Az íj

Kim Ki-duk termékeny rendező; 1996 óta szinte minden évben készített filmet, melyet saját maga írt, néhány esetben pedig még szerepelt is benne (pl. Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz). A dél-koreai művészre jellemzők a buddhizmusból vett elemek; 2005-ös alkotása is gond nélkül beillene valamilyen tanmesének, persze, az is lehet, hogy már eleve egy ilyen elbeszélést ültetett modern köntösbe.

Helix

Az HBO, a Netflix és az AMC mellett igencsak nehéz labdába rúgni tévésorozatok terén, de azért persze a többi médiacég és tévécsatorna is próbálkozik, aztán az egyiknek sikerül  (pl. USA Network és a Mr. Robot), a másiknak pedig nem.

Az általában a "nagyok" mögött kullogó SyFy 2014-es produkciója alapvetően nem lenne rossz, csak kissé sokat akart markolni, viszont ahhoz képest nem határozta meg az utat, hogy honnan hová szeretne eljutni, ennek is köszönhetően két szezon után elkaszálták. Nem kár érte, de azért mégis.

A legbénább vizuális effektek

Habár a CGI, vagyis a számítógéppel generált képek idejét a Jurassic Parktól "szokás" eredeztetni, valójában már évekkel korábban lehetett látni filmekben teljesen komputerrel készített jeleneteket, például Az ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisának ólomüveg páncélos lovagja, vagy A mélység titka "vízilénye", és persze a T1000-es a Terminátor 2-ből.
Az első CGI-trükkök persze még ennél is régebbre nyúlnak vissza, egészen konkrétan az 1973-as Feltámad a vadnyugatig, melyben szubjektív plánban nézhetünk egy robot szemeivel, a folytatásban viszont látható az első valódi 3D-s modell (egy kéz).
A számítógépes animációknak hosszú utat kellett bejárniuk, míg elértek arra a szintre, ahol most vannak, és ez idő alatt bizony sokszor lehetett gyengébb minőségű megoldásokkal találkozni, melyeken ma már jókat mosolygunk, ám ne feledjük, hogy amikor egy kisgyerek járni tanul, ő sem lépked azonnal peckesen, hanem számtalanszor botlik meg, vagy tottyan a fenekére. (forrás/ihlet: Youtube)

Jákob lajtorjája

סולם יעקב, vagyis Sulam Yaakov, azaz Jákob lajtorjája (vagy létrája). Ez a szimbólum Mózes első (a Teremtés) könyvéből való, és a Föld és Menny közti kapcsolatot jelenti, amit Jákob látott álmában. Hollywoodi értelemben pedig egy pszichothriller 1990-ből, amit Adrian Lyne rendezett, egyik producere pedig Andy Vajna volt.

80 SOHA nem látott fénykép a Mad Max-filmek forgatásáról (kivéve, ha rájuk gugliztál)

George Miller az 1970-es évek végén szinte szó szerint a semmiből teremtette meg Mad Max disztópikus világát; bár ennek legfőbb oka abban keresendő, hogy egyszerűen nem volt pénze drágább filmet készíteni. Hogy előteremtse a forgatáshoz szükséges mintegy 350 ezer ausztrál dollárt, egy kórház sürgősségi osztályán dolgozott orvosként, ahol számtalan motor- és autóbaleset áldozata fordult meg a kezei alatt, ez pedig felettébb hasznosnak bizonyult a film látványvilágának létrehozásához. Ahogy mondani szokás: a többi pedig már mozitörténelem.