Star Trek The Next Generation (1987-1994)
Jean-Luc Picard - Patrick Stewart
William Riker - Jonathan Frakes
Worf - Michael Dorn
Data - Brent Spiner
Deanna Troi - Marina Sirtis
Dr. Beverly Crusher - Gates McFadden
Geordi LaForge - LeVar Burton
Natasha Yar - Denise Crosby
Wesley Crusher - Will Wheaton
Q - John de Lancie
A TNG egy sokkal jobban kidolgozott világot tár elénk. A hajó, melyen a történetek játszódnak, megtartotta az Enterprise nevet, de ez már egy teljesen új csillaghajó, még különlegesebb legénységgel, mint a Klasszikus sorozaté. A Föderáció itt is a civilizált világok védője és a tudományos haladás jelképe. Ennek jegyében a legénység is elég összetett.
Lényeges különbség, hogy amerikai helyett francia származású ember, Jean-Luc Picard a kapitány, aki Kirkkel ellentétben a diplomáciát tartja az elsődleges fegyvernek.
Aztán persze ott vannak az idegen fajok képviselői, akik szép számmal vannak jelen a hajón: például a klingon biztonsági tiszt, Worf, vagy a telepatikus betazoid fajhoz tartozó tanácsadónő, Deanna Troi. Természetesen a legénység java földi, de továbbra is minden kontinensről jelen van valaki.
Az elsőtiszt, William Riker, amerikai, aki fellépését és jellemét tekintve a Klasszikus sorozat Kirkének hasonmása is lehetne.
A főgépész Geordi LaForge, afrikai, aki vak, de egy ötletes eszköz, az ún. vizor segítségével képes a spektrum több tartományában is „látni”. (Geordi egyébként egy elhunyt Star Trek-rajongó, Jordan LaForge után kapta a nevét.)
A nők szerepe igen megnőtt ebben a sorozatban: Troi tanácsadónő mellett a hajó orvosi főtisztje Dr. Beverly Crusher, a biztonsági főnök pedig az ukrán származású Natasha „Tasha” Yar hadnagy.
A TNG-ben az ellenfelek határvonala is átalakult. A klingonok már nem a Föderáció ellenségei, viszont ott vannak a romulánok, a kardassziaiak és a félelmetes Borg.
Az új nemzedék 7 év után költözött át a mozivászonra; a legénység kalandjai négy mozifilmben (Nemzedékek, Kapcsolatfelvétel, Űrlázadás, Nemezis) voltak láthatóak, 2020-ban pedig visszatértek a Picard alcímű sorozatban.
Data
A TNG-ben debütált Data (ejtsd: déta), az android (ember formájú robot), a sorozat tán legérdekesebb figurája, akit Roddenberry jó barátja, Isaak Asimov (amerikai professzor és sci-fi-író) tiszteletére írt bele a szériába, mint egyfajta emberré válni akaró, önmagát folyton tökéletesítő Pinokkiót.
Data teljes személyiségi jogokkal bíró, érző életforma, amely visszavonhatatlanul rendelkezik önmaga felett. Ennek a jognak az elnyerése kulcsfontosságú volt mind a saját „életében”, mind pedig a Csillagflotta mesterséges intelligenciához való hozzáállásában. Egyedülálló az egész világegyetemben, egyszeri és megismételhetetlen, ennél fogva minden élő lénnyel egyenrangú.
Data az egyetlen mesterséges életforma, amely a Flotta kötelékében szolgál, de nem csak tiszteletbeli parancsnokhelyettes, hiszen elvégezte a Csillagflotta Akadémiáját, így teljes jogú főtisztje az Enterprise-nak.
Data teljesen embernek néz ki, eltekintve bőr- és szemszínétől. Alkotója Dr. Noonien Soong, aki 2336 körül építette. Data az ötödik próbálkozása volt az ún. pozitronikus androidok sorában. Soong az első három alkalommal kudarcot vallott; a negyedik volt az első olyan robot, amely működött, ez nem volt más, mint Lore, kis túlzással Data bátyja. Ám Lore ijesztő, kegyetlen hajlamokra utaló viselkedése miatt a tudós deaktiválta, és ezután támadt az az ötlete, hogy érzelmek nélküli androiddal próbálkozzon.
Noonien Datát a saját képére formálta, mintegy sosem öregedő momentumot állítva önmagának. Noha Data felnőtt testben ébredt (ön)tudatra, kezdetben gyermekként viselkedett; s bár képes volt az alapvető szociális tevékenységek elsajátítására, ez meglehetősen nehezen ment. Ugyanakkor programozása tartalmaz egy alprogramot, melynek révén fejlődésre képes.
Data esetén állandóan jelen van a kérdés: minősíthető-e „ő” személynek, avagy nem több beprogramozott gépnél, amely előre meghatározott szubrutinok és viselkedésminták szerint cselekszik és beszél? Ez a „mitől ember az ember?”-kérdés Data esetén vissza-visszatérő, olyannyira, hogy a TNG egyik része teljes egészében ezt a témát járja körül, amikor is egy tárgyalás során Datanak be kell bizonyítania, hogy személyiséggel bíró intelligens lény – noha mesterséges –, és nem csupán mikrocsipek és drótok összessége. Konklúzió: gép Data? Igen. A Flotta tulajdona? Nem.
Legjobb barátja az Enterprise főgépésze, Geordi LaForge, profi módon tud pókerezni, hegedűn játszik, fest, rajong Sherlock Holmesért, és van egy macskája, akit Spotnak hívnak. A legnagyobb talány Data számára a humor és vicc. Ennek a tipikusan emberi dolognak a tanulmányozása és megértése rendkívüli kihívást jelent neki; nagyjából a teljes TNG-sorozatban jelen van a téma, és több, önálló epizód is foglalkozik vele.
Q
Rögtön a TNG első epizódjában bemutatkozik a Star Trek-univerzum egyik legeredetibb figurája, Q, egy mindenható lény, aki emberi alakot öltve eltéríti az Enterprise-t, hogy Picard-on és legénységén számon kérje, mennyit fejlődött az emberiség az elmúlt évszázadokban. A kapitány és emberei egy egész fajt képviselnek a Q-kreálta bíróság előtt, hogy bebizonyítsák az emberiség életrevalóságát és jogos helyét a Teremtésben.
Noha Q még számos alkalommal feltűnik a sorozatban, csak a TNG utolsó két részében kerül elő ismét a pilótafilm témája, melynek során Picard-ék a széria történéseit hozzák fel indokul az emberiség nevében, (ez egyébként az első két rész magyar címe is) ezzel egyfajta keretet adva a sorozatnak. (Q amúgy feltűnik a Deep Space Nine és a Voyager epizódjaiban is.)
A Q fajról rendkívül keveset lehet tudni. Csak annyi biztos, hogy egy „Q Kontinuumnak" nevezett, a miénknél magasabb tér-idő dimenzióban élnek. A Q teljesen „normális” fajnak állítja be magát, de sokszor megmutatták már, hogy képesek irányítani az anyagot, energiát, teret és magát az időt is. A Q minden más fajt lekicsinyel, alábecsül, és minden alkalmat megragad, hogy saját tökéletességével arrogáns módon büszkélkedhessen.
Q több alkalommal is „meglátogatta” Picard kapitány Enterprise-át; ezen vizitek során megmutatta, hogy ereje és tudása furcsán kombinálódik benne gyerekes megnyilvánulásokkal, önteltséggel és önzéssel.
A hajóval való harmadik találkozása alkalmával Q, Jean-Luc Picard kapitány egyik megjegyzésén megsértődve, a hajót az ún. J-25-ös szektorig taszította el, mely a Borggal történt első találkozáshoz és később két pusztító erejű Borg-támadáshoz vezetett.
A Borg
A Borg képviseli a Föderáció – és minden más faj – egyik legveszélyesebb ellenségét az egész Galaxisban.
Eredetéről keveset tudni, de feltehetően valamikor „normális” humanoid faj volt, mely a Delta Kvadránsban élt (ez a hely kb. 70 ezer fényévnyire van a Föderációtól). Egy idő után ennek a fajnak a képviselői elérkezettnek látták az alkalmat, hogy különböző gépi alkatrészeket ültessenek a saját testükbe, mely lehetővé tette, hogy a különálló személyek „hálózatban” dolgozzanak, egy tudatként működve. Jelenleg minden borg így van összekötve és együttesen egyetlen gondolkodó lényt képviselnek, a Borg Kollektívát.
A Kollektíva kialakulása után a Borg elkezdett különféle gépi alkatrészeket saját magába ültetni. A szerves testrészeket olyan mechanizmusokkal cserélték fel, melyek növelték az egyéni borgok (a dolgozók) hatékonyságát. A gépi és szerves részek „evolúciója” már több évszázada tart; ma egy borg dolgozó testének több mint 50%-a gépi részekből áll. Minden dolgozó rendelkezik egy belső replikátorral, mely képes módosítani vagy létrehozni a testen belül új géprendszereket, valamint arra is, hogy ételt szintetizáljon a szerves részek számára. A dolgozóknak az egyik szem helyére egy holografikus látórendszer kerül, egyik karjukat pedig többfunkciós, mechanikus manipulátorral helyettesítik.
A borg „társadalomban” egyéni gondolkodás nem létezik, egyetlen programjuk az, hogy más fajokat magukba olvasszanak (asszimiláljanak), akár erőszak alkalmazásával is. A társadalom csúcsán – a rovarkolóniákhoz hasonlóan – a Királynő áll, „aki” az összes borg dolgozóval – vagyis többmilliárd létformával – van kapcsolatban; irányítja őket és cselekedeteiket.
A dolgozók ún. nanoszondákat hordanak magukkal, melyeket a kiszemelt áldozatba fecskendeznek, ezzel kezdődik az asszimilációs folyamat. A nanoszondák az áldozat testében rövid időn belül különféle mechanikus és elektronikus alkatrészeket kezdenek előállítani.
Három dolog van, amely minden borgban megtalálható: egy energiacella, melyet időről időre fel kell tölteniük (ez a regenerációs időszakban történik, amit emberi fogalmak szerint az alvás borg-megfelelőjeként is értelmezhetünk), egy állítható frekvenciájú személyi pajzsrendszer, és egy szubtéri jeladó, amely arra hivatott, hogy a borg fenntartsa a kapcsolatot a Kollektívával. Ma már tudjuk, hogy ez a kapcsolat némely ritka esetben megszakítható vagy akár véglegesen meg is szüntethető.
A TNG egyik részében egy borg dolgozót próbált az Enterprise legénysége lekapcsolni a Kollektíváról, mely kis híján sikerült is, ám a borg később visszatért az „övéihez”. (igaz, magával vitt egy „vírust” is: az önálló személyiséget) A legemlékezetesebb „borg-eset” azonban a Voyagerrel esett meg, de erről kicsit később.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése