Mission: Impossible - Titkos nemzet

Dübörög a M:I-széria, amit lehetetlen (höhö) megállítani, a Titkos nemzet alcímű résszel pedig már a kínaiak (Alibaba Group) is elkezdték tolni a pénzt a franchise-ba, hiszen ami bevételt hoz, az jó üzlet, márpedig Kína akkora piac, amit vétek lenne parlagon hagyni.

Christopher McQuarrie (aki amúgy Oscart nyert a Közönséges bűnözők szkriptjéért) nem túl rutinos rendező, ám hamar belejött a dologba, ugyanakkor annyira markáns stílusa, mint J.J. Abramsnek, John Woo-nak, és pláne Brian De Palmának, nincsen, ám ez nem jelentett számára problémát, főleg úgy nem, hogy már évek óta dolgozik Cruise-zal (Jack Reacher, a Valkűrt és A holnap határánt pedig írta), így azóta az ügyeletes M:I-rendező, ill. az egyetlen, aki több részt is tető alá hozott.

Mondjuk, a Mission: Impossible már önjáró, így szinte mindegy, ki ül a rendezői székben, amúgy is Tom Cruise-é a produkció, így csak kell neki valaki, aki olykor Action!-t kiált a forgatásokon.

McQuarrie a forgatókönyvért is felelt, de hát nyilván az is a főnök szája íze szerint íródott, ettől eltekintve leginkább a Fantom protokolhoz hasonlítható a történet, ami amúgy megint faforgács-egyszerűségű, és ezúttal is szimpla átkötő elem a bősz akciózások között.
Nagyobb szerepet kap viszont Benji (aki szinte lassan túlnő Hunton), a kiváló Sean Harris személyében pedig egy újabb kőarcú rohadékkal gazdagodott a főgenyák sora.

Tom Cruise viszont határozottan elkezdett öregedni, mert mintha 53 évesen már nem tudott volna úgy pattogni, mint néhány évvel korábban. Jó, azért egy repülőgépes és motoros akció kedvéért összekapta magát, de érezhetően már nem vállalt annyit és úgy, mint korábban. Egy jelenetben pl. át akar vetődni egy autón, de rosszul érkezik, és ugyan poénra veszik a figurát, de ez szerintem egy ironikus kikacsintás, hogy bizony az elnyűhetetlen akciósztár már a B oldalt karcolja.