2015. március 22., vasárnap

Star Wars - Gazfickók

Ha azt mondom: Timothy Zahn, akkor a legtöbb Star Wars-rajongó biztosan elégedetten csettint a nyelvével, hiszen nevezett úriember tollából származik a SW írott univerzumának egyik legjobb sorozata, a Thrawn-trilógia.
A szerző 2013-ban megjelent regénye nem sokkal a Csillagok háborúja eseményei után játszódik, szereplői pedig a sokak által talán leginkább kedvelt alakok: válogatott csibészek, élükön természetesen a galaxis legvagányabb kalandorával, Han Solóval.

A történet:
Röviddel a Yavini csata után Han Solo megint a saját útját járja. Legfőbb vágya, hogy felhajtson valami munkát, ami pénzt hoz, mégpedig sok pénzt, ugyanis hatalmas adóssága van Jabba felé, és a hutt gengszter köztudottan nem az a türelmes fajta.
Solo és Csubi éppen a Wukkaron próbálja elkerülni Jabba behajtóit, amikor megkörnyékezi őket egy Eanjer nevű férfi, és megbízást kínál számukra; el kell lopniuk a Fekete Nap szektorfőnökének, Avrak Villachornak a páncélszekrényéből egy halom adatkártyát, melyek összértéke meghaladja a 160 millió kreditet. Solo a fenntartásai ellenére is összeszed egy profikból álló csapatot, ám nem tudja, hogy a bolygón tartózkodik a Birodalmi Hírszerzés egy különleges ügynöke is, aki a háttérből kíséri figyelemmel az akciót.

Solo's Eleven
Aki olyan régóta (1992) olvassa a Star Wars-regényeket, mint én, biztosan értékelni fogja ezt a hasonlatot. A Gazfickók több momentumában megidézi a klasszikus és a remake Ocean's eleven-filmeket, és bár a szereplők nem kaszinókat készülnek kirabolni, a betörés a hírhedt bűnszervezet szektorfőnökének erődszerű kastélyába nem kevésbé kockázatos vállalkozás, annál is inkább, mert az alapos tervezés és előkészületek ellenére is a csapat bármelyik tagja simán ott hagyhatja a fogát - hiszen a Fekete Nap nem viccel, és akkor még nagyon enyhén fogalmaztam.
A sok szereplő között több régi ismerőssel találkozhatunk, így például Kell Tainerrel, a Lidérc osztag leendő tagjával, a fotografikus memóriájú Winterrel, Leia hercegnő közeli bizalmasával, és persze a szerencsejátékos Landóval, a Felhőváros jövőbeli kormányzó bárójával.
Rajtuk kívül a csapat tagja még egy bűvész-zsebmetsző, egy hajótolvaj, egy betörő ikerpár, és egy számítógép-specialista. Minő meglepetés: a megbízóval együtt éppen tizenegyen vannak.
A cselekmény folyamatos feszültséget teremt, hiszen Han embereinek állandóan egy lépéssel Villachor előtt kell járnia ahhoz, hogy sikeresen végrehajtsák a küldetésüket, alapjaiban megnehezíti viszont a dolgukat a Fekete Nap egyik vigójának feltűnése, aki ráadásul falleen, és a feromonjaival bármilyen értelmes teremtményt képes a befolyása alá vonni.

Nem tudom, "mennyire Star Wars" ez a történet, ugyanis Zahn szinte az összes jellegzetességet elhagyta, de legalábbis radikálisan lecsökkentette, így tehát nincsenek nagy űrcsaták, fénykardpárbaj, sem jedik, sem sithek, a központi történetszál pedig meglehetősen egyszerű, ahhoz képest legalábbis, mint sok más SW-regényben, melyekben pl. egy galaktikus méretű fenyegetés elhárítása, az Erő egyensúlyának helyreállítása, vagy egy új birodalmi szuperfegyver megsemmisítése a cél.
Igaz, azért valamilyen szinten mégis megjelennek a tipikus SW-os elemek, így tehát Zerbának van egy ki tudja, honnan szerzett fénykardja, ami viszont a zsugorodó pengéje miatt inkább csak fénytőr, akad legalább egy komolyabb lövöldözés, a birodalmi ügynök csillagrombolón utazik a Wukkarra stb., mindezekkel együtt azonban a történet nyugodtan játszódhatna akármilyen fantáziavilágban, a Star Warsos háttér nem "alapkövetelmény" - ugyanakkor viszont logikus kapocs A Birodalom visszavág felé, megmagyaráz néhány dolgot a két film között (pl. miért tartott Han Lando haragjától, amikor találkoztak a Bespinen).
Noha a könyv címlapja erősen ezt sugallja, Han, Csubi és Lando nem annyira fő-, inkább mellékszereplők; bár ugyanúgy megkapják a maguk 15 percét, mint a többiek, de szerencsére nem nyomják el őket, sem egymást, így az összes karakter egyenlő mértékű "játékidőt" kap.
Az sem probléma, ha valaki esetleg nem olvasta a kronológiailag később játszódó regényeket, és így most találkozik először néhány figurával, mert Zahn a sokszereplős történet ellenére is mindannyiukat kidolgozta legalább valamilyen egyedi karakterjellemző szintjén (pl. Zerba ruhatrükkjei, az ikrek nagyban különböző személyisége, Dozer kétségei egy falleennel való találkozás után stb.).
A magyar fordítás megint Szente Mihály munkája. A színvonal a "szokásos", vagyis nagyon jó. Összesen talán kettő-három betűhibát vettem észre, ugyanakkor egy logikai baki nem tudta elkerülni a figyelmemet:
  • a 78. oldalon a csapat tagjai megfigyelés alatt tartják Villachor embereit, akiket Landóék siklóból követnek, eközben a többiekkel rádión tartják a kapcsolatot. Csubakka javaslatára lejjebb húzzák a fejüket, hogy nehogy észrevegyék őket, itt van egy olyan mondat, hogy "- Jó ötlet - értett egyet vele Han, azzal lejjebb csúszott az ülésén (...)", ezt viszont igazából Lando mondja, nem pedig Solo, mert a csempész ekkor egy másik járműben van.

Szórakoztató, átlagosan jó regény a Gazfickók, ami számottevő újdonsággal nem szolgál ugyan, de mindenképp színesíti az eddigi Star Warsos ismereteinket. 
Az Ocean's-filmek mellett a Közönséges bűnözőket is fel lehet fedezni a cselekményben - és nem csak a hasonló címlap-grafika miatt, de a legutolsó jelenetben itt is van egy abszolút kiszámíthatatlan és váratlan fordulat, ami egészen új megvilágításba helyezi az egész történetet. Timothy Zahn akkor is remek író, amikor kevésbé "erőlteti meg magát".

2 megjegyzés:

  1. Kedves Gyuri!

    Én is nem rég fejeztem be. Sztem nagyon izgalmas, vicces, az új szereplőket hamar megkedveltem, a vége vmi brutális lett, nem jutok szóhoz. Zahn zseniális! Direkt írta meg ilyenre, hogy hasonlítson az Ocean's 11-re. (Amúgy sztem a regény simán jobb.) Mivel a Gazfickók karaktereinek többsége itt jelent meg először, ezért akár legelső Zahn regénynek is ideális, sőt legelső Star Wars könyvként is megállja a helyét.

    Észrevettem egy elírást, de eszem ágában sincs kötözködni: "így tehát Zorbának van egy ki tudja, honnan szerzett" e-vel ,Zerba, Zorba egy idegesítő hutt a legrosszabb, SW logóval ellátott könyvsorozatban:)

    A regényhez két novella is kapcsolódik: a rövidebb Heist után játszódik a Winner Lose All, melyet a regény követ. Lefordítottam a Heist c. novellát, mivel nem tartalmaz spoilereket a regényből, így előtte vagy utána is el lehet olvasni itt: http://goo.gl/G91EIR

    Remélem, hogy Szente Mihály olvassa ezt a megjegyzést mert akkor talán tudna válaszolni az alábbiakra:

    "- A főnök egy vén undibundi – válaszolta megvetően Folx. – Ezek a főnökök mind ugyanolyanok…
    […]
    - Te is egy vén undibundi vagy – felelte vigyorogva Folx.
    - Lehet – mondta aprókat bólogatva Wolv -, de egy undibundi akor lesz vén undibundi, ha okosan viselkedik!"
    218. oldal, 12. fejezet – Gazfickók (Szukits, 2015)

    Az angol verzióban ugnaught szerepel az undibundi helyett, A Birodalom visszavágban volt először undibundi az ugnaught. Sztem ez egy easter-egg Szente Mihály részéről, egy kikacsintás a régi fordítások felé.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaja, ideális, ha valaki ezzel a regénnyel ismerkedik meg Zahn stílusával. :)

      Kötözködj csak, így veszem én is észre a hibákat. :) Köszi, javítottam.

      Szerintem Mihály a folyamatosság és következetesség kedvéért használta az "undibundi" szót, de majd hátha ő megmondja, tényleg így volt-e. :)

      Törlés