2018. december 27., csütörtök

Az acélember

Wasn't that bad, vagyis Nem is volt olyan rossz - mondtam unokaöcsémnek Az acélember végén, bár az igaz, hogy a film alatt gyakran élcelődtem azzal, hogy micsoda bergmani magasságokban szarnyal Zack Snyder mozija.

Egész ötletesen értelmezték újra a jól ismert Superman-karaktert, az ellenfelei, legalábbis Zod tábornok, sem annyira papírmasé figurák, mint vártam.
Jó lett volna, ha a film emberi pillanatai nem csak arról szólnak, hogy előkészítsék a maratoni törés-zúzást, ami a játékidő minimum felét kiteszi, de azért egész nézhető maradt a DC első komolyabb dobása a Marvel ellen indított - amúgy vesztes - háborúban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése