Star Wars - Az ébredő Erő

Azt hiszem, túlzás nélkül állítható, hogy a Star Wars - Az ébredő Erő az utóbbi évek legjobban várt mozifilmje volt; de 2015-é egészen biztosan. Mert oké, hogy pl. Leonardo DiCaprio visszatért és Quentin Tarantino lement aljasba, de ezek a nyomába sem érhetnek a messzi-messzi galaxis meséjének legújabb epizódjához. Nem azért, mert a Star Wars jobb lenne ezeknél, hanem mert fogalom és kulturális jelenség.

Az elmúlt 1-2 évben újra és újra "felrobbant a net", ahogy egyre több hír látott napvilágot a hetedik film kapcsán; bejelentették, hogy J. J. Abrams rendezi, kiderült az alcím, aztán megérkeztek a kedvcsináló, majd a rendes trailerek, végül - szokás szerint - a fanatikus rajongók letáboroztak a mozik előtt.

Óriási elvárások előzték meg tehát az új filmet, és borítékolható volt, hogy bármiről is szóljon, nézettségi/bevételi rekordokat fog dönteni. Így is lett, ám ez nem feltétlenül a minőségének köszönhető, sokkal inkább annak a ténynek, hogy az elejére oda van írva az, hogy Star Wars.

Álom luxuskivitelben

Hollywoodban sosem volt hiány csinos színésznőkből. Egy széles mosoly, egy kacér pillantás, na és persze az elmaradhatatlan dekoltázs és/vagy kerek popsi. Sok esetben ennyi is elég a sikerhez, és az sem gond, ha az illető nem tud játszani, hiszen a (sokszor orvosi segédlettel kialakított) szépsége az első számú termék, a közönség zöme pedig úgysem azért fizet a moziban, hogy értelmes történetet lásson, hanem hogy gyönyörködhessen XY sztárban.

Hébe-hóba persze feltűnik egy nem csak szép, de tehetséges színésznő is, és ha még némi önbecsülés is szorult belé, igyekszik nem csupán a kinézetéből megélni, főleg annak tudatában, hogy a szépség múlandó, viszont mindig lesz egy fiatalabb és eladhatóbb csinibaba, akit ha másra nem, eyecandynek mindig lehet használni.
És volt Audrey Hepburn, aki külön kategóriát képvisel. Véleményem szerint, sem előtte, sem utána nem fordult meg az Álomgyárban, de még csak a környékén sem, varázslatosabb színésznő. Karcsú alakja, szívet melengető mosolya, egész lénye maga a megtestesült báj és elegancia, ráadásul még játszani is tudott, ami aztán végképp ritka párosítás.

A visszatérő

Az elmúlt időszak leginkább várt filmjei közül az Aljas nyolcas mellett Alejandro González Iñárritu legújabb alkotása is kikerült a netre. Az utóbbi években sok film került ilyen formán nyilvánosságra a mozipremier előtt, és bár száz százalékos biztonság nem létezik, azért mégis minimum elgondolkodtató, hogy pl. a Star Wars - Az ébredő Erő nem jutott el a torrentig, legalábbis a bemutató előtt (hiszen kamerás verziókból azóta már legalább tucatnyi található belőle az ismert oldalakon).

Személy szerint nem hinném, hogy akkora katasztrófa lenne egy-egy film netes felbukkanása, így A visszatérőé sem, hiszen aki akarja, úgyis megnézi moziban, ezt nem befolyásolja jelentősen a letölthetőség, ráadásul a kalózverziók kép- és hangminősége meg sem közelíti a szokásos HD-mkv-két, szóval lehet, hogy idő előtt is meg lehet nézni otthon egy ilyen filmet, de csak komoly kompromisszumok árán.

Az ember a Fellegvárban - Mr. Robot

Az ember a Fellegvárban - 1. szezon

Míg az ismert stúdiók egymást próbálják a tévében is legyőzni, aztán ez hol sikerül, hol nem, addig olyan vállalatok, mint például az online médiaszolgáltató, a Netflix, vagy a netes piactér, az Amazon szép csendben elhúz mellettük, de legalábbis az élre tör. Úgy tűnik, ez lesz a jövő, és a nézők ennek csak örülhetnek.

Aljas nyolcas

Noha sokak így tudják, Quentin Tarantino nem a Kutyaszorítóban című filmjével debütált, hiszen korábban is írt és rendezett már, a világ filmes élvonalába viszont a Ponyvaregénnyel robbant be, akkor viszont egy szupernóva erejével.

A banánállú extékás néhány évente menetrend szerint elkészíti legújabb szösszenetét, és bár a színvonal hullámzó, azért megbízhatóan hozza a tőle elvártakat, és persze megmarad a jól bevált "tarantínós" stílusnál is.

Nyolcadik mozijában ezúttal is összejöttek a haverok marhulni egy sort, hogy aztán szép sorban ki is csinálják egymást - a néző legnagyobb gyönyörűségére.