleg erősnek és gonosznak érzi magát az ember. Még most sem tudom azt az élményt szavakba önteni.”



Az operatőr, David Tattersall, beleborzongott, amikor először meglátta Vadert. „Egyre azon törtem a fejem, hogy a fenébe fogjuk megvilágítani azt a fekete sisakot a fekete űr háttere előtt?” – meséli. De nem csak ez volt kihívás a kameracsapat számára. „Nem az a rendhagyó a III. részben, hogy végig digitális kamerákkal forgatunk, hanem hogy megszámlálhatatlanul sok effekttel kell foglalkoznunk, sok volt a virtuális díszlet és helyszín, ahol az események részben vagy teljesen zöld vagy kék háttér előtt kerültek felvételre. Ezek nagyon sok odafigyelést és szakértelmet igényelnek.”



Más jelmezeket a film cselekménye teremtett. „Tudtuk,” – mondja Trisha Biggar – „hogy Padmé az egész film alatt gyermeket vár, amit a körülötte lévők közül senki sem sejt, ezért egyfajta puhaságot, finomságot akartam érzékeltetni a ruhákhoz felhasznált anyagokon keresztül. Később, amikor a háború elhúzódik, Anakin elmegy, Padmé helyzete pedig sokkal komolyabbá válik, tervezőként lehetőségem nyílt bemutatni akkori életének sötétebb, komorabb oldalát azáltal, hogy sötétebb színeket használtam. Csodálatos élmény a jelmezeken keresztül érzelmeket és személyiségeket ábrázolni egy ilyen nagyszerű történetben.”



Bár Amidala vált legtöbbször jelmezt a film során, Biggar szerint mégis Palpatine öltöztetése bizonyult a legnagyobb kihívásnak. „A cselekmény előrehaladtával a jelmeze egyre sötétebbé válik. Eleinte szürkét és barnát visel, később már feketébe hajló színeket, ezzel is közelebb kerül a sötét oldalhoz.”



A film legfontosabb akciójelenete az Anakin és Obi-Wan közti fénykardpárbaj. Nick Gillard, kaszkadőrkoordinátor és vívómester szerint: „A korábbi filmekben láthattunk már harcoló jediket és sitheket, mégis ez volt az eddigi legmegdöbbentőbb. Már a végletekig fejlesztettük és finomítottuk a Jedi harcmodort, de ebben a filmben az eddigi legkáprázatosabb párbajt kellett produkálnunk.” Hogy megtervezhesse és koreografálhassa a vívást, Gillard megvitatta Lucas-szal, hogy képzettségük szerint a szereplők egy 1-től 10-ig terjedő „Jedi-skálán” hová sorolhatók be. E szerint Obi-Wan a 8-as szinten áll, vagyis ott, ahonnan Anakin indul, de Anakin később 9-es lesz, és a különbség a két szint között hatalmas. Egy Jedi eljuthat a 9-es szintig, de ez a világos és sötét oldal esetén különböző. „A párbaj sokat elárul a karakterekről, mert ugyan Anakin nagyon jól vív, nagyon tehetséges, de a harc mentális oldalát még nem sajátította el. Ezen információk birtokában már sokkal könnyebb volt számomra a mozgássorok összeállítása.” – meséli Gillard.



Hayden Christensen és Ewan McGregor óriási feladatot kaptak, amikor Sydney-be érkeztek, hogy eddzenek és próbáljanak, különösen Christensennek volt fárasztó a felkészülési terve. „Hayden nagyon keményen dolgozott.” – mondja Gillard. „Hatórányi vívás minden nap, aztán két óra edzés – egy óra súlyzókkal, egy óra erőnléti edzés. Ráadásul egy nap hatszor kellett étkeznie!” A szerep kedvéért a fiatal színész végül 11 kilónyi izmot pakolt magára.
Lucas szerint „akciójelenetet csinálni nagyon nehéz feladat. Nick Haydenből és Ewanból hihetetlenül ügyes vívókat nevelt. Rendkívül gyorsan jutottak el erre a szintre, és mindent ők maguk csináltak meg, egyikük sem használt kaszkadőrt.”

A sithek bosszúja minden bizonnyal a leghevesebb érzelmeket felvonultató rész az Új trilógia filmjei közül, és e szempontból talán a legjobb is. A filmrendező és Star Wars-fanatikus Kevin Smith szerint a III. részben az új filmek kedvelői mellett a régi filmek rajongói is megtalálják a számításukat. A 113 millió dolláros költségvetés szinte teljes egészét (108 milliót) visszatermelt a film a bemutató hétvégéjén, tavaly november végén pedig már közel 850 milliónál járt a nyereség. 2006-ban Oscarra jelölték legjobb maszk kategóriában, és számos díjat nyert (pl. Saturn, People's Choice, stb). 

Érdekességek: 

Habár korábban Lucas úgy nyilatkozott, hogy a régi filmek szereplői közül senki nem fog feltűnni a III. részben (kivéve természetesen Luke-ot és Leia-t), mégis láthatjuk a fiatal Tarkin nagymoffot, Csubakkát, és Larsékat.

A film összes klónkatonáját számítógéppel alkották.



Lucas eredetileg archív felvételek és digitális technikák segítségével „támasztotta volna fel” Peter Cushingot, azaz Tarkint, de mivel a régi felvételek már nem voltak használhatóak, ezért egy elmaszkírozott színész játszotta el a moff szerepét (Wayne Pygram).



Rejtett extra a DVD-n: a Beállítások-menüben ha begépeljük a távirányítón a következő kombinációt – 11, Enter, 3, Enter, 8, Enter (azaz 1138, utalva ezzel Lucas első filmjére: THX 1138) – Yoda mestert láthatjuk hip-hop zenére táncolni.

Anthony Daniels és Kenny Baker (Thripio és Artu) az egyedüli színészek, akik mind a hat Star Wars-filmben szerepelnek.

Összesen 2200 különleges effektus látható a filmben, szemben az Egy új reménnyel, amiben „csak” 350 van.



Az egész filmet Sony HDC-F950-es digitális kamerákkal rögzítették, amiből 150,000 dollárba kerül egyetlen darab.

Grievous tábornok köhögését George Lucas produkálta, amikor a forgatás során csúnyán megfázott.

2 megjegyzés:

  1. Kedves György!

    A fönti cikk is nagyon hasznos lett, a jelmezekről, a vívásról, Vader első megjelenéséről és Lucas rugalmasságáról szóló részek tetszettek, de a többi is érdekes. Nem semmi kutatómunka lehetett ezt (és a többi részt is) így összehozni!

    VálaszTörlés