Machete gyilkol - Anyai szív

Machete gyilkol

Machete nem SMS-ezik, nem is Twitterezik, és még egy csomó mást sem csinál. Sajnos, ezek között a forgatókönyvírás is ott van.

Az első gondolatom az volt e film kapcsán, hogy az egykori stáb nélküli lázadó, Robert Rodriguez, igazán elkészíthetné már a Sin City folytatását, mert az első rész volt az utolsó tisztességes és jó filmje. 2005 óta nagyjából semmi értékelhetőt nem csinált, inkább elmerült a haverokkal való öncélú ökörködésben (SpyKids, Grindhouse), ami lehet, hogy neki(k) jó, de a nézőknek már kevésbé, mivel ők folyton valami tököset várnak; olyasmit, mint annak idején az El Mariachi és a Desperado volt, de pláne az Alkonyattól pirkadatig. Rodrigueznek ideje lenne ismét komolyan vennie önmagát, a filmrendezői hivatását, és visszatérnie a gyökereihez, nem pedig feloldódni abban a hollywoodi mocsárban, ami ellen úgy küzdött még a 90-es évek elején.

Rettenthetetlen kaszkadőrök

Buster Keaton

Már a némafilmek korában is előfordultak olyan mutatványok, melyek mai szemmel nézve kifejezetten életveszélyesnek mondhatók. A modern kaszkadőrszakma ekkoriban még nem létezett, védőfelszerelések alig voltak, így a filmgyártás hajnalán a filmesek, színészek olykor a saját testi épségüket kockáztatták egy-egy geg kedvéért.

Star Warsos kakukktojások 2.

A Birodalom visszavágban, a Bespin védelmét megszervező Lando egyik jelenetében látható egy technikus, aki valamilyen eszközt cipel a hóna alatt. Ez a valami nem más, mint George Lucas fagylaltkészítő gépe.

Z világháború - A nagy szépség

World War Z - Z világháború
A zombifilmek reneszánszát éljük már egy ideje - mert általában így nevezik az ismeretlen vírussal megfertőződött, önmagukból teljesen kikelt, extrém módon agresszívvá váló embereket. A lényeg (vagyis a recept) szinte mindig ugyanaz: hirtelen kitör egy rejtélyes járvány, ami vérszomjas élőhalottakká változtat mindenkit, és az újabban már egyre atletikusabb és fürgébb (értsd: nem csoszogó) hullák (?) ezerszámra vetik magukat az élők után, hogy megharapják őket.
Ezek után már csak egy hősre van szükség, akinek valami személyes kötődése van az eseményekhez, például tudós, aki az ellenszeren dolgozik, vagy egy sima átlagpolgár, aki a szeretteit akarja kimenekíteni a "fertőzött" térségből, és kész is az alaptörténet, ami kitölti a másfél-két órás játékidőt. Mindig akadnak persze más túlélők is, akik létrehoznak egy "egészséges" zónát (tehát van egy fizikai cél, amiért lehet küzdeni), vannak katonák, a végén pedig jön a könnyes összeborulás, netán a nemes önfeláldozás, de persze a harcnak még közel sincs vége, mert a sorozatnak vagy a filmnek folytatódnia kell.

Az Európa-rejtély - Az Androméda-törzs

Az Európa-rejtély:

2061-ben egy űrhajó indul a Jupiter egyik holdjára, az Európára, hogy az élet nyomait kutassa. Egy napkitörés során elveszítik a rádiókapcsolatot a Földdel, ám a legénység úgy dönt, hogy folytatja a küldetést. A hold felszínén fúrni kezdenek a vastag jégpáncélban, az eljárás közben azonban egyikük hirtelen egy-egy pillanatra felvillanó, fényes jelenségre lesz figyelmes. A küldetés kudarcai ellenére az űrhajósoknak sikerül azonosítani egy mikroorganizmust, ám a felszínt egyre erősebb rengések rázzák, így a küldetést befejezettnek tekintik, a leszállóegység felszállásra készül, a kapitány pedig úgy dönt, hogy a küldetés során készült felvételeket továbbítja a földi irányítóközpontnak.

Kevésbé ismert cameok

Wes Craven a Sikoly első részében

Star Warsos kakukktojások

Artu és Thripio látható a faragványok között az Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói egyik jelenetében.

jOBS

Lehet azon fanyalogni, hogy a legismertebb Apple-cuccok - az iMac, a MacBook, az iPod, az iPhone és az iPad - miért olyan rettenetesen drágák, ám akit egyszer megcirógatott az iOS szellője, az előbb-utóbb belátja, hogy egy almás terméket birtokolni nem egyszerűen csak státuszszimbólum, de bizonyos módon új alapokra is helyezi a kütyü és a felhasználó közötti kapcsolatot - hogy a műszaki nívót már ne is említsem. Persze, persze... csak egy telefon és csak egy számítógép... ám mégis van bennük egy olyan elegancia és életérzés, amit a konkurenciáknál egészen biztosan nem találunk meg.

Még nem tudni, hogy Steve Jobs 2011-es halálával képes lesz-e az Apple tartani azt a mércét, amit önmaga (vagyis Jobs) helyezett olyan magasra, mindenesetre az alapító-vezérigazgató élettörténete predesztinálta a mielőbbi megfilmesítést.

Jobst a világ kockáinak legalább fele földre szállt istennek tartja, pedig ő is csak egy átlagos ember volt, aki viszont történetesen jobb képzelőerővel és szinte már a megszállottsággal vetekedő kitartással rendelkezett. Fiatalon céget alapított, amit sikeresen felfuttatott, évekkel később viszont a vezetőség a mindenható és szent pénz nevében eltávolította, de 1996-ban visszahívták, hogy aztán az Apple-t a világ legértékesebb vállalatává tegye. Tipikus amerikai sztori, nem?