A Star Trek világa (17. rész)

Star Trek - A mozifilm

A Magyarországon Csillagösvény címen is ismert első Star Trek mozifilm az 1970-es évek végén – nem kis részben az azóta nagy riválissá előlépett Star Wars óriási sikerének hatására – döntött úgy a Paramount Pictures, hogy ő is egészestés, szélesvásznú filmet készít, és a tévéből megismert szereplőket átköltözteti a mozivászonra. Így készült el 1979-ben a Star Trek – A mozifilm.

Amikor egy azonosítatlan űrlény elpusztít három erős klingon hadihajót, James Kirk admirálist kérik fel az eset kivizsgálására. Kirk visszatér a felújított Enterprisera (ez egy közel 15 perces jelenet, Jerry Goldsmith fantasztikus zenéjével), és újraegyesített legénységével elindul a titokzatos V’ger nyomába, „aki” megállíthatatlanul közeledik a Föld felé.

A történet végén kiderül, hogy V’Ger nem más, mint a ’70-es években felbocsátott Voyager NASA-űrszonda, amely bejárta a Galaxist, és útja során összetalálkozott egy gépi létformával, amely azt hitte, saját fajtájabelivel van dolga.

A következő mozifilmre 1982-ig kellett várni, ez volt a Star Trek II – Khan haragja.

Az Enterprise űrhajó rutin gyakorlórepülést végez, és úgy tűnik, ezzel James Kirk admirális pályája is leáldozóban van. De Khan az TOS-ban megismert gonosz tevő visszatér. Száműzött csapata segítségével rajtaüt a Regula 1 űrállomáson, ahol a Teremtés Tervezet nevű szigorúan titkos berendezést őrzik, melyet Kirk egykori kedvese, és a soha nem látott fia fejlesztettek ki.

Khan elrabol egy föderációs hajót, és halálos csapdát állít ősi ellenségének. A film végén kiderül, hogy a Teremtés egy terraformáló eljárás, amely képes halott égitesteken életet létrehozni. Hogy megmentse az Enterprise-t, Spock az életét áldozza, de előtte még átplántálja személyiségének esszenciáját (az ún. katráját) Dr. McCoyba. Spockot az újjáéledő Genezis bolygón helyezik végső nyugalomra.

Néhány év múlva készült el a következő kaland, melyet a Spockot alakító színész, Leonard Nimoy rendezett Star Trek III – Spock nyomában címmel.

Hiába a Teremtés projekt sikere, Kirk összetört: Spock halott, Dr. McCoy pedig teljesen kifordult önmagából. Azonban Spock apjának, Sareknek a látogatása döbbenetes felfedezést hoz: Spock élő esszenciája McCoyban rejtőzik, ez a magyarázat a Doktor furcsa viselkedésére.

Hogy segítsen barátain, Kirk ellopja a leselejtezés előtt álló Enterprise-t és elindul a Genezis bolygó felé, melyet a Csillagflotta szigorú vesztegzár alá vont. Szerencsétlenségére a klingonok is tudomást szereznek a Teremtés projekt elképesztő erejéről, és tömegpusztító fegyverként akarják használni.

Megindul a versenyfutás az idővel, melynek tétje Spock és Dr. McCoy élete, de akár a galaxis sorsa is. A történet végén sikerül legyőzni a klingonokat, Spock pedig visszakapja az életét. A győzelemnek azonban rettenetes ára van: Kirk fia életét veszti a végső csatában.

Az újabb mozifilm a Star Trek IV – A hazatérés címet viseli.

Kirk és legénysége a zsákmányolt klingon űrhajóval hazafelé tart a Genezis bolygótól, amikor hívás érkezik a Csillagflottától: ismeretlen űreszköz közeledik a Föld felé, és olyan jeleket bocsát ki magából, melyek katasztrofális következményeket idéznek elő a Föld atmoszférájában. Kirkéknek sikerül megfejteni a jeleket: a hosszúszárnyú bálnák „nyelvén” szól az adás, és válaszra vár. Ám a XXIII. századra a hosszúszárnyú bálnák már kipusztultak, így egyetlen lehetőség marad: visszautazni az időben abba a korba, amikor még éltek a Földön ilyen bálnák.

Kirk és legénysége visszautazik az 1986-os San Franciscoba, ahol mosolyogtató helyzetekbe keverednek a késő XX. századi amerikaiakkal, valamint összetűzésbe az amerikai haditengerészettel, merthogy az Enterprise repülőgép-hordozó atomreaktorából óhajtanak leszívni némi energiát, hogy haza tudjanak jutni a saját korukba.

A végén sikerül szert tenniük két hosszúszárnyú bálnára és sikeresen visszatérnek a XXXIII. századba. Az űrszonda megkapja a választ a rádióadására és elvonul, a Föld pedig megmenekül. Kirkéket hősként ünneplik, de Kirköt megfosztják admirálisi rangjától és kapitánnyá nevezik ki a felújított Enterprise-ra.

