Pandorum

Az űrben senki nem hallja a sikolyodat. Ja, nem, az egy másik film. Hogy miért idézem mégis az Alien tagline-ját? Hát mert amióta Ridley Scott műfajteremtő alkotása megjelent 1979-ben, nem egy hasonló produkció készült, ami több-kevesebb különbséggel megpróbálta ugyanazt a hangulatot, történetet, cselekményt vagy dramaturgiát elsütni, csak persze nem mindegyiknek sikerült. A Pandorum a jobb epigonok közé tartozik, még akkor is, ha az egyik produceri székben az a Paul W. S. Anderson foglalt helyet, akinek nevéhez már fűződik egy másik, A nyolcadik utasra és a Pandorumra is sokban hajazó film, mégpedig a Halálhajó (ami szerintem Anderson egyetlen nézhető produktuma).
A sztori és a lényeg persze nyilván más, de azért nem is hagyta el radikálisan a járt utat a járatlanért a produkció, ami meglepő módon nem tisztán amerikai, hanem német-angol együttműködés eredménye. Ez részben meg is látszik rajta, részben pedig kiderül, hogy mennyire nem buta dolog, ha valaki amerikai típusú filmek alapján sajátítja el a szakmát.

Star Wars - Kóbor lovag

Folytatódik a Szukits kiadó a Régi Köztársaság idején játszódó sorozata, igaz, legújabb regényük nem a The Old Republicba tartozik, hiszen a Csillagok háborúja eseményei előtt "csak" ezer évvel járunk (míg a TOR háromezer évvel van Yavin előtt). Az ún. Kettő szabálya még nem létezik (mert azt csak néhány évtized múlva dolgozza ki Darth Bane - lásd, ill. olvasd az erről szóló trilógiát), ehelyett egy olyan időszakban járunk, amikor a Köztársasági és a Sith űr még erősen elkülönül egymástól, ám a Sith-ek végső célja ugyanaz: megszerezni a galaxis feletti uralmat.

The Expendables 3

Az első filmről itt olvashatsz, a másodikról pedig itt.

Hogy 50, 60, sőt 70 éves alakok ugráljanak bazinagy fegyverekkel, miközben a leghajmeresztőbb akciókba keverednek, igen könnyen fordulhatna röhejes paródiába - még akkor is, ha nem ez lenne az alkotók szándéka -, hiszen ki tudna komolyan venni egy csapat lógó bőrű, vagy szemmel láthatóan szanaszét plasztikázott, az évtizedekkel ezelőtti dicsőségükben fürdőző veterán akciószínészt, miközben napjaink mozilátogatói már Bourne- és Halálos iramban-filmeken nevelkedtek.
Az a helyzet, hogy Sylvester Stalloneban és Arnold Schwarzeneggerben még megvan az a bizonyos plusz, ami képes bevinni a nézőket a vetítőtermekbe (legalább a mai 30-as, 40-es korosztályt), bár nyilván ők is érzik, hogy már igencsak a B-oldalt karcolják, ezért ideje lenne letenni a lantot, és átadni a helyet a fiataloknak.
Stallone már nyugdíjazta Rockyt és Rambót, Arnold meg a T5-tel és a Conan legendájával fog elbúcsúzni, és bár Sly negyedik részt is tervez az Expendablesből (sőt állítólag Rocky kesztyűit is fel fogja még egyszer húzni a Creedben), lehet, hogy ezeket már nem kéne annyira erőltetni. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor még udvarias, de már elnéző mosollyal figyeljük a dinamikus nagypapák zúzásait, szóval inkább a csúcson kellene abbahagyniuk - még az előtt, hogy bohócot csinálnának önmagukból, és ezzel beárnyékolnák saját mítoszukat.

Rettenthetetlen kaszkadőrök #2

Tom Steele

Tom főleg nem túl ismert filmekben, közepes tucatwesternekben és sorozatokban tűnt fel, ám abból a szempontból mégis kiemelkedő kaszkadőr volt, hogy az ő nevéhez fűződik az egyik első egésztestes égés, mégpedig 1951-ben, a A lény - egy másik világból című filmben.

Érdekességek és bakik 17.

A Die Hard 3 egyik jelentében Zeus felvesz egy aranyrudat és panaszkodik, milyen nehéz. Igaza van, ugyanis egy ilyen szövetségi banki aranytömb súlya a valóságban mintegy 12 kiló.