A majmok bolygója - Forradalom

A majmok bolygója - Lázadás sikerét sokan meglepőnek tartották 2011-ben, hiszen Tim Burton korábbi próbálkozása nem sült el túl jól, ahhoz képest viszont a franchise újraindítása nem csupán üzletileg bizonyult kiváló döntésnek, de szerencsére az alkotók sem elégedtek meg csupán azzal, hogy lefújják a port egy moziklasszikusról, és lélek nélküli, üres remake-et készítsenek belőle, ehelyett derekasan odatették magukat a történet terén is - hogy az elképesztő digitális trükköket már ne is említsem. A folytatás egy kicsivel elmarad ugyan elődjétől, ám sok okunk így sincs a panaszra.

A történet:

Tíz évvel járunk az előző film eseményei után. A laborból kiszabadult vírus végigsörpört a bolygón, és elpusztította az emberiség nagy részét; a szökött majmok időközben saját közösséget építettek ki. Egy nap néhány ember érkezik a San Francisco melletti erdőbe, hogy felmérjék az ott található vízerőmű állapotát, mellyel áramot szolgáltathatnának a városban tengődő maroknyi túlélőnek, ám szembetalálják magukat Cézárral és népével, akik eleinte hallani sem akarnak az emberek tervéről, később azonban hajlandóak segíteni - a kölcsönös bizalom által biztosítva a békés egymás mellett élést. Koba, a majmok egyike nem ért egyet a vezér döntésével, amikor pedig megtudja, hogy az emberek birtokában nagy mennyiségű fegyver található, saját kezébe veszi az irányítást.

Némi visszalépés a Lázadáshoz képest

Azért írtam a bevezetőben, hogy a történet kissé elmarad az elődjétől, mert a Forradalomban kevesebb a Lázadásra jellemző, elgondolkodtató, eredeti ötlet, helyette inkább egy átlagos, szokványosabb történetet kapunk, amelyet akár kiszámíthatónak is lehetne nevezni a már sokszor látott konfliktusaival, karaktereivel és fordulataival. Erre szokás azt mondani, hogy az írók biztosra mentek, ám gyorsan hozzá kell tenni azt is, hogy mindezt magas színvonalon tették, tehát az a bizonyos "visszalépés" közel sem akkora, a film legalábbis nem látja nagy kárát, mert hangulatát, feszültségét és tempóját tekintve abszolút hozza az előző produkciót, ám még arra is rá tud tenni néhány lapáttal - ahogy az egy nagy, hollywoodi folytatástól elvárható.

Mondanivaló és karakterek:

Természetesen most is akadnak gondolkodásra késztető morális tételek, melyek az egyes figurák motivációjában és viselkedésében nyilvánulnak meg. Világos és érthető, hogy ki mit és miért csinál, és persze az is egyértelmű, hogy különféle emberi ideálok kerülnek megmérettetésre, pl. bizalom, béke, felelősség stb.

Az emberek - és a majmok - alapvetően békés (?) lények, és nem akarják bántani egymást, csak annyit szeretnének, hogy az egyik hagyja békén a másikat, ám a természetnek és ösztönöknek olykor nem lehet parancsolni, a józan észt sokszor háttérbe szoríthatja az elkeseredettség és a düh; a múlt démonai pedig néha végleg a sötét oldalra taszíthatják az egyént.

Koba tettei - bár nyilvánvaló rossz szándék vezérli őket - valahol érthetőek, sőt a bosszúvágya erkölcsileg még jogosnak is tekinthető, ám ott van a másik véglet, vagyis a Cézár által képviselt jövő (lásd az újszülött kölykét, mint szimbólumot), ami veszélybe kerül az által, ha egy kvázi önös érdek miatt konfliktus alakul ki az emberekkel - akik szintén (túl)élni akarnak, csak bennük még rendkívüli félelem is van, amit a civilizáció összeomlása okozott, ezzel elveszítve a saját tökéletességükbe és sebezhetetlenségükbe vetett hitüket.

Más esetben talán Cézár támogatná is Kobát, ám vezetőként muszáj a "magasabb" jót szem előtt tartania, hiszen az egész közösségért vállalt felelősséget azzal, hogy az élükre állt.

Ki utánoz kit?

Hasonló a helyzet Malcolmmal, aki Cézárhoz hasonlóan szintén a saját népét és annak erkölcsi "összességét" képviseli. Neki is figyelembe kell vennie a személyes, de a nagyobb léptékű érdekeket; előbbi nála is a családjának megóvása, utóbbi pedig a majmokkal való háború elkerülése.

Békeszeretet ide vagy oda, minden közösségben vannak forrófejűek, akik félelemből vagy rosszindulatból végzetes lépésre szánják el magukat, és ez jelen esetben sincs másképp, a következmények pedig beláthatatlanok.

Effekt-orgia

A látvány ugyanolyan pazar, mint az előző filmben. A digitális szereplők olyannyira élethűek, hogy csupán néhány részlet árulkodik arról, hogy nem valódi alakokat, hanem CGI-t látunk.

Az utópisztikus, növények által beszőtt San Francisco hasonlóan torokszorító, mint a Legenda vagyok New Yorkja, a tömegjelenetek félelmetesek, ám a látvány - nagyon helyesen - nem esik túlzásokba, vagyis nincsenek direkt a lenyűgözésre irányuló jelenetek, mert a sztori ugyanolyan fontos, mint a vizuális effektusok, utóbbi nem kerekedik felül előbbin (amely hibába rengeteg film beleesik).

Jók a szereplők és a kivitelezés is

A szereplők jól-jobban teljesítenek. Jason Clarke talán még nem akkora név, hogy egyedül elvigyen a hátán egy ekkora filmet, ám alakítása így is kifogástalan, ahogy azt máskor is láttuk már tőle.

Az emberi szereplők közül természetesen Gary Oldman brillírozik leginkább, és bár a karaktere átlagosnak mondható, ismét megmutatja, hogy nem véletlenül tartják napjaink egyik legjobb színészének.

Mindenképp meg kell említeni a megint csak zseniális Andy Serkist, aki igazán megérdemelne már valamilyen rangos díjat, mert nélküle Cézár tényleg csak pixelek halmaza lenne, így viszont a hús-vér színészek egyenrangú társa, többüket "le is játszva" a vászonról.

Ki kell emelnem még a Kobát alakító Toby Kebbellt, valamint Karin Konovalt, aki az orangutánt, Maurice-t játssza (aki egyébként szerintem a legjobban sikerült digitális majom a loncsos szőrével, és bőrlebernyegeivel).

Az operatőri munka és a zene átlagosan jó, előbbi sokszor kékes-fakó színvilággal operál, míg utóbbi a kulcsjelenetekben baljósan lüketető hangokkal.

Konklúzió:

Abszolút méltó folytatás A majmok bolygója - Forradalom; logikus és korrekt továbbvitele a reboot-történetszálnak, ráadásul nem is lőtt el minden puskaport, bőven van benne lehetőség további filmekhez, hiszen a majmok és emberek közötti harc csak ez után fog kezdődni, azt pedig mind tudjuk, ki lesz a győztes. És különben is, messze vagyunk még Taylorék megérkezésétől.