1989-ben készült el a Star Trek V – A végső határ című mozi, melyet ezúttal a James Kirköt alakító színész, William Shatner rendezett.

Kirk kapitány, Spock és Dr. McCoy jól megérdemelt vakációjukat tölti a Földön: Kirk a Yosemite Nemzeti Parkban található Kapitány-sziklát ostromolja, a Doki zsörtölődik, Spockot pedig énekelni tanítják. Az idillnek azonban hamarosan vége szakad, amikor egy rejtélyes idegen megszerzi az Enterprise irányítását.

Sybok, Spock vulkáni féltestvére a galaxis közepe felé tart, hogy megfejtse az univerzum legnagyobb titkát. El akar jutni egy bolygóra, hogy találkozzon Istennel. Kirk mindent elkövet, hogy Sybokot megállítsa, de ehhez a klingonok együttműködésére is szükség van.

1991-ben készült a Star Trek VI – A nem ismert tartomány.

Az éveken át tartó háborúskodás a Föderáció és Klingon Birodalom között látszólag a vége felé közeledik; noha a béketárgyalás is szinte véletlenül kezdődik, az ősi ellenségek végre készek tárgyalóasztalhoz ülni. Az intergalaktikus béke gondolata azonban nem mindenkinek tetszik: a tárgyalás elején ismeretlenek meggyilkolják a klingon kancellárt, a klingonok pedig Kirköt teszik felelőssé.

A kapitányt és Dr. McCoyt száműzik a hírhedt klingon börtönbolygóra, ahonnan lehetetlen megszökni, Kirk és a Doktor azonban segítséget kap, és sikerül kijutniuk a földalatti börtönkomplexumból.

Elkötnek egy hajót, és a Khitomerre sietnek, ahol hamarosan kezdődik a béketárgyalás, amely talán végleg pontot tehet az emberek és klingonok közötti évszázados ellenségeskedés végére. Kiderül, hogy magas rangú Föderációs és Csillagflottás vezetők állnak a merénylet mögött, és csak Kirk lélekjelenlétének köszönhető, hogy a tárgyalás nem fullad mészárlásba.

1994-ben készült el a Star Trek – Nemzedékek, melyben James Kirk, Jean-Luc Picard kapitány és legénységük is megjelennek, egyfajta stafétabot-átadás keretében.

Évekkel a khitomeri események után a Csillagflotta az új, B-jelű Enterprise útjára bocsátását ünnepli. A három díszvendég a visszavonult Kirk kapitány, valamint Chekov és Scotty. A próbaút azonban nem a tervek szerint alakul: a hajó egy titokzatos energiafelhő útjába kerül, amely megrongálja az Enterprise-t. Kirk próbálja megmenteni a hajót, de mentőakciója közben robbanás történik, Kirk pedig kisodródik a világűrbe.

Hét évtizeddel később Jean-Luc Picard kapitány az Enterprise-D fedélzetén egy bajbajutott fizikus, Soran segítségére siet. Soran a mit sem sejtő Picard jóindulatát kihasználva galád tervet sző, melynek több millióan eshetnek áldozatául. A férfi vissza akar jutni a Nexusba, abba a különleges dimenzióba, ahol minden csupa szép és jó, a szenvedés és fájdalom ismeretlen fogalmak, és minden nap egy boldog örökkévalóság.

Picard követi Sorant a Nexusba, ahol összetalálkozik Kirkkel, aki évekkel korábban eltűnt. A két kapitány együtt száll szembe Sorannal, a végső harcban pedig Kirk az életét áldozza, hogy megmentse Picard-t. 

1996-ban került a mozikba a legjobb „Új nemzedékes” film, Star Trek – Kapcsolatfelvétel, melyet a Riker parancsnokot alakító Jonathan Frakes rendezett.

Dúl a háború a Föderáció és a Borg között. A Borg, hogy végső csapást mérjen az emberiségre, döbbenetes tervvel áll elő: visszaküld az időben egy flottát, hogy megakadályozzák Zefram Cochrane történelmi repülését, hiszen így az emberek nem találkozhatnak a vulkániakkal, aminek következtében a Föderáció sem alakulhat meg.

Picard és legénysége követi a Borg hajót egészen 2063-ba, ahol Cochrane már a végső simításokat végzi űrhajóján. Sikerül megállítaniuk a Borg akcióját, és eközben segítenek Cochrane-nak is felszállni, amit észrevesz egy a Naprendszer mellett elhaladó vulkáni felfedezőhajó, így útjukat megszakítva a Föld felé veszik az irányt. Nem veszik észre Picard-ékat, akiknek sikerül visszatérniük a jelenükbe.

Az 1998-as Star Trek – Űrlázadást szintén Jonathan Frakes rendezte.

A Föderáció kezdetétől fogva világos volt az Elsődleges Irányelv: tilos a beavatkozás más civilizációk természetes fejlődésébe. Most azonban Picard olyan parancsokkal szembesül, melyek ellentmondanak ennek a rendeletnek.

Ha engedelmeskedik, a Ba’Ku nevű világ 600 békés lakosát fogják erőszakkal eltávolítani nagyszerű otthonukból, állítólag milliók érdekében, akik élvezhetik Ba’Ku Élet Vize-szerű hatását. Ha Picard nem engedelmeskedik, kockáztatja az űrhajóját, a karrierjét, de még az életét is.

Picard számára azonban csak egy választás létezik: fel kell lázadnia a Csillagflotta ellen, és a lázadás élére kell állnia, hogy megmentse Ba’Ku csodás édenjét.

A 2002-es Star Trek – Nemezis a TNG-s legénység negyedik - egyben utolsó - mozija, a filmsorozat 10. része.

A Romulán Birodalomban egy véres katonai puccs nyomán a csillagrendszer elnyomott bányásznépének képviselője, Shinzon vesz át a hatalmat. A Föderáció békepárti szándékkal küldi a helyszínre az Enterprise-t, Picard kapitány azonban megdöbbentő igazsággal szembesül: az új romulán vezér nem más, mint az ő fiatal, mesterségesen létrehozott klónja.

Shinzon célja nem a békekötés, hanem a Föderáció és a Föld teljes megsemmisítése egy tömegpusztító fegyver segítségével. Miközben Picard saját sötét tükörképével kénytelen lélektani harcot vívni, az Enterprise legénységére életük legveszélyesebb űrcsatája vár, ahol a győzelemért a legsúlyosabb személyes áldozatot kell meghozniuk.

Az ún. Kelvin-idővonal szerinti első mozifilm 2009-ben készült egyszerűen csak Star Trek címen.

Egy bosszúvágyó romulán bányászhajó, a Narada visszatér a múltba, és elpusztítja a USS Kelvint, ami örökre megváltoztatja a történelem menetét. Ebben az alternatív idősíkban követhetjük nyomon a forrófejű James T. Kirk és a logikus, de belső konfliktusokkal küzdő Spock első találkozását a Csillagflotta Akadémián.

Amikor a Narada megtámadja a Vulkan bolygót, az Enterprise frissen végzett, fiatal legénységének fel kell nőnie a feladathoz, hogy vállvetve küzdve megállítsák a bolygópusztító fenyegetést és megmentsék a Földet.

A Star Trek - Sötétségben 2013-ban készült.

Londont és San Franciscot pusztító erejű terrortámadás éri, amely mögött egy rejtélyes ügynök, John Harrison áll. Kirk kapitány és az Enterprise az elkövető nyomába indul, ám a klingon anyabolygón végrehajtott akció során kiderül, hogy Harrison valójában egy genetikailag módosított, évszázadok óta hűtött szuperkatona, Khan Noonien Singh.

Ahogy fellebben a fátyol a Csillagflotta felső vezetésén belüli korrupcióról és egy készülő háborús összeesküvésről, Kirk és Spock kénytelen felülvizsgálni a morális elveit. Az Enterprise legénységnek nemcsak Khan zseniális és kegyetlen elméjével kell szembeszállnia, hanem egy belső árulással is, amely a hajó megsemmisülésével fenyeget.

A folytatás Star Trek - Mindenen túl címmel készült 2016-ban.

Az Enterprise legénysége ötéves küldetése felénél jár, mikor a kimerültség és az elszigeteltség jelei mutatkoznak a tiszteken. Egy segélykérést követően az űrhajó egy feltérképezetlen, ködös régióba hatol be, ahol egy ismeretlen, rajban támadó idegen flotta meglepetésszerűen ízekre szedi az Enterprise-t.

A legénység tagjai szétszóródnak egy kopár, veszélyes bolygón, ahol a helyi harcos, Jaylah segítségével próbálják megkeresni egymást. A támadás mögött álló Krall el akarja pusztítani a Föderációt és annak békepárti eszméit egy ősi biológiai fegyverrel, így a széthullott csapatnak improvizált eszközökkel és összefogással kell megállítania a végzetes csapást.

2025-ben jelent meg streamingen a Star Trek Section 31, a Discovery című sorozat spin-offja.

A történet középpontjában az ún. Tüköruniverzum korábbi, kegyetlen uralkodója, Philippa Georgiou császárnő áll, akit a Csillagflotta titkos hírszerző szervezete, a 31-es Szekció beszervez egy küldetésre.

Georgiou egy csapat különc, problémás ügynök élén indul akcióba, ám a Föderáció megvédése közben saját múltjának sötét bűneivel és egykori áldozataival is szembe kell néznie.