Egy kutya átlagos élettartama 10-14 év szokott lenni, de persze előfordulnak ennél hosszabb életű ebek is; egyes fajtáknál 17-20 éves korú képviselőre is akad példa, míg a rekorder, egy labradorkeverék, Bella, elképesztő 29 évig élt, ami emberi korral számolva mintegy 200 esztendőnek felel meg.
Mindez azonban semmi, ha a világ legismertebb dán dogjáról van szó, „aki” idestova már 43 éves, és bár valódi fajtársai többnyire csak 8-10 évig élnek, a firkavilág eme nevezetes négylábújának gazdája és legközelebbi barátai is csak húszas éveik elején járnak már évtizedek óta. A szemfülesek már kitalálhatták, hogy nem másról van szó, mint Scooby-Dooról, aki a különféle televíziós sorozatok és mozifilmekkel együtt már 1969 óta szórakoztatja a nagyérdeműt sok esetben szó szerint szellemes kalandjaival.
Mindez azonban semmi, ha a világ legismertebb dán dogjáról van szó, „aki” idestova már 43 éves, és bár valódi fajtársai többnyire csak 8-10 évig élnek, a firkavilág eme nevezetes négylábújának gazdája és legközelebbi barátai is csak húszas éveik elején járnak már évtizedek óta. A szemfülesek már kitalálhatták, hogy nem másról van szó, mint Scooby-Dooról, aki a különféle televíziós sorozatok és mozifilmekkel együtt már 1969 óta szórakoztatja a nagyérdeműt sok esetben szó szerint szellemes kalandjaival.
A '60-as évek közepe-vége táján a szombat reggeli rajzfilmek (Space Ghost, Johnny Quest kalandjai stb.) kissé erőszakosak voltak – legalábbis az ACT, Action for Children’s Television nevű szervezet szerint –, így a tévétársaságok egy idő után engedtek a szülői nyomásnak és törölték a túlságosan erőszakosnak tartott sorozatokat, hogy a gyerekek számára „megfelelőbb” műsorok készüljenek.
Fred Silverman, a CBS televízió gyermekprogramjaiért felelős igazgatója ekkoriban kereste meg William Hanna és Joseph Barbera producereket egy sorozat-ötlettel, amely egy tini zenekarról szólt volna, akik a koncertjeik mellett különböző rejtélyek – szellemek, zombik és hasonló természetfeletti dolgok – nyomába erednek.
A producerpáros el is kezdte kidolgozni az elképzelést két író – Joe Ruby és Ken Spears –, valamint egy figuratervező, Iwao Takamoto közreműködésével, így született meg a csapat első verziója, név szerint Geoff, Mike, Kelly, Linda, annak testvére, W. W., és a kutyájuk, Too Much, akik így együtt a „Mysteries Five” névre hallgattak a zenekaruk után.
Az írók sokáig tanakodtak azon, hogy Too Much nagytestű, ámde gyáva, vagy kicsi, de bátor kutya legyen, végül előbbi mellett döntöttek, a szereplő viszont ekkor még német juhász vagy bozontos szőrű terelőkutya lett volna, de a producerek végül a dán dog mellett döntöttek, nehogy a figura túlságosan hasonlítson egy másik kutya-karakterükre (Astróra A Jetson-családból).
Takamoto egyik kollégájának volt egy gyönyörű dán dogja, ráadásul tenyésztette is ezeket a kutyákat, így nem volt nehéz a fajtajellemzőket lemásolni és némiképp eltúlozni, hogy a tervezés során megfelelő karaktert nyerjen a kutyafigura.
Az idő előrehaladtával néhány változtatást eszközöltek az emberi szereplőkben, így például Geoffet és Mike-ot egyetlen szereplővé gyúrták össze (Ronnie, később Fred), Kellyt átnevezték Daphnera, míg Lindából Velma, a korábbi W. W.-ből pedig Shaggy lett (és nem volt már Linda/Velma testvére). A projekt címe is megváltozott: Mysteries Five-ról Who’s S-S-Scared?-re, és Silverman már így mutatta be a sorozatot a tévétársaság vezetőinek mint az elkövetkezendő időszak reggeli rajzfilmblokkjának központi műsorát, a döntéshozók azonban túlságosan ijesztőnek találták az elképzelést, így nem adták jóváhagyásukat a tervezetre.
Silverman kérésére Ruby és Spears átírta a történetet, ami így kevésbé ijesztő, ugyanakkor sokkal viccesebb lett. Az írók elvetették a zenekar ötletét is, ehelyett Shaggyt és Too Muchot tették meg központi figurákká.
