2024. szeptember 7., szombat

Újra Budapesti Klasszikus Film Maraton!


Idén hetedik alkalommal, szeptember 17-22. között rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, melynek során hat helyszínen több tucat filmet vetítenek, köztük hazai és nemzetközi filmtörténeti alkotásokkal. A Maraton díszvendége Wim Wenders, és reflektorfénybe kerülnek a 110 éves magyar animáció remekei is. A rendezvény alkalmából a fesztivál vezetőjével, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával, Ráduly Györggyel beszélgettem.



- Kérem, mutassa be a Filmarchívumot!

- A filmtörténet hajnalától kezdve felmerült a filmek megőrzésének kérdése, de amíg a film csupán szórakoztatóipari terméknek számított, senki nem gondolt arra igazán, hogy a filmeket hosszú távon meg kell őrizni. Ez az igény később alakult ki, amikor rájöttek arra, hogy kortörténeti dokumentumok készülnek; filmhíradók, utcán készített képek, életképek és természetesen a játékfilmek is hordoznak olyan információkat, melyek bemutatnak egy kort, illetve egy idő után művészi alkotásokká is váltak.

A Magyar Filmarchívum 1957-es létrehozása többek között Balázs Bélának köszönhető, de a legtöbbet ennek érdekében Lajta Andor (újságíró, filmtörténész) tette. A Filmarchívum alapítása óta töretlenül végzi a munkáját, ami a magyar filmek hosszú távú és szakszerű megőrzése, és persze azok folyamatos bemutatása. Nagyon komoly hazai és nemzetközi gyűjteményünk van; minden filmet folyamatosan feldolgozunk, filmtörténeti kutatásokat végzünk, próbáljuk a magyar és a nemzetközi közönség elé tárni a magyar filmművészet és a magyar filmtörténet különböző időszakait és alkotóit.

- Hogyan került Ön a Filmarchívum élére?

- Egerben nőttem fel, édesapámmal sokat jártunk moziba, rengeteg filmet láttam, tehát idővel széles körű filmes alapismeretet szereztem. Később közgazdasági tanulmányokat folytattam Magyarországon, aztán Franciaországban, ahol vállalatvezetési ismeretekből diplomáztam. Először ilyen területen dolgoztam, aztán egy francia filmprodukciós és filmforgalmazó vállalathoz kerültem, ami magyarul és franciául beszélő munkatársakat keresett, mert magyar filmek forgalmazásával szeretett volna foglalkozni. 2004-2005-ben járunk, ez volt a DVD-korszak aranykora. A vállalat vezetője, Simon Sándor, aki amúgy nagyon kedves barátom, gondolta azt, hogy a magyar filmklasszikusok bemutatása fontos feladat. A magyar filmkultúra fenntartása volt a célja, ezért úgy döntött, hogy megpróbálja Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Mészáros Márta, Szabó István filmjeit a francia piacon, DVD-formátumban értékesíteni.

Amikor 2011-12-ben a gazdasági világválság begyűrűzött Franciaországba, profilváltásra volt szükségünk, ezért visszatértünk a digitálisan restaurált magyar filmklasszikusok újra bemutatásához, ami abban csúcsosodott ki, hogy 2015-ben Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjét bemutattuk a Cannes-i fesztiválon. A következő évben Makk Károly Szerelem című filmjével voltunk Cannes-ban, ahol találkoztam a Filmalap akkori vezetőivel, Havas Ágnessel és Andy Vajnával, akik szóba hozták, hogy a Filmalap átvenné a Filmarchívum gondozását. Felkértek, hogy írjak egy koncepciót arról, hogyan kerülhetne fel a Filmarchívum és a magyar filmörökség a hazai és európai térképre. Amikor végül felajánlották, hogy ezt a projektet menedzseljem is, nagy örömmel vállaltam el.

Amikor a Filmarchívumot átvettük, rettenetesen rossz állapotban volt; a főépület, a raktárak… A megőrzési körülmények sem voltak modernek, de ez nem jelenti azt, hogy a filmtekercsek olyan károsodást szenvedtek volna, ami jóvátehetetlen lett volna, de az biztos, hogy az utolsó órában jártunk. 2017 arról szólt, hogy megnézzük, melyek azok a filmek, amik olyan állapotban vannak, hogy azonnali digitalizálásra szorulnak. Ilyen volt a Körhinta, a Valahol Európában, az Édes Anna, ahol már szinte kezdett leválni az emulzió a filmszalagról, tehát félő volt, hogy elveszik a film. Akkor elindult a magyar filmörökség digitális restaurálási programja; hét év alatt pedig 220 magyar játékfilmet sikerült teljeskörűen digitalizálni és restaurálni.

- Ez az archívum teljes állományának hány százaléka?

