Kína-szindróma

Kevesebb, mint tíz évvel a csernobili baleset előtt a világ egy része már masszívan félt az atomenergiától és egy esetleges nukleáris katasztrófától. Talán nem is csoda, hiszen a néhány évtizeddel korábban ledobott atombombák beleégtek (bocs) a nyugati társadalmak kollektív memóriájába, a hidegháborús kísérleti robbantások, noha szigorúan titkosak voltak, de a tesztek ténye ettől még kiszivárgott, ezzel együtt az atomenergia a 60-as, 70-es években kulturális jelenséggé nőtte ki magát (pl. az így különleges képességeket szerző szuperhősök, köztük Pókember miatt is). 1979-ben egy erőműben történő - képzeletbeli - üzemzavarral riogatták a moziba járókat.

Egy rámenős riporternő és stábja éppen egy nemrég átadott atomerőműben forgat, amikor a vezérlőben alig leplezett pánik tör ki. A titokban készült felvételek szerint majdnem magolvadás következett be, ám szerencsére sikerül elhárítani a veszélyt. Az erőmű egyik vezetője vizsgálatba kezd, melyből azt a következtetést vonja le, hogy a létesítmény működése óriási kockázatot rejt, ám a befektető-tulajdonosok el akarják tussolni a kellemetlen információkat, a férfi ezért végzetes lépésre szánja el magát.

A Kína-szindróma egy elmélet, miszerint ha Amerikában leolvadna egy atomreaktor magja, akkor a szuperforró olvadék a bolygót átégetve a Föld túloldalán, Kínában kötne ki. Ez persze csak fikció, mert a valóságban ilyesmi nem történhetne meg, ám egy reaktorolvadás attól még nagyon is reális veszély, lásd a már említett csernobili balesetet, ahol ez be is következett.
Ha Kínába nem is jutna el, de föld alatti vízbázisokat el tudna szennyezni egy ilyen olvadék, plusz a hirtelen elpárolgó víz óriási radioaktív felhőt is képezne, ami így egész kontinenseket tudna beteríteni.

Mindez azonban csak szavak szintjén jelenik meg a Michael Douglas által "producerelt" filmben, a cselekmény az erőmű renegát műszakvezetőjére és az őt segíteni próbáló riporternőre fókuszál, de persze hangsúlyt kap a galád, csak a pénzt és profitot néző szemléletmód is.

A konfliktus felvezetése és a főbb karakterek bemutatása elég sokáig tart, míg az effektív akció, vagyis maga a túszejtés és annak következményei a történet alig harmadát-negyedét teszik ki. A direkt hatáskeltés azonban ettől még működik, még ha az alkotók némileg el is túlozták az atomerőművekben rejlő fenyegetéseket, hogy a nézők jobban féljenek.

A főszereplő Jane Fonda és Jack Lemmon mellett a producer Michael Douglas is feltűnik, a magyar szinkronban pedig olyan hazai színészóriások dolgoznak, mint Földessy Margit, Zenthe Ferenc, Szabó Ottó, Suka Sándor vagy Dunai Tamás.