Tintin

Tin-Tin... tin-tin-tin-tinn-tinn-tinn... Tin-Tin... tin-tin-tin-tinn-tinn-tinn.... Valami ilyesmit énekeltek a kis köpenyes alakok az Űrgolyhók egyik jelenetében, de most tök nem erről lesz szó, hanem arról, amit énekeltek, pontosabban a Tintinről, amit a tegnapi estén néztem meg, miután délelőtt Dávid haverom és kollégám felhívta rá a figyelmemet. Úgy foglalta össze a filmet, mint egy olyan alkotást, amit biztosan nem fogok unalmasnak találni, hiszen amikor ő nézte meg, akkor lemérte a Bee-O-meterrel, azaz kedves barátnőjével (Bee = Beatrix, ééérted???), és mivel a hőgy nem aludt bele a filmbe, unalmas már biztosan nem lehet. És tényleg nem az. :)

A Tintin egy belga képregény, főhőse az azonos nevű, fiatal újságíró, aki különféle kalandokba keveredik fehér kutyájával (Snowy) egyetemben. A sorozatot Georges Remi, alias Hergé alkotta meg, és ma ez az egyik legrégebbi és legnépszerűbb európai képregény. Az első történet 1929. január 10-én jelent meg, 1976-os befejezéséig pedig több mint 50 nyelvre fordították le és 200 milliónál is több példányt adtak el belőle.

Steven Spielberg már a '80-as évek vége óta birtokolta a Tintin megfilmesítési jogait. Az első tervek szerint Jack Nicholson játszotta volna Haddock kapitányt, a film maga pedig amolyan ifjú Indiana Jones lett volna (jóval George Lucas sorozata előtt). A különféle történet- és forgatókönyv-ötletek azonban nem nyerték el Spielberg tetszését, így újabb és újabb filmekbe vágott bele, a Tintin pedig fiókban maradt. Idővel a filmjogok visszakerültek a Hergé Alapítványhoz, később pedig Roman Polanski kezdett érdeklődni a projekt iránt.

2001-ben Spielberg kitalálta, hogy animációs filmet forgatna, azonban a digitális technikák ekkor még nem voltak eléggé kifinomultak egy ilyen vállalkozáshoz. 2002-ben a DreamWorks (Spielberg produkciós cége) szerezte meg a megfilmesítési jogot, a rendező ekkor viszont csak producerként vett volna részt a film munkálataiban.

2004-ben bejelentette, hogy nem élőszereplős hanem animációs filmben gondolkodik. Ekkor jött az ötlet, hogy A gyűrűk ura lenyűgöző digitális trükkjeit készítő, új-zélandi Weta Digital - Peter Jackson cége - keltené életre Tintin kutyáját, Snowyt. Jackson állt elő azzal az ötlettel, hogy a képregények stílusát megtartandó, motion capture-technikát alkalmazzanak a forgatás során. Ehhez 2006-ban fel is vettek egy tesztjelenetet, a Weta átkonvertálta a felvételt, de Spielberg nem volt teljesen meggyőzve a végeredményt látva, egy ideig megint élőszereplős filmet tervezett.

A forgatás végül 2009 elején kezdődött, és Spielberg alig egy hónap alatt be is fejezte a felvételeket, de az igazi munka a Wetánál csak ez után kezdődött.

"Wetás" film természetesen nem lehet meg a remek Andy Serkis nélkül, aki korábban Gollamot, King Kongot és A majmok bolygója - Lázadás Cézárját is "előjátszotta". A színész ezúttal Haddock kapitány digitális bőrébe bújt, míg Tintint Jamie Bell alakította.

A világpremiert Brüsszelben tartották 2011 végén, "sima" és IMAX 3D-ben is bemutatva. A film végül világszerte több mint 370 millió dollár profitot termelt.

Mindezek után jöjjön a kritika.

Nem rossz film a Tintin, de nem is átütően jó. Dávidnak abszolút igaza van abban, hogy egynek tökéletes, kellemes kis kalandfilm, ami remek kikapcsolódást nyújt, azonban Spielberg ezzel együtt sem készített igazán jó filmet már 1993 óta (a Schindler listája volt az utolsó valóban erős és jó filmje), azóta lényegében csak ujjgyakorlatokat végez. Hiába nagyon látványosak az újabb filmjei (pl. Különvélemény, A. I. - Mesterséges értelem, Világok harca), az a bizonyos PLUSZ nincsen már meg, e helyett erős nyálfaktort alkalmaz (pl. Ryan közlegény megmentése), vagy olyan műfajba fog, ami nem igazán neki való (Terminál, Kapj el, ha tudsz). Egy ideje már csak ismétli önmagát (Indy 4), és a Tintinnel szintén csak felmondja a kötelező házi feladatot, félkézzel lezavarja, hiszen az IMAX 3D majd úgyis beviszi a nézőket a mozikba. Csak sajnos ez önmagában nem elég egy valóban jó filmhez.

A Tintin legfőbb hibája, hogy nagyon hirtelen indul be a történet, azután viszont állandó és egységes a tempója, sehol sem lassul le, emiatt viszont "fejlődés" sincs a cselekményben, katarzist meg aztán végképp ne várjunk, a vége meg szintén olyan váratlanul pottyan az ölünkbe, hogy csak nézünk ki a fejünkből, hogy jaaa, most akkor itt a vég? Olyan érzése van az embernek, mintha egy késsel váratlanul elvágták volna a történet folyamát, holott erre semmi ok nem lett volna. 

A forgatókönyv hűen követi a három forrás-képregényt (The Secret of the Unicorn - 1943, The Crab with the Golden Claws - 1941, Red Rackham's Treasure - 1944), de ez azt is jelenti, hogy ami papíron működött, az moziban nem, pontosabban ami eleve nem volt benne a képregényben, azt igen nehéz utólagosan belegyömöszölni a forgatókönyvbe úgy, hogy annak helye és funkciója legyen. Éppen ezért a történetben nyoma sincs semmiféle rendes (értsd: filmes) karakterábrázolásnak vagy alaposabb sztori-színesítésnek, igaz, erre nincs is szükség, hiszen az akciók lendülete és a látvány bőven kárpótol minden más hiányosságért.

A digitális világ lenyűgöző, a Weta munkája láttán elégedetten húztam mosolyra a számat. A különféle környezeti szimulációk (tűz, víz, füst stb.), a textúrák, a digitális megvilágítások, fény-árnyék hatások, a mozgások (motion capture-rel előjátszottak és "simák" egyaránt) lenyűgözőek és tökéletesen élethűek. A film megnézése után komolyan kétségbe vontam, hogy az ILM (George Lucas trükkcége) vajon még mindig a világ legjobbja-e. Valószínűleg már nem.

Az akciójelenetek is rendben vannak, igaz, néhol erősen el vannak túlozva (pl. Tintin lezuhan a repülőjével a sivatagban, később pedig egy sólymot üldöz Baggharban, miközben szétesik alatta a motorja stb.), viszont el tudom fogadni, hogy mindez a képregényben is így volt, így annyira nem zavaró, noha a kontraszt mégis kissé erős egy erősen fotorealisztikus és nem "átlagos" animációsfilm esetén - legalábbis nekem.

Vicces, hogy Spielberg belecsempészett pár saját képi poént is a filmbe (pl. Tintin haja cápauszony-szerűen közelít a hidroplánhoz, az arab bazár az első Indiana Jones azonos jelenetét idézi fel, a motoros üldözés pedig A Végzet temploma csillés üldözését), de valahogy az embernek ezzel együtt olyan érzése van, hogy Spielberg egy olyan filmet készített, amibe beletömködte korábbi filmjei vizuális elemeinek jó részét.

A film legjobb momentuma kétséget kizáróan Andy Serkis, akinek sajátos mozgáskultúráját már régen megszokhattuk, Haddock kapitányként azonban ismét bebizonyítja, hogy nem csupán a mozgásérzékelős ruha és a fejkamera miatt jó színész. Amit a hangjával művel, az egyértelműen a legmagasabb színészi nívó az egész szereplőgárdából.

Összességében tehát a Tintin jó film, de nem remekmű, egy átlagos Spielberg-munka, ami ugyanúgy úttörő jellegű, mint annak idején pl. a Jurassic Park volt.