A kutya nevét is megváltoztatták, amit egy Frank Sinatra-dal szövege ihletett (a Strangers in the night végén hallható dúdolás).
A sorozat címe így végül „Scooby-Doo, Where Are You?” lett, és a változtatásokkal együtt ez már elnyerte a CBS tetszését is.
A legelső epizódot 1969. szeptember 13-án mutatták be (címe: What a Night for a Knight), szereplői – pontosabban szinkronhangjai – között pedig megtalálható volt Don Messick, Casey Kasem, Frank Welker, Nicole Jaffe, és Indira Stefanianna Christopherson.
A sorozat főcímdalát David Mook és Ben Raleigh írta, amit Larry Marks és Paul Costello adott elő.
A széria négy tinédzserről – Fred Jones, Daphne Blake, Norville „Shaggy” Rogers és Velma Dinkley – szól, akik Shaggy kutyájával, Scooby-Doo-val kiegészülve alkotják a Mystery, Inc.-et (magyarul Rejtély Rt.), és különféle városi legendák, misztikus dolgok után nyomoznak, miközben szellemekkel, szörnyekkel és egyéb titokzatos teremtményekkel találkoznak. A nyomozás során a fiatalok ellentmondásokat keresnek a helyiektől kapott információkban, és sok olyan nyomot is találnak, melyek arra utalnak, hogy nem természetfeletti esettel állnak szemben.
Az epizódok végén általában leleplezik a „lényt” (sok esetben Fred valamilyen furfangos Goldberg-gép elvén működő csapdáját használva), akiről kiderül, hogy egy jelmezes-maszkos valaki, aki egy bűncselekményt (csempészést, illegális kincskeresést stb.) próbált leplezni azzal, hogy a környék lakóit ijesztgeti.
Az epizódok végén gyakran elhangzik az azóta már híressé vált mondás a rosszfiúk szájából, miközben elviszi őket a rendőrség, hogy „And I would have gotten away with it too, if it weren’t for you meddling kids!”, azaz szabad fordításban: „És sikerült is volna, ha ti, kotnyeles kölykök, nem avatkoztok bele!”.
Főszereplők:
Scooby-Doo tipikus komikus karakter, mivel jelleme tökéletesen ellentétes a megjelenésével. Habár igen nagy testű kutya, mégis bármitől képes halálra rémülni és ilyenkor a szintén nem a bátorságáról híres gazdája, Shaggy karjaiba szokott ugrani. Kedvence a Scooby Snack nevű kutyakeksz, innen kapta a nevét is.
Shaggy a legjobban attól ijed meg, ha a kamrában egy árva doboz Scooby Snack sincsen, mivel kutyájához hasonlóan ő is bolondul ezért a kivételes finomságért. Shaggy imád Scoobyval lazulni, ami általában egyet jelent a maratoni lakmározással. Az agymunka nem az erőssége, és Scoobyhoz hasonlóan egyetlen porcikája sem kívánja a szörnyekkel való kergetőzést, a csapat általában mégis őket szemeli ki arra, hogy élő csaliként csapdába csalják a különféle rémségeket.
Fred a csapat vezetője, ő szokta eldönteni, milyen ügyben kezdjenek nyomozni, és általában ő találja ki és állítja fel azokat a csapdákat, melyek a szellemek és szörnyek elfogásához szükségesek.
Daphne csinos, vörös hajú lány, a csapatból ő kerül bajba a legtöbbször; gyakran rabolják el a szellemek és szörnyek. Amikor a csapat szétválik, hogy nyomokat keressenek, akkor Daphne általában Freddel tart, ami azt engedi sejtetni, hogy ő a fiú barátnője, habár ez nem derül ki egyértelműen (noha több epizódban is táncolnak stb.).
Velma kiköpött okostojás. Alacsony, szemüveges lány, aki ért a különböző berendezésekhez, logikusan gondolkodik, ezért általában a rejtélyek megoldására is ő szokott rájönni.
A csapat egy virágmintás furgonnal (The Mystery Machine – A Csodajárgány) szokott eljutni a különböző helyekre, ill. a nyomozásokhoz szükséges kellékeket is itt tárolják: radart, fémdetektort, lasszót, térképeket stb. Gyakori tévhit, hogy az autó Fredé. A valóságban Daphne apja adta a csapatnak, tehát a jármű ténylegesen a lányé.
A sorozat sikeresnek bizonyult, így a CBS második évadot is rendelt belőle, amit 1970-71-ben mutattak be. 1972-ben új sorozat készült a Rejtély Rt. kalandjaiból (The New Scooby-Doo Movies); ezek egyórás epizódok voltak, melyekben az volt a közös, hogy egy vagy több híres – valódi vagy más rajzfilmekben előforduló – vendégsztár szerepelt bennük; a csapat velük eredt a különböző titokzatos események felderítésére, például a Harlem Globetrotters tagjaival, Batmannel és Robinnal, az Addams családdal, Stannal és Pannal, Sonny Bonoval és Cherrel stb.
Huszonnégy epizódot követően a CBS előröl kezdte sugározni az eredeti sorozat két szezonját, 1976-ban viszont az ABC vette át a produkciót, ami The Scooby-Doo Show címen került adásba, és ez több lényegi változást is hozott a szériába. Egyrészt készült tizenhat vadonatúj rész, másrészt Velma szerepére új színészt hívtak (Pat Stevenst), miután Nicole Jaffe nyugdíjba vonult.
Egy új szereplő is megjelent, mégpedig Scooby-Doo kelekótya unokatestvére, Scooby-Dum, aki híres nyomozókutya akar lenni, de mellette gyakran feltűnt egy másik népszerű Hanna-Barbera kutyaszereplő is, Dynomutt, aki a Kék Sólyom (The Blue Falcon) nevű szuperhős kétbalkezes – pontosabban kétbalmancsos – társa volt.
1979-ben a csapathoz társult Scooby unokaöccse, Scrappy-Doo, akit azért találtak ki, hogy növeljék az időközben nézettséget vesztett franchise népszerűségét. (Annak idején, mikor még Scoobyt tervezték, már felmerült az ötlet egy kicsi, de bátor szereplővel kapcsolatban, de akkor még elvetették a tervet.)
Scrappy nagybátyjának szöges ellentéte: noha aprócska kölyökkutya, de mégis elsőként akar nekiugrani bármilyen szörnyetegnek, emiatt sokszor kell Scoobynak vagy a csapatnak lefognia vagy a hóna alá kapnia, amikor menekülniük kell.
Scrappy nagybátyjának szöges ellentéte: noha aprócska kölyökkutya, de mégis elsőként akar nekiugrani bármilyen szörnyetegnek, emiatt sokszor kell Scoobynak vagy a csapatnak lefognia vagy a hóna alá kapnia, amikor menekülniük kell.
Az 1980-ban indult következő új sorozat már kizárólag Scoobyról, Scrappyről és Shaggyről szólt, Fred, Velma és Daphne ebben nem szerepeltek, ill. a korábbiaktól eltérően beöltözött emberek helyett valódi természetfeletti ellenfelek tűntek fel.
1983-ban Daphne visszatért (The New Scooby and Scrappy-Doo Show), míg 1984 és ’85 között Fred és Velma csak mellékszereplőkként jelentek meg.
1985-ben indult a Scooby-Doo és a 13 szellem (The 13 Ghosts of Scooby-Doo) című széria, melynek Scooby, Scrappy, Shaggy és Daphne voltak a főszereplői, valamint Flim-Flam és Vincent Van Ghoul (aki a veterán horrorszínész, Vincent Price hangján szólalt meg). A sorozat alaptörténete az volt, hogy a csapatnak be kell utaznia a világot, hogy elfogják a tizenhárom legfélelmetesebb szellemet.
A '80-as évek végén a Hanna-Barbera producerpáros kitalálta, hogy készülhetne egy olyan új széria, melyben az eredeti figurák szerepelnek, de kisgyerekként, így született meg 1988-ban A kutyus, akit Scooby-Doonak hívtak (A Pup Named Scooby-Doo). Ez egyfajta újraértelmezése és némiképp kifigurázása is volt az eredeti sorozatnak (pl. hogy Daphne sokszor a kinézetével van elfoglalva stb.), ugyanakkor az alaptörténet megmaradt; a csapat továbbra is szörnyeket leplezett le.
Ez időben is készültek egészestés rajzfilmek (Scooby-Doo és a Boo bratyók, Scooby-Doo és a vámpírok iskolája, Scooby-Doo és a kezelhetetlen vérfarkas), melyekben maszkos alakok helyett ismét valódi természetfeletti teremtményekkel találkoztak a szereplők, ugyanakkor már 1980 óta tervben volt egy olyan Scooby-Doo-sorozat, amely visszahozta volna a klasszikus epizódok stílusát.
A '90-es évek eleje-közepe az ismétlések jegyében telt el, 1998-ban pedig a Scooby-Doo-franchise a Cartoon Network tulajdonába került (az egész Hanna-Barbera-életmű pedig a CN-öt is birtokló Turner Broadcastingéba). A Warner Bros. animációs részlege ekkor kezdte el készíteni a modern, egészestés Scooby-Doo-rajzfilmeket, melyekben visszatértek az eredeti szereplők – néhány évvel idősebben.
