2018. július 28., szombat

Bilal

Miközben egyeduralkodóak a Pixar és a Disney rajzfilmjei (jó, tudom, egy cég...), hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy hasonló alkotások Hollywoodon kívül is készülnek, céljuk pedig nem kizárólag a profitorientált szórakoztatás.
Be kell valljam, (általában) élvezek nem amerikai produkciókat nézni, mert annyira mások, mint az álomgyári termékek, és erre az Egyesült Arab Emírségekben készült Bilal is kiváló példa.

Bilal ibn Rabah i.sz. 580 és 640 között élt, Mohamed próféta követője, a kialakuló iszlám vallás egyik korai képviselője volt, és szép hangjának köszönhetően ő lett az első müezzin is.
Mekkában született, gyerekként került rabszolgaságba, a film pedig annak történetét meséli el, hogyan formálódott a cseperedő fiatalember elméje az új vallás fényében, hogyan rázta le magáról ennek köszönhetően a rabszolgaság láncait és kezdett el harcolni az elnyomó zsarnokság ellen, miközben hozzájárult az iszlám terjesztéséhez.

Fontos megjegyezni, hogy az iszlámról mint vallásról kevés szó esik (tehát nem akarják a nézőt "megtéríteni"), a történet ehelyett végig a főhősre koncentrál, ezért aztán lényegében nincs különbség egy akármilyen Mózes-, Jézus-, vagy akár Buddha-sztorihoz képest; örök érvényű, történelmi gyökerű tanmeséről van szó, ami az arab világon kívül is képes megtalálni a nézőit.

Az alapkonfliktus, a cselekmény, a fordulatok és a személyiségfejlődés ismerős lehet az amerikai rajzfilmekből (pl. Egyiptom hercege), a komputeranimáció minősége csont nélkül hozza a Pixar szintjét (tyű, azok a csatajelenetek!), szóval Khurram H. Alavi és Ayman Jamal mozija tényleg minden tekintetben képes felvenni a versenyt egy akármilyen nyugati alkotással.

Érdekesség, hogy a film nem arab, hanem angol nyelven készült, a szinkronszínészek között pedig ismert nevek is megtalálhatók, pl. Adewale Akinnuoye-Agbaje, vagy Ian McShane.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése