Greenberg

Adam Sandlerhez hasonlóan Ben Stillert sem különösebben bírom, bár a Walter Mitty titkos élete tetszett tőle (főleg második megnézésre), és olykor belőle is előbújik a színész. De nem csak emiatt érdemes megnézni Noah Baumbach filmjét, hanem mert ahogy a Házassági történetben egy válás folyamatát dolgozta fel, ebben a produkcióban egy 40-es férfi krízisén keresztül mesél egy sajátságos életérzésről, amit minden hasonló korú átél(t már), aki egyszer csak azt veszi (vette) észre, hogy elrohan(t) mellette az élet, és a fiatalsága végérvényesen a múlté.

Roger Greenberg nemrég esett át egy idegösszeomláson. Míg öccse és családja külföldön nyaral, beköltözik a házukba, ám ideje nagy része alatt nem csinál semmit. Jobb híján régi barátaival találkozik, de már velük sem igazán találja a közös hangot. Egyedül testvére házi segítője, afféle bejárónője, a 25 éves Florence mozgat meg benne valamit.

Noah Baumbach és Jennifer Jason Leigh közös produkciója ez a film, melyben egy helyét nem találó generációról mesélnek, de közben megvizsgálják a fiatalok helyzetét is, ill. a két nemzedék egymáshoz fűződő viszonyát (ebben nyilván van nem kevés hozott élmény is).
A téma miatt eleve jelen van egy melankolikus hangulat, amihez jól illik Stiller visszafogott játéka, valamint a nagyon átlagosnak kinéző Greta Gerwig (amúgy Baumbach következő komoly kapcsolata JJL után).
Általában véve senki nem szép, se nem boldog ebben a filmben, de közben mégsem válik drámai white trash-sé, hanem valahol a kettő között igyekszik megtalálni az útját.