Így készült az Aliens – A bolygó neve: Halál

Ridley Scott műfajteremtő alkotásának folytatására egészen 1986-ig kellett várni, amikor A terminátor sikerét követően James Cameronra esett a producerek választása. Míg Scott elsődleges rendezői módszere az indirekt félelemkeltés volt, addig Cameron pörgős akciófilmet készített, amelyben már nem egy, de egy egész csapat idegen szerepelt. A rendező továbbgondolta a xenomorfok „társadalmát” is, amely leginkább egy rovarkolóniához hasonló, melyben vannak dolgozók és harcosok, a hierarchia csúcsán pedig egy Királynő áll, amely összetartja a kolóniát és gondoskodik az utódokról.

Így készült az Alien – A nyolcadik utas: a Halál

Magasak, feketék, nincs szemük, de van királynőjük, kettős állkapcsukból savas trutymót köpködnek, és ha az ember nyakába ugranak, az igencsak árt az egészségnek. Nyáron mutatják be a legújabb Alien-filmet – Prometheus címmel –, így ennek apropójából tekintsük át a vicsorgó idegenek történetét, amely létrehozta és új alapokra helyezte a sci-fi-horror és a sci-fi-akció műfaját.

Eddig összesen hat élőszereplős, egészestés mozifilm készült, amelyben a savasvérű idegenek szerepeltek, ezekből azonban csak négy az, ami „valódi” Alien-filmnek tekinthető, míg a másik kettő ún. crossover (AvP és AvPR - ezekről később).

Interjú Hegedüs Péterrel, Az én Amerikám rendezőjével

Miért érezted fontosnak, hogy elkészítsd a filmet?
Amerika kulcsszerepet játszik a világban, és úgy gondoltam, nem csak nekem van ez a „szeretem-gyűlölöm” kapcsolatom vele. A barátaim közül is sokan, de általában emberek milliói érzik úgy, hogy bár Amerika részben tesz sok jót, de ugyanakkor negatív hatással is van a világra. Épp akkor kezdtem el a munkát, amikor George W. Bush „uralta” Amerikát és a világot, és erről akartam mondani valamit.

Az én Amerikám

Az Ausztráliában élő Hegedüs Péter nevét 1999-ben ismerhette meg a szélesebb hazai közönség, amikor dokumentumfilmet készített nagyapjáról, az egykori miniszterelnökről, aki 1956-ban aláírta a szovjet csapatok bevonulását engedélyező dokumentumot. Ezt az Örökség – Egy halász története követte 2003-ban, ami a tiszai ciánszennyezésről szólt. Legújabb filmjében Amerikát veszi górcső alá, és annak jár utána, milyen hatással van az első számú szuperhatalom a világra és annak lakóira.

Csizmás, a kandúr

Macskatus(a)

Gyermekkorunk legszebb meséi között kiemelkedő helyen szerepelnek a Grimm-testvérek történetei, melyeknek egyik legbájosabb főszereplője a furfangos Csizmás Kandúr, aki az eredeti mesében kisemmizett gazdáját segíti ki a nehézségekből. Jacob és Wilhelm Grimm cicusa világszerte számos mese- és rajzfilmfeldolgozást élt meg, 2004-ben pedig feltűnt a Shrek második részében is, ahol igencsak átdolgozott és újraértelmezett karaktert kapott – sokunk nem kis örömére.