- Körülbelül tíz. Ez nagyon időigényes feladat. Az a kapacitás és infrastruktúra, amivel rendelkezünk, ma már az európai top5-be helyezi a Nemzeti Filmintézet filmarchívumát, és ez évi 20-25 film teljes körű restaurálását teszi lehetővé. Attól függ, milyen állapotúak ezek a filmek, hiszen nyilván egy ‘80-as években készült film restaurálása nem ad annyi feladatot, mint egy 1930-as, netán a ‘20-as vagy ‘10-es évekből származó. Tehát az első hét év arról szólt, hogy bomlásnak indult némafilmeket, harmincas évekbeli filmeket, negyvenes-ötvenes évekbeli filmeket mentsünk. Ha túllendülünk azon a kritikus ponton, amikor a nagyon rossz állapotú filmeket megjavítottuk, valószínűleg felgyorsul a restaurálás tempója, de természetesen nem csak játékfilmeket digitalizálunk, hanem filmhíradókat, dokumentumfilmeket, intézményi filmeket, tehát több tízezres száma van azoknak a filmeknek, amiket valamilyen módon felújítottunk.

- Hogyan történik egy film restaurálása?

- Van egy előkészítési folyamat, aminek első lépése a fizikai bevizsgálás. Nem fűzhetünk fel egy filmet a szkennerre fizikai korrekciók, javítások nélkül, hiszen a filmszalag megsérülhet, a gépet is károsíthatja pl. egy beszakadás. A fizikai bevizsgáláskor határozzuk meg azt is, milyen restaurálási feladatok várnak a filmlabor munkatársaira. Ha az előkészítés megvan, akkor a digitalizáló berendezés nagy felbontású képet készít minden egyes filmkockáról, ezután a beszkennelt filmanyag átkerül a filmlaborba, ahol számítógépeken minden egyes képkockát korrektúráznak, javítanak, eltávolítanak róluk koszokat, sérüléseket.


Van egy automatizált része a dolognak, de a nagy részét általában kézi munkával kell végezni, hiszen a különböző szoftverek hajlamosak arra, hogy leszedjenek olyan, kosznak vélt dolgokat is, amik nem azok, pl. egy repülő labdát vagy egy felrebbenő madarat, amiket a mesterséges intelligencia nem mindig tud megkülönböztetni. Szóval az emberi kéz és az emberi szem nélkülözhetetlen ebben a munkában.


Ez után jön a művészi része a feladatnak, amikor operatőrök segítségével újra beállítjuk a filmeknek az eredetihez legközelebb álló fényvilágát, de ilyenkor történik a hangrestaurálás is, amikor a digitalizált hangot megpróbáljuk a lehető legjobb módon feljavítani.

A ‘30-as évekből jócskán vannak olyan filmalkotások, ahol nagyon-nagyon problémásak a hangok. Bizonyára mindenkinek megvan az emlékeiben a Kabos-filmeknek a jellegzetesen zajos, sercegő audióvilága. Érdekes módon az utóbbi idők legsikeresebb kísérlete, hogy a hangcsíkot képként digitalizáljuk és restauráljuk, és ez adta eddig a legjobb eredményt.


- Mi a sorsa ezeknek a helyreállított filmeknek?

- Azzal, hogy ezeket a digitálisan feljavított, vetíthető minőségű kópiákat előállítjuk, ellátjuk azt a feladatot is, hogy újra elérhetővé tesszük ezeket a magyar filmkincseket, amiket mindenféle bemutatási platformra igyekszünk eljuttatni. Az a meggyőződésünk, hogy a filmeknek a nagyvásznon van a helyük, ezért megpróbáljuk őket eljuttatni a közönséghez. Inkább az art mozik foglalkoznak a filmjeinkkel, de van együttműködésünk a Nemzeti Művelődési Intézettel és a Kulturális és Innovációs Minisztériummal is, melynek köszönhetően művelődési házakban programszerűen vetítik az általunk restaurált filmeket.


Az Art Mozi Egyesülettel életre hívtunk tavaly egy programot, melynek keretében a magyar filmörökségnek az oktatási szempontból feldolgozott és elérhetővé tett állományát megpróbáljuk az art mozikon keresztül az iskolások számára elérhetővé tenni. Most már több mint 20 ezer nézőnk van, sok száz vetítéssel, és minden egyes filmhez pedagógiai segédanyagokat is készítünk, ami azt eredményezi, hogy amikor elmennek megnézni a filmeket, akkor nem kizárólag filmtörténetről beszélgetnek, hanem a közismereti tárgyakhoz próbálják illeszteni a látottakat, pl. történelem vagy irodalom óra keretében.

Ez az egyik legfontosabb tevékenységünk arra vonatkozóan, hogyan neveljük a jövő generációt arra, hogy közönsége legyen a magyar filmnek. Abból indulunk ki, hogy van egy filmes örökségünk az 1910-es évektől napjainkig, amit meg kell ismertetni. Nem szelektálunk semmilyen szempontból, hanem azt mondjuk, hogy ugyanúgy, mint a magyar irodalom nagyjait, ezt is elérhetővé kell tenni, ami azért fontos, mert ezzel a fiatalok megismerik a történelmünket, a magyar kulturális sajátosságokat, az identitásunkat. Tehát a film nagyon alkalmas arra, és ma már, amikor audiovizuális nyelven beszélnek a gyerekek, hogy értékeket közvetítsünk számukra. Szeretnénk, ha értékes filmalkotásokat látnának egészen korán és szeretnénk, ha ez kialakítana bennük egy fogyasztói igényességet a későbbiekre nézve.

