2016. augusztus 4., csütörtök

Hősök: Újjászületés

Amennyire jó volt a 10 évvel ezelőtt készült Hősök, annyira rossz lett a folytatás. Tele van felesleges és idegesítő karakterekkel, a színészek zöme nem tud játszani, a történet zagyva, a figurák és a köztük lévő viszonyok kidolgozatlanok és/vagy sablonosak, a trükkök pedig bénák.

Látszik, hogy csak egy újabb bőrt akartak lehúzni a “klasszikus” Hősökről, csak hát most nem futotta rendes forgatókönyvre, és eredeti ötlet sem volt, persze, utóbbi nem csoda, amilyen szuperhősfilmek (és szériák) készülnek manapság.

2006-ban ez a műfaj még újdonságnak számított a tévében, ezért is lehetett akkora siker, manapság viszont, amikor a Marvel és a DC karakterei a kisképernyőn is ugyanúgy vetélkednek egymással, mint a mozikban, ennél sokkal-sokkal több kell, messze nem elég az, hogy leporolunk egy régi címet, és visszahívunk néhány színészt (pl. Jack Coleman-t, Masi Okát), akiknek egy része nyilván örömmel csatlakozhatott a produkcióhoz, hiszen a gázsi mindenkinek jól jön.

A legtöbben persze nem fogadták el a felkérést, a karrierjük e nélkül is köszöni szépen, jól megy; gondolok itt főleg Zachary Quintora, aki talán a legnagyobb hiányosság a sorozatban, pontosabban, egy Sylarhez mérhető kaliberű főgonosz. Maradjunk annyiban, hogy a mostani antagonista labdába sem rúghat a szuperképességeket gyűjtő ex-órás mellett, és akkor még rendkívül finoman fogalmaztam.

A magyar felirat elmegy, bár szokás szerint tele van helyesírási, fordítási és fogalmazási hibákkal, néhány mondat alapján pedig arra következtetek, hogy az író nem nézte közben az epizódokat, csak gépiesen magyarította az angol szöveget. Röviden: fércmunka.

Sajnos, a Hősöket is sikerült a földbe döngölni. Se szív, se lelkesedés, csak a profit hajhászása, ezért pedig semmi sem kár. Végig lehet ugyan nézni a 13 részt, de ettől még nagyon halovány másolata az eredeti sorozatnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése