Hogy legenda-e, azt erősen megkérdőjelezném, de az tény, hogy akármekkora baromság, az Ahová lépek...-sorozat képes megtartani azt a keveset, amit megmarkol, és ezzel nincs másképp a negyedik rész sem, ami a korábbiaktól eltérően western (!), amellett előzménytörténet, ami azt meséli el, hogyan találkoztak először az akkor még Rejectionnek nevezett Perfection városka lakói a földalatti szörnyekkel.
Michael Gross ismét visszatért, ám ezúttal egyik őse szerepében, aki száz évvel későbbi leszármazottjától eltérően itt még csak ismerkedik a fegyverekkel (aztán eléggé belejön, lásd a film végi golyószórózást).
A trükkök egész jók, bár kevés van belőlük, nyilván a vadnyugati díszletek és kellékek, jelmezek tették ki a büdzsé nagy részét, de a graboidok ugyanolyan ocsmányak, mint korábban (ill. később, ha a sztori kronológiáját nézzük).
Akad néhány szerény poén, a játékos hangulat viszont továbbra is takaréklángon ég, és persze hiányolni vagyunk kénytelenek a kő-papír-ollózást is.
Direct-to-videos produkcióhoz képest ez is elég korrekt film, ami a világot ugyan nem váltja meg, de jól illeszkedik a sorozatba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése