Nem egy térdcsapkodós vígjáték, de rendkívül kedves, kissé talán naiv, de igazi randifilm, ami 65 év távlatából is "működik", ill. élvezhető. Érdekesség, hogy a néző kvázi jogosan ítélheti el a Gregory Peck által játszott újságírót, hogy csak kihasználja az inkognitóban lévő Ann hercegnőt, ám ne feledjük el, hogy a lány sem árulja el, valójában kicsoda.
Amúgy meg a dramaturgia ezen alapvetése végig képes fenntartani a feszültséget, a kémia is kiváló a két színész között, Audrey Hepburn pedig már itt, karrierje elején is annyi tehetséget, eleganciát és bájt mutatott föl, ami nem sok színésznőről mondható el. Róma meg hát... az Róma. :)
Spoiler! Hagyományos értelemben nincsen happy end, ám mégis megkönnyezhető az, hogy Joe és Ann annyira megszereti a másikat, hogy képesek elengedni egymást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése