The Salvation

Mads Mikkelsen volt már görög harcos, igazságtalanul megvádolt pedofil, kannibál, szóval itt volt az ideje, hogy cowboy is legyen. Egészen pontosan dán cowboy, mert így meg lehet magyarázni az akcentusát, minden más azonban pontosan olyan, mint egy akármilyen westernben, vagyis lovaglás, pisztolypárbajok, gonosz bandita, rettegésben tartott kisváros...

Ami azt illeti, nem is biztos, hogy a történet feltétlenül indokolná a vadnyugati környezetet, ártani mindenesetre nem árt, a mondanivaló szempontjából meg nincs is akkora jelentősége.

A történet:

A porosz-osztrák-dán háborút követően a dán Jon és fivére Amerikába mennek szerencsét próbálni. Hét kemény év alatt a két volt katonának sikerül vennie egy kis földet, ahol házat építenek, szerény megélhetéshez jutnak, és ekkor látja Jon elérkezettnek az időt, hogy a családja is csatlakozzon hozzá. Felesége és kisfia meg is érkezik az Újvilágba, ám miközben otthonuk felé kocsiznak, két férfi rájuk támad, Jont kidobják a járműből, feleségét és fiát pedig brutálisan megölik.

Jon végez a tettesekkel, ám nem tudja, hogy egyikük a helyi bandafőnök öccse volt. Delarue bosszút esküszik, és embereivel elkapják a dánt, aki viszont testvére segítségével kiszabadul, ám később Petert is megölik, így Jon végleg egyedül marad, ez után pedig már csak egyetlen célja van: leszámolni azzal, aki tönkretette az életét.

Mikkelsen, a cowboy

Érdekes napjaink egyik legismertebb dán színészét egy ennyire nem skandináv témájú filmben látni. Nem állítom, hogy a The Salvation felérne egy jobb, amerikai westernnel, de azért egész tisztességésen elkészítették az alkotók, és különben is, a legjobb vadnyugati filmek közül sokat nem is amerikai, hanem európai csinált (Sergio Leone).

Mikkelsen jellegzetes arcberendezése amúgy tökéletes választás ehhez a karakterhez, hiszen nem csupán szenvedő fejet tud vágni, de nagyon csúnya nézésekre is képes, bár Jon karaktere nem igényel annyira kifinomult színészi képességeket, inkább csak amolyan helyzetgyakorlatról beszélhetünk, igaz, a jobb fajtából. A figurák amúgy is eléggé egyértelműek, a közöttük lévő viszonyok is világosak, ezért aztán - némi túlzással - szinte mindegy, kik a színészek; a gonosz nagyon gonosz, a főhős pedig rezzenéstelen arccal végez vele.

A bosszú angyala

Embert ölni nem szép dolog, nem is véletlenül bünteti a törvény, ám egy bosszúfilmben a főszereplő felülemelkedik az írott törvényeken, és erkölcsi szabályok szerint jár el, azok pedig gyakran felülírják a BTK-t. Jon motivációja tiszta, ő lesz az igazság eszköze, akit nem köt a jog, sem a törvények, mert azok általában nem alkalmasak az igazság kiderítésére és helyreállítására.

Ha innen nézzük, akkor a westernkörnyezet nem annyira indokolt, hiszen az alapcselekmény akármilyen helyszínen és korban játszódhatna, ráadásul Charles Bronson és a Bosszúvágy már évtizedekkel ezelőtt lerakta a műfaj alapjait, de persze a bosszú motivuma ennél sokkal régebbi, több ezer éves dramaturgiai eszköz.

Nyilván egy ilyen figurát alaposan is ki lehet dolgozni, árnyalt karakterábrázolás útján képes megjelenni egy jó színész interpretálásában, ám a rendezők ennek nem mindig látják szükségét, mert a bosszú kivitelezésének folyamata, annak bemutatása érdekesebb (legalábbis a nézők szerint). Ez most is így van, ezért Jon nem sokban különbözik a hasonló alakoktól, ő is egy mély hangú, az élet által alaposan megtaposott exkatona, aki új életet akart kezdeni, de ehelyett mindent elveszít (lásd még a Marvel-képregények Megtorlóját és az abból készült filmeket.).

Western a skandinávok szerint

A dánok nagyon szépen felmondták a házi feladatot, az összes vadnyugati jellemzőt elsütötték, és a dolog működik is, ráadásul némi aktuálpolitikai felhangot is sikerült belecsempészniük a történetbe (gyakorlatilag minden az olajért történik), viszont azon túl, hogy a főszereplő dán, semmilyen újdonsággal vagy eredetiséggel nem találkozunk. Ez persze nem baj, mert a szereplők simán elviszik a hátukon a produkciót, és a viszonylag egyszerű történet sem indokol sokkal többet annál, mint amit kapunk.

Átlagos izgalom, átlagos fordulatok, átlagos végkifejlet.

Így készült, színészek és konklúzió:

A technikai megvalósítás "nagyon európai", pl. sok a szép kameramozgás, ami ebben az esetben nem biztos, hogy túl nyerő, mert egy kicsit kizökkentik a nézőt a történetből. Egy ilyen film esetében a szépség talán másodlagos, inkább jó képekre van szükség, de ne aggódjunk, mert azokból is akad azért bőven.

Az ehhez hasonló mozikra jellemzően most is aranybarnás a színvilág, de vannak egész érdekesre fényelt képsorok is, viszont a vágás néhol túl "iskolás"; szabályosan bemutatja ugyan az eseményeket, de kevésbé "mesélő".

A zene főleg ambientes, akusztikus gitármuzsika, ami hangulatos ugyan, de nem egy esetben túl nyilvánvaló helyen csendül fel, vagyis direkt ott, ahol fokozni kell az érzelmi hatást, pl. amikor Jon meglátja a fivére holttestét stb.

Szerintem erősebbek lettek volna ezek a jelenetek zene nélkül, szimpla atmoszférával; köszönöm, de magamtól is el tudom dönteni, mikor kell együttérezni a szereplővel.

Akadnak vizuális effektusok is, főleg különféle tüzek és füstök; ezeken eléggé látszik, hogy utólag kerültek a képre, mert kissé természetellenes a mozgásuk.

A színészek átlagosak, jól hozzák a karaktereiket, de egyikük sem feszül meg a fene nagy tenni akarástól, inkább a rutinjukra hagyatkoznak, ami éppen elég is mindenki részéről.

Mikkelsenen kívül látható még Mikael Persbrandt és Jeffrey Dean Morgan (mindketten jobbára dörmögnek és szúrósan néznek), Jonathan Pryce (színészileg ő a legjobb), és Eva Green, akinek egyetlen betűnyi szövege nincsen, ehelyett az arcával játszik, és egy jelenetben megcsodálhatjuk a dekoltázsát is.

Hogy épp ők a szereplők, nem sokat számít, nagyjából bárki más el tudta volna játszani ezeket a figurákat.

Nézhető, nem túl mozgalmas, de rendesen elkészített film a The Salvation, ami némileg különbözik a megszokott westernektől, bár ez inkább a külsőségekre vonatkozik, míg a történetet szokványosnak lehet nevezni.

Mikkelsen kihúzhat egy újabb karaktert, amit korábban még nem játszott el, aztán mehet vissza a Hannibal forgatására.