A Scooby-Doo a zombik szigetén című legelső filmben a csapat egy kísértet járta mocsárvidéki szigetre indul, hogy felkeresse Moonscar, a kalóz szellemét, ám hamarosan kiderül, hogy nem ő az egyedüli hátborzongató figura a szigeten.
A Zombi-sziget esetében az alkotók rendkívül ötletesen gondolták tovább a szereplők életútját. Daphne és Fred egy tévénél helyezkedett el, a lány riporterként, a fiú pedig technikusként, Velma könyvesboltot nyitott, míg Scooby és Shaggy egy repülőtéren dolgoznak, mint vámosok, akik illegálisan behozott élelmiszerekre vadásznak. Mivel már minden szellemet és szörnyet lelepleztek korábbi kalandjaik során, életük megszokott és szinte már unalmas, ezért örömmel fogadják, mikor Fred és Daphne újra összehívja a csapatot, hogy elutazzanak Louisianaba a Zombi-szigetre, ahol a hírek szerint valódi szellemek kísértenek.
Don Messic halála után Scooby Scott Innes hangján szólalt meg, míg Casey Kasem-et egy vita miatt Billy West helyettesítette Shaggy-ként. Mivel Daphne Blake karakterét teljesen újragondolták, Mary Kay Bergmant választották ki hozzá szinkronhangnak, míg Velmat B. J. Ward szólaltatta meg. Frank Welker továbbra is Fred hangját adta.
A második film címe: Scooby-Doo és a boszorkány szelleme, amely egyfajta következetes folytatása az előző filmnek. Ebben az epizódban a csapat Ben Ravencrosftnak, a híres horror-regényírónak segít egy rejtély megoldásában, amelynek központi figurája Ben egy XVII. sz.-i őse, akit boszorkánysággal vádoltak.
Scoobyék ebben az epizódban találkoznak először a The Hex Girls nevű rockbandával (tagjai: Thorn, Luna és Dusk). A lányok imázsa félelmetes, pl. vámpírfogakat és ijesztő sminket viselnek, nem csoda hát, hogy eleinte mindenki rájuk gyanakszik, hogy egy koncertjük miatt találták ki az egész boszorkány-históriát. Később persze bebizonyosodik, hogy az igazság ennél sokkal bonyolultabb és félelmetesebb.
A harmadikként készült film a Scooby-Doo és az idegen megszállók címet viseli. Scooby, Shaggy és a csapat egy elhagyatott sivatagi városban ragadnak, ahol hamarosan repülő csészealjakba, titokzatos tudósokba és nem éppen barátságos földönkívüliekbe botlanak, feltűnik továbbá egy csinos lány és kutyája, akikbe Shaggy és Scooby azonnal szerelmesek lesznek. Bolygóközi jelek végül egy szupertitkos összeesküvéshez vezetnek, amelynek leleplezése újra csak a Rejtély Rt.-re vár.
A korábbi két filmtől eltérően lényegesen könnyedebb és játékosabb stílus az uralkodó, ráadásul kiderül, hogy itt a valódi „szörnyek” a jók, míg a szimpatikusnak gondolt szereplők a rosszak.
Az Idegen megszállók volt az utolsó film, melyben Mary Kay Bergman Daphne hangját kölcsönözte, mivel a színésznő a film bemutatója előtt – de már a hangfelvételek után – egy évvel elhunyt.
A negyedikként készült Scooby-Doo és a virtuális vadászat erősen hasonlít a Tronra és a Mátrixra. Scooby-Doonak és a csapatnak különleges kalandban lesz részük, amikor egy számítógépes játék „fogságába esnek”, ugyanis egy róluk szóló videójátékba csöppennek, hogy a Fantom vírus nyomába eredhessenek.
Ennek a résznek az a legfőbb érdekessége, hogy a Rejtély Rt. tagjai nem csak önmagukkal, de korábbi kalandjaik néhány jellemző szörnyével is találkoznak a virtuális világban (Tar Monster, Creeper, Jaguaro, Old Iron Face stb.), illetve a csapatról szóló számítógépes játék egyes szintjeinek tematikája (ókori Egyiptom, Japán, havas környezet stb.) néhány későbbi filmben is megjelenik, mint a történet alapja.
Ez Grey DeLisle első szinkronja Daphne szerepében, rajta kívül Scott Innes hallható még, mint Scooby és Shaggy (mivel Casey Kasem továbbra sem vállalta a felkérést), Frank Welker mint Freddy, és persze B. J. Ward mint Velma.
A Scooby-Doo és a vámpír legendája sajnos szakított a korábban megszokott, újragondolt stílussal, és visszatért a gyökerekhez, emiatt ez az epizód sokkal inkább tűnik egy átlagos sorozat-résznek, mint önálló filmnek.
A csapat tagjai Ausztráliában töltik a vakációt, ahol felkelti érdeklődésüket a Vámpír Sziklánál tartott zenei fesztivál. Régi barátaik, a The Hex Girls lányai is a fellépők között vannak, ám a zenei kínálat így sem túl széles, mivel a Yowie Yahoo néven ismert legendás ausztrál szörny sorra rabolja el az együtteseket, hogy vámpírrá változtassa őket.
Ez az első egészestés rajzfilm, melyben Frank Welker, Casey Kasem, Nicole Jaffe (aki 30 év után tért vissza Velma-ként) és Heather North együtt szerepelnek, mint a szereplők hangjai, ugyanakkor Don Messick halála miatt Freden kívül Scoobyt is Frank Welker szólaltatta meg.
A következő film címe: Scooby-Doo és a mexikói szörny. A csapat Mexikó felé tart, hogy a napfényes Veracruz városában töltsék az újabb vakációt. Ám a színes napernyők és gyümölcskoktélok helyett hatalmas felfordulás fogadja őket: egy háromméteres óriásszörny, a Chupacabra riogatja a helyieket és a békés turistákat.
Sajnos, ez sem túl lett izgalmas alkotás, a Vámpír legendájához hasonlóan a cselekmény elég egyszerű és kiszámítható, a történet dinamikája lassú, és a poénok sem kiemelkedőek; úgy is lehetne mondani: felmondja ugyan a házi feladatot, megvan benne minden, aminek egy Scooby-Doo-filmben lenni kell (Velma leeső szemüvege, „megteszed-e egy Scooby Snackért?”-kérdés stb.), de ezen kívül nem kínál semmi többet.
A közepes történetben több pontatlanság is akad: Velma állításával ellentétben Teotihuacan városát nem az olmék civilizáció építette, ill. a mexikói Halottak napja semmilyen formában nem hasonlít az angolszász Halloweenre. A Chupacabrára is mint mexikói legendára utalnak, noha az puerto ricoi eredetű.
Az újabb film lényegesen jobb lett, mint elődei; a Scooby-Doo és a Loch Nessi szörnyben Scooby-Doo, Shaggy és a Rejtély Rt. a leghatalmasabb teremtménnyel találja magát szemben, de vajon a szörny tényleg létezik? Amikor Daphne ősi skóciai családi kastélyának ablakában felbukkan egy hatalmas lény, minden jel arra utal, hogy igen.
A korábbi két film retro-stílusát elhagyva végre ismét egy valóban érdekes és kellően misztikus történetet sikerült írni, amiben újból előjönnek korábban már látott finom önparódiák. Ilyen például az, amikor kiderül, hogy Daphne családjában sokan vonzzák a veszélyt (ez egy visszatérő elem volt az eredeti sorozatban), de az is igen érdekes momentum, hogy ebben az epizódban egyszerre szerepel valódi és nem igazi szörny is (Scooby egyébként ebben a filmben találkozott harmadik alkalommal a Loch Ness-i szörnnyel).
A szinkronok esetében csak egy változás volt: B. J. Wardot Mindy Cohn váltotta Velma szerepében.
Az Aloha, Scooby-Doo! című következő filmben a csapat Hawaiira utazik, és mint mindig, a nyaralásnak most is nyomozás lesz a vége, ugyanis egy rémisztő szörnyeteg, a Wiki-Tiki garázdálkodik a környéken. A helyiek szerint a sziget dühös szelleme így áll bosszút azért, amiért a lakók turistaparadicsommá változtatták a Hawaii-i partokat. És mintha ennyi nem lenne elég, még egy régóta szunnyadó vulkán is kitörni készül.
Ez a rész határeset a kevésbé és nagyon jóra sikerült filmek között. Habár alapvetően ez is ugyanazt a sablont követi, mint az átlagos Scooby-Doo-történetek (ál-szörnyeteg, aki a végén lelepleződik), az apró érdekességek és poénok túllendítik a nézőt a kisebb bukfenceken és lassan csordogáló cselekményen. Ilyen poén például az, hogy ebben a filmben hangzik el először Freddy középső neve, ami nem más, mint Herman, ill. ebben a filmben láthatók első ízben teljesen számítógéppel rajzolt szereplők (a Wiki-Tiki mini-démonjai), valamint ez a rész nyitott elsőként a nagyobb gyerekek felé némi erotikával, ugyanis itt látható Daphne először (de nem utoljára) bikiniben, ill. keveset takaró ruhákban.
A Scooby-Doo és a múmia átkában Velma a titokzatos Szfinx restaurálási munkálataiban dolgozik Egyiptomban. Itt látogatják meg barátai, akik az avatási ünnepségére is meghívást kapnak, ám véletlenül magának Kleopátrának a rejtett sírját fedezik fel. Mit sem törődve a fáraónő átkával, miszerint aki beteszi oda a lábát, az kővé dermed, Scooby-Doo és a Rejtély Rt. csapata alászállnak, és valami még rémisztőbbre bukkannak: élő holtak elátkozott seregére.
Ez a film igazi ritkaságnak számít az egész estés rajzfilmsorozat történetében, ugyanis a film végi nagy leleplezésben kiderül, hogy (SPOILER) Kleopátra nem más, mint Velma, a múmia-harcosok pedig a restaurálási munkálatokat irányító arab herceg és annak társai, akik azért öltöztek be és találták ki az átkot, hogy megóvják a kincsvadászoktól az értékes leleteket.
A Scooby-Doo: Kalózok a láthatáron című film az egyik legjobb az összes rész közül. Freddy szülei fiuk születésnapja alkalmából meghívják a csapatot egy különleges utazásra, aminek célja nem más, mint a világ alighanem legrejtélyesebb pontja, a Bermuda-háromszög. Itt aztán van minden, amit egy valamirevaló nyomozó kívánhat: földönkívüliek és szellemkalózok, akik előszeretettel ágyúzzák az erre tévedő hajókat. S a helyzet akkor kezd csak eldurvulni igazán, mikor a kalózok elrabolják Fred szüleit és anyukájából vérbeli kalózt faragnak.
A Chill out, Scooby-Doo!-ban a nyári meleget felváltja a hó és jég, Scooby és Shaggy ugyanis rossz repülőgépre szállnak és a havas hegycsúcsok legmagasabb pontján, a Himalája tetején landolnak. Néhány perc leforgása alatt belekeverednek a legnagyobb galibába, mivel farkasszemet néznek a hegy legendás rémével, a jetivel. A csapat többi tagja ezalatt Párizsban múlatja az időt, de Shaggy hívására felkerekednek, hogy barátaik segítségére siessenek és leleplezzék a jeti titkát.
A Scooby-Doo és a Koboldkirály szintén különleges alkotás. Krudsky, a csaló bűvész ellopja Fűzfa tündérhercegnő varázserejét, így Scooby-Doonak és Shaggy-nek meg kell állítani a tolvajt, mielőtt mindenki rémséges szörnnyé változik. Hőseink felkerekednek és Halloweenföld fantasztikus világa felé veszik az irányt, hogy még éjfél előtt megszerezzék a Koboldkirály mágikus jogarát, amivel legyőzhetik a gonosz varázslót. Útközben találkoznak a hírhedt Fejnélküli Lovassal, a segítőkész Töklámpás Jackkel és egy ficánkoló seprűvel.
Ebben a részben Fred, Daphne és Velma némileg háttérbe szorul Scooby és Shaggy mellett, inkább csak mellékszereplőkként vannak jelen, ugyanakkor különlegesség, hogy itt sincs leleplezésre váró, maszkos ellenfél, hiszen valódi fantasztikus lények (varázslók, tündérek és koboldok) a szereplők, a film végén viszont erre egyedül csak Shaggy és Scooby emlékszik, a többiek ugyanis egy varázslat hatására elfelejtik a látottakat.
A következő film Japánban játszódik, címe: Scooby-Doo és a szamuráj kardja. A Rejtély Rt. csapata egy bosszúálló szellem titkára kell, hogy fényt derítsen. Shaggy és Scooby nem akármilyen küzdősport- és kardleckéket vesz, miközben a többiekkel együtt a félelmetes Fekete Szamuráj szellemével kell megküzdeniük.
Daphne a Virtuális vadászat egyik jelenetében már megmutatta, hogy ért a keleti küzdősportokhoz, de az eredeti sorozatban is kiderült, hogy tud karatézni, így ebben a filmben több jelenetet is erre alapoztak.
Casey Kasemnek ez volt az utolsó szinkronmunkája Shaggy hangjaként, mielőtt 2009-ben végleg nyugdíjba vonult.
A tizennegyedik egész estés film címe Scooby-Doo – Abrakadabra! A világtól elzárt bűvésziskolát, ahová Velma húga, Madelyn, akar járni, veszély fenyegeti: egy félelmetes, repülő lény, a Griff ólálkodik a vár közelében, ráadásul egy nagyravágyó jégkrém-mágnás is be akarja záratni az iskolát, egy sikoltó ír szellem pedig mindenkire a frászt hozza – ezek után a félig sárkány, félig oroszlán Griff már nem is tűnik annyira mesebelinek.
Több paródia-jelenet is látható, melyek más filmekre utalnak: például a Banshee első feltűnése Az elveszett frigyláda fosztogatóit idézi, a Griff tornya A gyűrűk urát, de az is egy remek poén, amikor Shaggy azzal akarja elvarázsolni a Griffet, hogy azt mondja neki: „Houdini, Óz, a csodák csodája és a…. az angol, szemüveges srác nevében parancsolom!”, ezzel Harry Potterre utalva.
Ez Matthew Lillard első Shaggy-szinkronja, miután eljátszotta a figurát az élőszereplős mozifilmben.
A következő film címe: Scooby-Doo: Rettegés a táborban.
A Little Moose Tábor egy igazán vidám hely: vezetői barátságosak, a szórakozási lehetőségek pedig szinte végtelenek. Azonban van egy kis bökkenő, ugyanis amikor az esti tábortűznél valaki elmesél egy rémtörténetet, a szörnyű teremtmény a valóságban is megelevenedik, hogy a frászt hozza a békés táborozókra. De a Rejtély Rt. tagjai pont az efféle misztikus eseteket szeretik, így nekiveselkednek, hogy kiderítsék a félelmetes szörnyek titkát.
Ebben a filmben Velma fürdőruhában is látható, ami igen ritka eset, ugyanakkor Daphnen kívül egy másik lány is látható bikiniben, ill. szexi ruhában.
A Scooby-Doo és a fantoszaurusz rejtélye erősen Jurassic Park-, ill. Godzilla-ihletettségű, ez több konkrét jelenetben is világosan felismerhető.
Ami nyugalmas fürdőzésnek indul, őslényfrásszá alakul, miután Scooby-Doo és a csapat rábukkan a helyi mondák rettegett teremtményére, a fantoszauruszra. A kreatúra azért kel életre, hogy megvédje a titkos sivatagi barlangokba rejtett kincseket, ám nincs esélye Shaggyvel szemben, amikor egy új hipnózismódszer segítségével megtalálja a benne szunnyadó hőst. Csak kár, hogy a kulcsszavak nem akkor hangoznak el, amikor kellene…
A gyanúsítottak színes társaságában akad egy motoros banda, egy kapzsi cég és egy rakás túlbuzgó tudós – köztük egy fiúval, aki nagyon tetszik Velmanak –, így a rejtélynek több darabja is akad, ám a megoldás egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint azt a néző gondolná.
A Scooby-Doo – Vámpírmusical talán a legfurcsább az összes film közül, ugyanis ebben fakadnak dalra először a szereplők, így a film nem csak címében musical.
Scooby-Doo, Shaggy és a csapat szeretnének végre igazán kikapcsolódni. Hogy hol? Bárhol, ahol nincsenek szellemek és szörnyek! Ám Velma nem is volna Velma, ha nem épp a Vámpírfesztiválra kormányozná a Csodajárgányt. A fesztivál kissé vérszegény – mígnem a holtsápadt szívtipró színész, Bram, és vámpírtémában alkotó társulata egy ősi varázsdallal fel nem támasztja a sírból a veszedelmes vámpírt, Valdroniát. A fesztivál felbolydul, és a fiatalok ismét nyakig vannak a pácban.
További egész estés rajzfilmek:
Az animációs filmek mellett élőszereplős alkotások is készültek, eddig összesen négy. Sajnos a filmeseknek nem igazán sikerült átültetniük a valóságba a megszokott Scoobys elemeket, hiszen ami rajzfilmben működött, az a moziban nem. Ráadásul a szereposztással is akadtak gondok; egyszerűen nem a megfelelő színészeket választották ki a különböző szerepekre: Freddie Prinze, Jr., mint Fred, Sarah Michelle Gellar, mint Daphne, Matthew Lillard, mint Shaggy (ő volt a legjobb az összes színész közül, ennek legfőbb bizonyítéka, hogy ezt követően ő lett a rajzolt Shaggy szinkronja), és Velma szerepében Linda Cardellini.
Alapvetően az volt a baj, hogy a szereplők nagy része alkalmatlan volt a figura eljátszására, ill. különösen Linda Cardellini esetében bizonyult mellényúlásnak a kiválasztása, hiszen a színésznő lényegesen csinosabb Velma-nál, így hiába a paróka és a vastag szemüveg, az általa megformált karakter egyszerűen nem volt hiteles.
A történet sem volt az igazi, alapvetően ugyanazokból a sebekből vérzett, mint a kevéssé jól sikerült rajzfilmek. A film végi nagy leleplezés (a szörny-robotot Scrappy-Doo irányította) még valahogy elmegy, mivel volt már példa hasonlóra (Velma – Kleopátra), azonban az ezt követő események teljességgel stílusidegenek (Scrappy óriásszörnnyé változik és el akarja kapni Scoobyt, hogy megkaparinthassa a lelkét, majd az egész végén elviszik a rendőrök).
Scooby-Doot számítógéppel keltették életre, de a digitális Scooby alig hasonlított a rajzolt figurához.
A második élőszereplős filmben (Scooby-Doo 2. – Szörnyek póráz nélkül) visszatértek az első rész színészei és rendezője, ami már eleve meghatározta az egész mozi nem túl magas színvonalát.
A történet szerint a Rejtély Rt. kis híján elveszíti kísértetvadász körökben szerzett jó hírét, amikor egy ismeretlen álarcos gonosztevő miatt elnéptelenedik Coolsville. A titkozatos idegen szörnymasinája a kísértetvadászok összes régi ellenségét újraéleszti vagy legalábbis lemásolja, egy rámenős újságíró és a katasztrófa sújtotta város lakói azonban ráveszik Scoobyékat, hogy kutassák fel a rémet. Scooby és Shaggy persze nem állja meg a helyét a nagy kalandban, és emiatt az egész csapat szégyenben marad, a lökött páros tehát elhatározza, hogy bebizonyítja, milyen sokat ér.
A harmadik film már nem került moziforgalmazásba, egyből DVD-n jelent meg (Scooby-Doo – Az első rejtély).
Ebben a filmben a csapat legelső nyomozását ismerheti meg a néző. Az egész egy rossz viccel kezdődött, melynek következményeként az ártatlanul megvádolt srácokat felfüggesztik a középiskolából. A négyes elhatározza, hogy tisztára mossa a nevét, és megfejti a rejtélyt.
A negyedik film is csak DVD-n jelent meg, ill. bemutatták a televízióban, címe: Scooby-Doo és a tavi szörny átka.
Scooby-Doo és barátai a nyarat sajnos munkával kell, hogy töltsék, így hát Erie Point felé veszik az irányt, Daphne nagybátyjához, aki egy golfklubot üzemeltet, ahol a fiatalok hasznosan tölthetik el az idejüket. A flancos helyen azonban egy rémisztő tavi szörny ólálkodik, aki halálra ijeszti a klub vendégeit. A fiatalokon a sor, hogy a rejtély után eredjenek, és kiderítsék, ki vagy mi áll a dolgok hátterében.
Míg az élőszereplős filmek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, Scooby-Doo és a csapat további sikereket értek el ott, ahonnan indultak és ahová valók: a rajzfilmekben.
2002-ben, a régebbi szériák ismétlése után, a Cartoon Network új sorozatot rendelt. Ez lett a What’s New, Scooby-Doo? (Mizújs, Scooby-Doo?), ami visszatért a klasszikus részek stílusához, de a környezetet teljes mértékben a XXI. sz.-hoz igazították (modern eszközök – pl. internet, mobiltelefon –, kulturális utalások stb. Néhány egészestés film e széria alapján készült.).
Frank Welker innentől kezdve vette át Scooby és Fred kettős szerepét a szinkronban, míg a nyugdíjból visszahívott Casey Kasem csak úgy vállalta el ismét Shaggyt, ha a figura – a színészhez hasonlóan – vegetáriánus lesz.
Három szezon után, 2006-ban, egy új sorozat készült, melynek Scooby és Shaggy volt a főszereplője (Shaggy & Scooby-Doo Get a Clue!). Az alaptörténet szerint Shaggy sok pénzt és egy birtokot örököl egy eltűnt bácsikájától, aki feltalálóként szembekerült a gonosz Dr. Phibesszal, aki a bandája élén ki akarja szedni Shaggyékből a bácsikája titkait. Fred, Daphne és Velma itt szintén csak kisebb mellékszerepekben tűnnek fel.
Shaggy hangja Scott Menville lett, míg Casey Kasem Albert nagybácsi hangján szólal meg.
A legújabb animációs sorozat 2010-ben debütált a Cartoon Networkön. Erről a szériáról külön bejegyzést írtam, ami ezen a linken olvasható el.
2014-'15-ben várható egy vadonatúj rajzfilmsorozat a Cartoon Networkön, melynek Be Cool, Scooby-Doo! lesz a címe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése