Vixen

Oké, lehet, hogy a Batmenekkel kicsit mellélőtt, de az új animációs sorozattal kiköszörülte a csorbát a DC/Warner, igaz, kissé merész húzás volt egy kevésbé ismert karaktert megtenni főszereplőnek, noha Vixen többször is feltűnt például a Justice League-ben.

 

Ha Isten úgy akarja

Léteznek bizonyos - nem túl kedves, de azért valahol igaz - sztereotípiák a különféle országokkal és népekkel kapcsolatban, pl. buta amerikaiak, piás oroszok, ronda angolok, zsugori skótok, bunkó kelet-európaiak, stb. Az olaszok kapcsán sokaknak a vallásosság jut eszébe, aminek van is némi alapja, hiszen az ország lakóinak jelentős része katolikus, és nem csak "műkedvelés" szintjén. Ennek nyilván ahhoz is van köze, hogy Róma közepén székel a Vatikán, meg úgy általában az intézményesített kereszténység is e térségből indult ki még az ókori időkben.

A társadalmi jellemzők mindenkori alakulása természetesen a vallásosságot is érinti, folyamatosan ide-oda tolódik a magukat hívőnek mondó emberek száma, ám ettől még ugyanúgy a mindennapok részét képezi ez a sok száz éve meggyökeresedett hagyományrendszer - még ha idővel valószínűleg ki fog kopni, de minimum jelentősen meg fog változni.

Batman határtalanul: Féktelen ösztönök - Batman határtalanul: A szörnyek keringője - Batman: Bad Blood

Alighanem az összes valamirevaló forgatókönyvírót lefoglalják a készülő élőszereplős filmek, mert animációs téren a DC/Warner eléggé harmatosan teljesít az utóbbi időkben.

Szüleink szexuális neurózisai

Egy társadalom fejlettsége többféleképp is lemérhető, például azzal, hogyan bánik a fogyatékkal élőkkel.

A "kevésbé szalonképes" megjelenésű vagy magatartású embereket olykor megpróbálják eltüntetni a közvélemény szeme elől, hiszen nem nagyon lehet népszerűségi versenyt nyerni velük, ráadásul "furcsák", olykor különleges bánásmódot igényelnek, ezért aztán sokan nem is tudják, hogyan viselkedjenek a társaságukban.

Az átlagemberben az a kép él, hogy mindenkinek szépnek, okosnak és sikeresnek kell lennie, a média is ezt sulykolja már nagyon régóta, így aztán ha valakinek nincs személyes érintettsége, vajmi keveset tud erről a "másik" világról, amikor pedig a szex kerül szóba, még kevesebbeknek jut eszébe, hogy a nemiség nem csupán az egészségeseknek "jár", ezért ha fogyatékosok szexuális életére terelődik a szó, sokan meghökkennek, mert nem gondolták volna, hogy az "olyanoknak" is vannak vágyaik. Holott miért ne lenne?

Egy tökéletes nap

Háborús filmet sokféleképp lehet készíteni; hős-katonás-pátoszos, lásd pl. Amerikai mesterlövész vagyis arccal a Pentagon felé.

Aztán ott vannak a különféle titkos hadműveletekről szóló történetek, amikor egy - jellemzően - rebellisekből álló csapat kap egy utolsó esélyt (pl. A piszkos tizenkettő), és talán ide sorolhatók a háborús kémfilmek is, melyek főhőse egy magányos ügynök, aki az ellenség vonalai mögött próbálja teljesíteni a lehetetlen(nek tűnő) küldetését (pl. Tű a szénakazalban).
Újabban feltűntek a hiperrealista alkotások, melyekben marcona profik méla beletörődéssel próbálják túlélni a sokadik turnusukat, miközben elnéző mosollyal konstatálják a (még) lelkes zöldfülű tettrekészségét, jól tudván, hogy nemsokára ugyanolyanná válik, mint ők (pl. A bombák földjén).
És végül van a szatíra, amely viccet csinál a pusztításból, mialatt a szereplők gyakran valami magánakcióra használják a kincstári felszerelést, netán magasról tesznek az egész háborúra, és csak igyekeznek jól érezni magukat a lehetőségeikhez képest. M.A.S.H., Az arany bűvöletében, Kelly hősei, Sivatagi cápák... A spanyol Fernando León de Aranoa filmje szintén ebbe a sorba tartozik.