- Más csatornákon is megszólítják a gyerekeket?

- A www.alapfilmek.hu oldalon már 500 magyar film került feldolgozásra, de rengeteg egyéb érdekes dolog is van, pl. fotók, díszlettervek, jelmeztervek, interjúk, érdekességek a filmgyártás körülményeiről, filmrészletek, tehát csupa olyan tartalom, amik felkelthetik az érdeklődést. Ehhez nyilván használjuk kicsit a hollywoodi magyarokat is, mert mindig érdekes, ha ezeket összekapcsoljuk.

Sokan nem tudják, hogy Steven Spielberg mind a mai napig azt mondja, hogy Kertész Mihály filmjei voltak rá a legnagyobb hatással. Vagy Martin Scorsese azért lett filmes, mert Pressburger Imre (forgatókönyvíró, filmrendező és producer) és Michael Powell (rendező) által közösen készített filmeket nézett gyerekként egy brooklyni moziban. Francis Ford Coppola saját bevallása szerint filmes példaképeinek Abel Gance-t (rendező) és Korda Sándort tartja, tehát amiről azt gondoljuk, hogy amerikai film, abba mind beszívódott a magyar tehetség. Ott vannak Új Hollywood magyar operatőrei; Zsigmond Vilmos és Kovács László, akik teljesen új filmes szemet és szemléletet vittek Amerikába, amiből kialakult az a filmes világ, ami ma Quentin Tarantino és Christopher Nolan inspirációs forrása.

Itt van előttünk az asztalon egy könyv, ami Janovics Jenőről szól. Janovics Jenő kolozsvári színházi igazgatóból lett filmproducer volt; ő kérte fel először Korda Sándort és Kertész Mihályt, hogy készítsenek filmeket. Tehát kis túlzással azt lehet mondani, hogy Hollywood bölcsője Kolozsvár. Szóval ezek nagyon fontos dolgok, ezeket el lehet mesélni, ezekkel legendákat lehet életben tartani, és a legenda mindig fontos ahhoz, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltsük.


- Amire a Budapesti Klasszikus Film Maraton is alkalmas.

- A Budapesti Klasszikus Film Maratont azért hoztuk létre 2017-ben, hogy a moziba járás szokását megpróbáljuk életben tartani, egy olyan eseményt hozzunk létre, ami nem köt kompromisszumokat azzal, hogy bemutathassunk olyan filmtörténeti alapműveket és olyan filmtörténeti ritkaságokat, amelyeket talán nem is látott soha senki, de mégis el kell mondani, hogy milyen meghatározó szerepük volt a filmtörténet alakulásában.

Elhozzuk a külföldi filmtörténetet Magyarországra, a külföldiek Magyarországra hívásával pedig megismertjük velük a magyar filmtörténetet, de ugyanúgy a hazai közönséggel is újra megismertjük a magyar filmtörténetet.

Az idei Maraton különleges eseménnyel bővült a korábbiakhoz képest, hiszen egy díjátadóra is sor kerül. Vendégül látjuk Wim Wenderst, aki az európai és tulajdonképpen a világ filmművészetének egyik legnagyobb, megkerülhetetlen alkotója, az Európai Filmakadémia egyik alapítója. A Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége minden évben átad egy díjat olyan személyiségeknek, akik hirdetik a filmmegőrzés szükségességét és aktívan tesznek is annak érdekében, hogy veszélyben lévő filmek megmentésre kerüljenek. Korábbi díjazottak pl. Martin Scorsese, Agnès Varda vagy Jean-Luc Godard, és idén úgy döntött a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége, hogy Wim Wendersnek adja ezt a díjat.

Szeptember 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban fogja átvenni a díjat, tehát igen, itt lesz személyesen, és néhány vetítésnél rövid közönségtalálkozóra is sor kerül majd, valamint egy restaurálási világpremierre is, hiszen Az erőszak vége című filmjének most készült el a restaurált kópiája, és ennek Budapest ad először bemutatási lehetőséget.



A Budapesti Klasszikus Film Maraton helyszínei: a Toldi mozi, az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Szent István tér, a Francia Intézet, az Art+ Cinema és a Budapest Music Center. A jegyek minden helyszínen egységesen 500 Ft-ba kerülnek, kivéve a BMC-ben rendezett filmkoncert, amire 3000 Ft, a szabadtéri vetítések pedig ingyenesek.

A részletes program megtekinthető a Maraton honlapján:
Budapesti Klasszikus Film Maraton 2024 - NFI


Wim Wenders videóüzenete: Wim Wenders videoüzenete





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése